Menü

A higanymérgezésről

A higany széles körben használt, rendkívül veszélyes nehézfém, mellyel főként a fogászati tömésekben, a hőmérőkben, és egyes halakban találkozhatunk – különösen a cápákban, a királymakrélában, a kardhalban és a tonhalban.

A szervetlen higany a halakban rendkívül mérgező metil-higany formájában halmozódik fel. Ezért ezeket a halfajokat terhesség idején tilos fogyasztani, mert károsíthatják a magzatot, de nem ajánlott gyerekeknek sem, férfiaknál pedig sterilitást okozhat.

Mivel a szemlencsében halmozódik fel, szürkehályog kialakulását is eredményezheti. A világon azokban a régiókban, ahol a higany fertőzött halak jelentik az étrend fő részét – például az Amazonas mentén élő közösségeknél - különösen sokan szenvednek és vakulnak meg a higanymérgezés miatt.

A higany halláskárosító hatása szintén bizonyított emberekben, állatokban egyaránt. A higanymérgezés okozta neurológiai szindróma, az ún. Minamata-kór egyik fő tünete a hallásromlás, illetve siketség. A mérgezés korai stádiumában a belső fülben lévő csigában okozhat elváltozást, a későbbi szakaszban már idegi károsodást is kiválthat.

Mi a higanymérgezés?

A Minamata-kór higanymérgezés okozta neurológiai szindróma. Tünetei közé tartozik a végtagzsibbadás, általános izomgyengeség, látászavar. Súlyos esetben bénulás, kóma léphet fel, majd halált okoz. A terhes nőket érő higanymérgezés a gyermeknél veleszületett Minamata-szindrómát és fejlődési rendellenességeket okozhat. A halak húsa rendkívül gazdag fehérjében és más hasznos tápanyagokban, például omega-3 zsírsavakban és D-vitaminban, és közben elenyésző a zsírtartalma. Ez mind pozitív, de a tengerek szennyezettségének következtében a halhús higanyt és más káros anyagokat is tartalmazhat.

A betegség először 1956-ban, egy japán kisvárosban, Minamatában ütötte fel a fejét, erről a településről kapta a nevét is. Egy helyi vegyi üzem, a Chisso vállalat nehézfém-hulladékkal szennyezte a tengert. A szervetlen higany az iszap baktériumai hatására mérgező metil-higannyá alakult. A környék lakóinak fő táplálékforrásai halak és a kagylók voltak, a méreg így került be a szervezetükbe. Eleinte a macskákon tapasztalták a tüneteket - az állatok remegtek, köröztek, megbénultak és elpusztultak -, majd később az emberek is megbetegedtek. A vállalat igyekezett eltusolni a környezetszennyezési ügyet, csak a betegek összefogása, perek sokasága, sztrájkok, civil megmozdulások és tüntetések vezettek eredményre.

Végül elismerték a bűnösségüket, szennyvíztisztítót építettek, illetve kártérítést fizettek több mint tízezer áldozatnak.

Szerző: Udvari Fanni

Mi okozza a tavaszi fáradtságot és mit tehetünk ellene?

A tavaszi fáradtság nem betegség, sokkal inkább egy fizikai és pszichés tünetekkel járó, ideiglenes állapot, jellemző rá a kimerültség, a letragikus hangulat, olykor a fejfájás, migrén vagy alvási nehézségek.

Csinálj méhecskehotelt

A beporzó rovarok az élet fenntartásának egyik legfontosabb alapkövei, nélkülük nem lesz termés, amiből pedig nekünk csak hátrányunk származhat. Készítsünk számukra otthont!

Elkezdődött a pollenszezon

Tüsszögés, köhögés, orrfolyás, szemviszketés. Jellemző tünetek, pedig reméltem, hogy mivel még csak február van, ezek később jelentkeznek, de a pollennaptár szerint már kínoz bennünket az éger, a mogyoró, a ciprusfélék és tiszafafélék, a kőris, a nyár, a juhar. A pollenszezon kezdete már érezhető.

Segítség az aloe vera ápolásához

Az aloe vera (Aloe barbadensis) egy népszerű szobanövény, amely nem csak mutatós, hanem rengeteg plusz előnnyel jár! Gyógynövényként ismert, amely jó a sebekre, az irritáció enyhítésére, a leégés csillapítására és még sok másra. Hogy sokáig élvezd ezt a jótékony növényt, megmutatjuk, hogyan érdemes gondozni.

A klímaváltozás elsődleges okai


A klímaváltozás, avagy az éghajlatváltozás - azonban a kutatók már évtizedekkel ez előtt felhívták a figyelmet arra, hogy az emberi tevékenységeknek köszönhetően felgyorsult a klímaváltozás, nem győzik hangsúlyozni a globális felmelegedés veszélyeit társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokból egyaránt.