Menü

Mi az a bodorrózsa?

A vakcinák fejlesztése előtt több olyan cikk is megjelent, hogy a bodorrózsa és a zöld majom veséjéből származó sejtkultúra lehet a gyógyír a koronavírusra. De milyen növény pontosan a bodorrózsa? Mégis mennyire igaz ez a híresztelés?

A bodorrózsa (Cistus incanus) a mediterrán éghajlatú területek elterjedt növénye, az olaszok, spanyolok, görögök és törökök már évszázadok óta alkalmazzák a népgyógyászatba, mint gyulladásgátlóként, lázcsillapítóként tartják számon, de alkalmazzák légúti és megfázásos betegségek enyhítésére is. A növény másik nevei a hegyi rózsa, illetve a szuhar (mert a szuharfélék családjába tartozik). Hazánkban több helyen beszerezhető a bodorrózsa tea vagy por formájában gyógynövényboltokból, webshopokból. Étrendkiegészítőként is gyakran használatos. Teájának íze kissé kesernyés, ezért általában mézzel ízesítik. Dekoratív, lilás virágja miatt dísznövényként is egyre gyakrabban ültetik kertekbe.

1999-ben több tudományos jellegű kutatást is végeztek a bodorrózsán, és kimutatták, hogy a bodorrózsa a mikroorganizmusok terjedését és szaporodását teljes mértékben megállította, ekkor az „Európa Gyógynövénye” címet is kiérdemelte. Viszont a bodorrózsával végzett jelentősebb kutatások 2007-ben kezdődtek: a németországi Friedrich-Loeffler Immunológiai Intézet bizonyította be, hogy a Cistus incanus kivonata antivirális hatást képes kifejteni a madárinfluenza ellen. Továbbá szintén egy német cég végzett számos kutatást a CYSTUS052 jelzésű bodorrózsa kivonatával. Ez a kivonat polifenolokat tartalmaz. A polifenolok olyan vegyületek, amelyek többek között a zöldségek, a gyümölcsök, valamint egyes italok jellegzetes színének, illatának kialakításáért felelősek és gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. Tehát a kutatások szerint ez a kivonat kifejezetten erős antivirális és antibakteriális hatással rendelkezik. A szuharfajokat ekkor hozták először összefüggésbe világjárvánnyal: 2009-ben a H1N1 pandémia idején jelentek meg olyan termékek, amelynek „influenzaellenes hatást” ígértek. Ezek után az európai kutatókat elkezdte érdekelni a bodorrózsa és annak kivonata.

Kísérletek során vírusmegelőző hatása akkor jelentkezett, ha állatok légútjába porlasztva adagolták naponta több alkalommal, ha viszont szájon át próbálták bejuttatni a szervezetbe, a várt hatás nem jelentkezett. Akkor sem volt a bodorrózsa kivonatának semmi hatása, ha már a vírusfertőzés közben alkalmazták a fertőzötteken. A legfrissebb kutatások alapján akkor érhető el a vírusellenes hatás, ha a növényi kivonat tartósan jelen van a nyálkahártyán. Tehát arról nincs bizonyított kutatási eredmény, hogy a kivonat elpusztítaná a koronavírust a szervezetben.

Vírusmegelőzés és gyulladáscsökkentés céljából bátran fogyasztható a bodorrózsa teája, szirupja, de ha a koronavírus súlyos tüneteit észleljük magunkon, semmiképpen ne kezdjünk házi kuruzslásba, hanem keressük fel háziorvosunkat.

forrás: https://www.bonshop.hu/bodorrozsa-szalas-tea-50g-2091

A sikeres vállalkozás titkai

A legjobbnak vélt ötlet a zsebünkben, elegendő forrás a számlánkon, lelkesedésünk töretlen, belevágunk egy saját vállalkozásba.

Méregtelenítés. Valóban szükséges?

Nagy divat a méregtelenítés, a lúgosítás, a tisztítókúrák virágkorát éljük, de vajon tényleg szükséges méregteleníteni a szervezetünket? Valóban ilyen módon kell megszabadulnunk a felhalmozódott salakanyagoktól?

Amit jó, ha tudsz a fényvédelemről

Mindenki szereti a napfényt, csupa pozitívumot ad, jó kedvre derít, D vitamin nyerünk belőle, jobb lesz a hangulatunk, szebb a bőrünk, kellemesebb a közérzetünk. A napfény jó tulajdonságait nem is kell bemutatni, azonban a napozásnak vannak veszélyei is.

Y és a Z generáció a munkaerőpiacon

A vállalatok folyamatosan keresik az ideális megoldást a fiatal tehetségek kiválasztására és megtartására. Az igazi kihívás a cégek számára – még úgy is, hogy az Y és Z generációs munkavállalók egyre többen vannak a munkaerőpiacon – a tehetségek megszólítása és érdeklődésének felkeltése a szervezet és a munka világa iránt.

A transzgenerációs hatások nyomában

A transzgenerációs hatások, vagyis azok a szemléletek, viselkedésminták, gondolkodási formák, melyeket felmenőink hagytak ránk örökül, a pszichológiai kutatások fontos részterülete.