Mese hatásai a személyiségfejlődésre

A mese nélkülözhetetlen a gyermek egészséges személyiség fejlődése szempontjából. Általa gazdagodik fantáziája, szókincse. A mese segíti, hogy hosszabban és kitartóan tudjon valamire figyelni, abban elmélyedni.

Átéli az izgalmakat, azonban mindez nem jár valós, közvetlen veszéllyel a számára. Találkozik azzal a helyzettel mely megmutatja számára: a problémás esetekben is van megoldás. Tehát a katarzist megélve eljut a megoldáshoz. Felkészíti a lelkét az élet megpróbáltatásaira. A félelmetes mesefigurák, illetve történések csak átmenetileg nyugtalanítják a gyermeket, hiszen mellette vagyunk, és a történetben is bekövetkezik a feloldás. Idővel pedig megtanulja különválasztani a valóságot a mesevilágról.

A mese hatása a gyermekek személyiségfejlődésére

Ha meghalljuk a mese szót, azonnal kisgyermekeknek szóló történetekre gondolunk. Nem volt ez mindig így, hiszen felnőtteknek szánt meséken keresztül ismerkedtek meg a paraszti sorban élő férfiak és nők a világ dolgaival, a tiltott cselekedetekkel, a helyesnek vélt megoldásokkal, melyek a napi élet kérdéseire adtak választ. És ki ne szeretné hallgatni Seherezádé Ezeregyéjszaka történeteit?!

A gyermekek és a mese kapcsolatának fontosságát senki nem kérdőjelezi meg. A szülők egyértelműen tudják, hogy a gyermekeknek szüksége és igénye van a mesére. Elgondolkodtató, hogy mégis oly sok családban háttérbe szorul. Gyakran csak alacsony életkorban olvasnak (még ritkábban mesélnek fejből) gyermeküknek a szülők.

Sokan gondolják azt, hogy kell a gyermeknek a képi segítség és jobban megérti, ha látja is a történetet. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a médiában megjelenő, esetleg rögzített rajzfilmek kínálatát a gyermekek jobban ismerik, mint a könyvekben megbújó csodás világot. (Ez utóbbi felfedezése valóban sokkal nagyobb erőfeszítést kíván – viszont nagyobb élményt nyújt.)

Általában elmondható, hogy jobban megérti a gyermek, ha látja, hallja, tapintja, kimondja, ízleli, tehát minél szélesebb érzékszervi repertoárral tapasztalja meg a körülötte levő világot. A mesékre ez nem vonatkozik. Téves az a gondolat, hogy a rajzfilmek jótékony hatásúak és helyettesítik a személyes mesélést. Ebben az esetben ugyanis egy meglévő képi megjelenítést kap készen a gyermek, és az ő kibontakozó elméjének már nincs dolga a képzelet világában. Valójában hatásosabb, ha a gyermek maga teremti meg azt a világot, melyben a történet játszódik, valamint a szereplők alkatát, ruháját, a szituációkat, a helyszíneket az alapján, amit hall. Természetesen a meglévő vizuális és társas élmények ebben a folyamatban komoly szerepet játszanak. A korábbi tapasztalatok részleteiből új képeket állít össze a mese hallgatója és az olvasója.

Hogy meséljünk a gyermekünknek és miért?

Tegyük félre a napi gondokat! Lefekvés előtt találjunk alkalmas időpontot! Alakítsunk ki egy kis szertartást és teremtsünk meleg, szeretetteljes környezetet, melyben a gyermek hozzánk bújhat, vagy befészkelődhet az ágyába, és biztonságban, kényelemben tud elmerülni a mese csodálatos fantázia világába. A hangunk megnyugtatja őt.

Fontos számára, ha szokássá válik, és számíthat erre a meghitt együttlétre. Hiszen a család minden tagja elfoglalt, egész nap távol vannak egymástól és alig marad figyelem és türelem egymásra. De ez a pillanat csodás alkalom arra, hogy a szülő és gyermeke között elmélyüljön a kapcsolat!

Szerző: Udvari Fanni