Menü

A férfiak érzelmi kifejezőeszközei

A férfiaknak azért is nehezebb a magánnyal, az egyedülléttel megküzdeniük – noha ez az állapot nemtől független –, mert sokkal nehezebben beszélnek az érzéseikről, sérelmeikről, csalódásaikról, mivel erre nevelték őket. A fiúknak már gyermekkorban azt mondja sok szülő: „Nehogy sírni kezdj, mert kinevetnek a lányok!” vagy „Egy igazi fiú nem nyafog, nem panaszkodik, tessék hősiesen viselkedni!” vagy „Ha elestél a biciklivel, nekem ne panaszkodj, fiú létedre ügyesebb is lehetnél!”

Nos, ezek a gyermekkori mondatok belevésődnek a kisfiú lelkébe, sejtszinten nyomot hagynak, és sajnos ezt cipelik tovább kamaszként, ifjúként, majd felnőttként. Ez a szülői magatartás végtelenül helytelen és hatalmas törést okoz a személyiségfejlődésben, derékba törheti az önbecsülést, illetve erősíti az elszigetelődést, a társtalansággal való elégedettséget. Minden kisfiúnak, vagy felnőttnek joga van elsírni a bánat könnyeit, joga van szomorúnak lenni és ezt megélni, majd épp a helyes szülői támogatással, mintával megtalálni azt az utat, ami a valódi „erősebb nem” kifejezést jelenti.

Az elfojtásból, a megfelelési kényszerből egyetlen életkorban sem születnek pozitív, kellemes, megoldás felé vezető érzések, élmények. Ugyancsak ilyen maradandó traumát okozhat, ha az anya túlságosan sokáig magához láncolja a fiát, bűntudatra ébreszti, ha nem a kívánságának megfelelően alkalmazkodik az elvárásaihoz felnőtt korában. Noha egy valamirevaló felnőtt férfi soha nem hagyja cserben az őt szeretettel felnevelő szülőt. Ha mégis megteszi, akkor valamilyen rossz minta állhat a háttérben, aminek mindenképpen meg akar felelni, vagy olyan, amit „lekövet”, mert épp abban az élethelyzetében helyesnek véli, de a következményekre csak később döbben rá.

Joggal merül fel az a kérdés, hogy egy helyes, intelligens, jó megjelenésű, a nők számára vonzó férfi miért válik „magányos farkassá”, és válik képtelenné a párkapcsolat kialakítására. A válasz egyszerűnek tűnik, de megélni sokkal nehezebb. Ha egy férfinak ugyanis gyermekkorában, a stabilitásban, a szülőkhöz való kötődésben hiánya keletkezett, tudattalanul is azt figyeli felnőttkorában, hogy képes-e őt bármely számára kedves nő elfogadni.

A gyerekkori rossz minta szerint, sokan ma is úgy vélik, hogy nem férfias, nem domináns viselkedés panaszkodni, a fájó érzésekről másokkal beszélgetni. Ez egy téves és veszélyes szemlélet.

Szerző: Udvari Fanni

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.