Menü

A higanymérgezésről

A higany széles körben használt, rendkívül veszélyes nehézfém, mellyel főként a fogászati tömésekben, a hőmérőkben, és egyes halakban találkozhatunk – különösen a cápákban, a királymakrélában, a kardhalban és a tonhalban.

A szervetlen higany a halakban rendkívül mérgező metil-higany formájában halmozódik fel. Ezért ezeket a halfajokat terhesség idején tilos fogyasztani, mert károsíthatják a magzatot, de nem ajánlott gyerekeknek sem, férfiaknál pedig sterilitást okozhat.

Mivel a szemlencsében halmozódik fel, szürkehályog kialakulását is eredményezheti. A világon azokban a régiókban, ahol a higany fertőzött halak jelentik az étrend fő részét – például az Amazonas mentén élő közösségeknél - különösen sokan szenvednek és vakulnak meg a higanymérgezés miatt.

A higany halláskárosító hatása szintén bizonyított emberekben, állatokban egyaránt. A higanymérgezés okozta neurológiai szindróma, az ún. Minamata-kór egyik fő tünete a hallásromlás, illetve siketség. A mérgezés korai stádiumában a belső fülben lévő csigában okozhat elváltozást, a későbbi szakaszban már idegi károsodást is kiválthat.

Mi a higanymérgezés?

A Minamata-kór higanymérgezés okozta neurológiai szindróma. Tünetei közé tartozik a végtagzsibbadás, általános izomgyengeség, látászavar. Súlyos esetben bénulás, kóma léphet fel, majd halált okoz. A terhes nőket érő higanymérgezés a gyermeknél veleszületett Minamata-szindrómát és fejlődési rendellenességeket okozhat. A halak húsa rendkívül gazdag fehérjében és más hasznos tápanyagokban, például omega-3 zsírsavakban és D-vitaminban, és közben elenyésző a zsírtartalma. Ez mind pozitív, de a tengerek szennyezettségének következtében a halhús higanyt és más káros anyagokat is tartalmazhat.

A betegség először 1956-ban, egy japán kisvárosban, Minamatában ütötte fel a fejét, erről a településről kapta a nevét is. Egy helyi vegyi üzem, a Chisso vállalat nehézfém-hulladékkal szennyezte a tengert. A szervetlen higany az iszap baktériumai hatására mérgező metil-higannyá alakult. A környék lakóinak fő táplálékforrásai halak és a kagylók voltak, a méreg így került be a szervezetükbe. Eleinte a macskákon tapasztalták a tüneteket - az állatok remegtek, köröztek, megbénultak és elpusztultak -, majd később az emberek is megbetegedtek. A vállalat igyekezett eltusolni a környezetszennyezési ügyet, csak a betegek összefogása, perek sokasága, sztrájkok, civil megmozdulások és tüntetések vezettek eredményre.

Végül elismerték a bűnösségüket, szennyvíztisztítót építettek, illetve kártérítést fizettek több mint tízezer áldozatnak.

Szerző: Udvari Fanni

Csótányinvázió

A csótányok a természetben hasznos rovarok, ám az otthonainkban azonban nem látjuk szívesen.

Parlagfű és társai, avagy mit jelent a keresztallergia

A parlagfű ártatlannak tűnő növénykénk, ám amikor virágba borul, több ezer ember életét keseríti majd meg. A parlagfű veszély alapján Magyarország Európa legfertőzöttebb országának tekinthető, nálunk több millió ember érzékeny a parlagfűre.

Őszi lakástrendek és lakásdekorációk

Ahogy minden évnek, úgy minden évszaknak is megvannak a maga trendjei. Hamarosan közeleg az ősz, ami magával hozza egyedi stílusjegyeit, és színeit. Az alábbi cikkben néhány nyár végi beltéri stílust, lakberendezési tippet nézhetünk meg, amellyel otthonosabbá tehetjük környezetünket.

A kapor, mint gyógyhatású növény

A kapor mindenki számára ismerős, hiszen a magyar konyhában elengedhetetlen fűszer. Pedig nem csak fűszernövény, hanem számos gyógyhatással bíró zöldellő.

A zene hatással van a növényekre

Bár a növények nem rendelkeznek kifejezetten a hangok érzékelésére alkalmas szervvel, a hanghullámokat tökéletesen érzékelik. A hanghullámok rezgései pedig a megfigyelések szerint felgyorsítják az úgynevezett protoplazmatikus mozgást, amely fokozza a növények sejtalkotását. Ez pedig hatással van a növények egész rendszerére, így az ásványi anyag tartalom is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zenehallgató növény.