Menü

A higanymérgezésről

A higany széles körben használt, rendkívül veszélyes nehézfém, mellyel főként a fogászati tömésekben, a hőmérőkben, és egyes halakban találkozhatunk – különösen a cápákban, a királymakrélában, a kardhalban és a tonhalban.

A szervetlen higany a halakban rendkívül mérgező metil-higany formájában halmozódik fel. Ezért ezeket a halfajokat terhesség idején tilos fogyasztani, mert károsíthatják a magzatot, de nem ajánlott gyerekeknek sem, férfiaknál pedig sterilitást okozhat.

Mivel a szemlencsében halmozódik fel, szürkehályog kialakulását is eredményezheti. A világon azokban a régiókban, ahol a higany fertőzött halak jelentik az étrend fő részét – például az Amazonas mentén élő közösségeknél - különösen sokan szenvednek és vakulnak meg a higanymérgezés miatt.

A higany halláskárosító hatása szintén bizonyított emberekben, állatokban egyaránt. A higanymérgezés okozta neurológiai szindróma, az ún. Minamata-kór egyik fő tünete a hallásromlás, illetve siketség. A mérgezés korai stádiumában a belső fülben lévő csigában okozhat elváltozást, a későbbi szakaszban már idegi károsodást is kiválthat.

Mi a higanymérgezés?

A Minamata-kór higanymérgezés okozta neurológiai szindróma. Tünetei közé tartozik a végtagzsibbadás, általános izomgyengeség, látászavar. Súlyos esetben bénulás, kóma léphet fel, majd halált okoz. A terhes nőket érő higanymérgezés a gyermeknél veleszületett Minamata-szindrómát és fejlődési rendellenességeket okozhat. A halak húsa rendkívül gazdag fehérjében és más hasznos tápanyagokban, például omega-3 zsírsavakban és D-vitaminban, és közben elenyésző a zsírtartalma. Ez mind pozitív, de a tengerek szennyezettségének következtében a halhús higanyt és más káros anyagokat is tartalmazhat.

A betegség először 1956-ban, egy japán kisvárosban, Minamatában ütötte fel a fejét, erről a településről kapta a nevét is. Egy helyi vegyi üzem, a Chisso vállalat nehézfém-hulladékkal szennyezte a tengert. A szervetlen higany az iszap baktériumai hatására mérgező metil-higannyá alakult. A környék lakóinak fő táplálékforrásai halak és a kagylók voltak, a méreg így került be a szervezetükbe. Eleinte a macskákon tapasztalták a tüneteket - az állatok remegtek, köröztek, megbénultak és elpusztultak -, majd később az emberek is megbetegedtek. A vállalat igyekezett eltusolni a környezetszennyezési ügyet, csak a betegek összefogása, perek sokasága, sztrájkok, civil megmozdulások és tüntetések vezettek eredményre.

Végül elismerték a bűnösségüket, szennyvíztisztítót építettek, illetve kártérítést fizettek több mint tízezer áldozatnak.

Szerző: Udvari Fanni

Természetes fegyverek a szúnyogok ellen

A citromfűtől a levendulán át a bazsalikomig számos olyan növény létezik, amelyet a szúnyogok kevésbé kedvelnek. Bár önmagukban nem jelentenek teljes védelmet, más védekezési módszerekkel együtt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kellemesebben teljenek a nyári esték.

Légbujtás, avagy így szaporíthatjuk kedvenc növényeinket egyszerűen

A légbujtás egy kevésbé ismert, mégis rendkívül hatékony növényszaporítási módszer, amely különösen a nehezebben gyökereztethető fajok esetében lehet hasznos. Néhány egyszerű lépéssel otthon is könnyedén kipróbálhatjuk.

Amit a hőségriadóról tudni érdemes

Itt a nyár, tombol a meleg, jönnek a hőségriadók sorban, de mit is jelentenek ezek pontosan?

Természetes védelem a kertben: növények, amelyek segíthetnek távol tartani a kullancsokat

A tavasz és a nyár beköszöntével egyre több időt töltünk a kertben, a teraszon vagy a családi ház körüli zöld területeken. A kellemes szabadtéri programokat azonban gyakran megkeseríthetik a kullancsok, amelyek nemcsak kellemetlen vérszívók, hanem különböző betegségek terjesztői is lehetnek.

Hogyan alakítsunk ki klímatűrő, méhbarát kertet Magyarországon?

Magyarország éghajlata az elmúlt években jelentősen változott, amihez nekünk is alkalmazkodni kell, amikor kertet tervezünk. Íme, néhány tipp, hogy a nyári meleg időszakban is szép kertünk legyen.