A tavaszi fáradtság okai és megelőzése
- Dátum: 2021.03.01., 15:44
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- alkalmazkodás, fáradság, megelőzés, tavasz
A fáradtságérzetet elsősorban a hormonháztartásunkban kell keresni. Ebben az időszakban a kevés vitamin miatt a melatonin “alvási hormon” hiánya megnő. Ez azzal magyarázható, hogy télen a rövidebb nappalok és a hosszabb éjszakák miatt, az emberi szervezetben több melatonin képződik, viszont a tavasz közeledtével ez megszűnik és emiatt átmeneti zavarok alakulnak ki. Ennek az egyik leggyakoribb oka, hogy nehezen tudunk elaludni, és mikor reggel felébredünk akkor sem igazán vagyunk kipihentek.
Emellett ebben az időszakban a hosszú éjszakák és a tél szürkesége, sok emberben depressziót, örömtelenséget okoz, amely csak fokozatosan tűnik el a tavasz beköszöntével.

Sokszor ez a folyamat csak 1-2 nap erejéig tart, és észre sem vesszük, de olyan is van, hogy elhúzódik és néhány ember hetekig érzi ennek az állapotnak a hatását.
Télen az emberek sokszor felszednek néhány kilót, emellett több zsírt és kalóriát visznek be a szervezetükbe. Ezen felül a nyárhoz képest, kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, és így előbb-utóbb vitamin és különböző ásvány sók hiánya alakul a szervezetünkben.
Tavasszal mikor már jobb idő van, a szabadban való mozgás az egyik legjobb kikapcsolódási forma, ilyenkor érdemes elkezdeni kocogni, kerékpározni, de akár a sétálás is felfrissítő lehet. A testmozgás nem csupán izmainkat, csontjainkat, immunrendszerünket erősíti, hanem a stressz levezetésében is segít és sokszor az edzés jobb közérzetet biztosít, valamint a levertség megelőzésében is segít.
A reggeli zuhany felfrissít, ilyenkor a kádban fürdés helyett érdemesebb zuhanyozni, eleinte jobb langyos vízzel kezdeni, majd egyre hidegebb vízzel zuhanyozni. Ha reggel letusolunk, könnyedén lehet, hogy egész napra felfrissülünk tőle, emellett a szervezetünknek is jót tesz valamint felkeltheti az életkedvünket is.

Mindezeken felül erre az időszakra is igaz az, ami az életben mindig, hogy próbáljunk meg pozitívan gondolkodni, legyen bennünk erős a hit és az elszántság az új dolgok iránt.
Legyünk együtt többet családtagjainkkal, barátainkkal, valamint szánjunk időt a hobbijainkra is, emellett próbáljunk meg természetes vitaminokat tartalmazó zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztani.
Végső soron pedig ne feledjük, hogy az ember is a természet része, nemsokára tavaszodik, sőt sokszor már érezhető a tavaszi időjárás, és próbáljunk meg mi is minél hamarabb átállni a tavaszi időszámításra, újuljunk meg testileg-lelkileg, és ébredjünk együtt a tavasszal.
Szabó Máté
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?