Menü

Albérlet vagy kollégium?

Olyan dilemma ez amivel minden egyetemista, egyes esetekben már középiskolás találkozik. A felvételi utáni napokban elindul a nagy albérlet vagy kollégium vadászat, azonban érdemes kicsit előre gondolkodni és felmérni, hogy melyik városban melyik lehetőségek érik meg a legjobban.

Amikor felvettek az egyetemre, egy új városba, ahol tényleg senkit sem ismertem, számomra egyértelmű volt, hogy kollégiumba szeretnék költözni. Akár a vidéki nagyvárosok, akár Budapest lehetőségeit nézzük bőven van honnan válogatni, kezdve az egyetemi kollégiumoktól és szakkollégiumoktól, a magán vagy egyházi fenntartásúakig. A végső döntés, alapos utánajárást igényel, mert nem mindegy, hogy az ember hol hajtja álomra a fejét.

Elsőéves egyetemistaként véleményem szerint a kollégium éri meg, anyagi és szociális értelemben is. A felsőbb évesek, akik szintén ott laknak, bármilyen jellegű kérdésben segítségre lehetnek.

A kollégium ezek mellett olyan készségek elsajátításában is segíthet, mint a csapatmunka, a felelősségvállalás és az alkalmazkodás másik igényeihez. Sokszor nem egy leányálom, de sok mindent lehet belőle tanulni.

Ahogy telnek az egyetemi évek, sokan kezdenek albérlet után nézni. Alapképzésen a harmadév már a szakdolgozatról, szakmai gyakorlatokról és végül a záróvizsgáról szól, ezért már nagyobb szükség lehet egy saját zugra, ahol nyugodtan lehet dolgozni. Albérletbe költözni, olyan mint egy következő szintre lépni, amire szerintem a kollégium tökéletesen fel tud készíteni. Az önállósodás következő lépcsőfoka ez, amikor már – igaz többen együtt – de tulajdonképpen egy saját háztartást vezet az ember. Új és sokszor nagyobb kihívás, de ez már tényleg a felnőtté válás kapuját jelenti.

A jelenlegi járványhelyzet a kollégiumokat sem kíméli, sok egyetemista már három hónapja otthon tanul. A koronavírus ezt is felborította és most már kicsit jobban megérheti albérletben lakni, mert nagyobb függetlenséget ad a korlátozásoktól.

A lakhatás körüli problémák mindig ott vannak az ember fejében, egyetem alatt is, de ha vannak jó kollégiumi, majd jó albérlet lehetőségek, akkor azokat érdemes megragadni.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.