Menü

A D-vitamin túladagolás veszélyei

Abban az esetben beszélünk D-vitamin túladagolásról, ha táplálék kiegészítők formájában magas dózisban és hosszú távon fogyasztjuk ezt a zsírban oldódó vitamint. Lássuk, hogy milyen okai, tünetei és veszélyei lehetnek a D-vitamin túladagolásának.

Mi is az a D-vitamin?

A D-vitamin tulajdonképpen nem is vitamin, hanem hormon, bizonyos feltételek esetén szervezetünk is képes előállítására, és elengedhetetlenül szükséges élettani folyamataink normális működéséhez. Hatása szerteágazó, nemcsak egyetlen területre korlátozódik. Tény azonban, hogy túlzott mértékű bevitele káros is lehet.

Vitaminnak azokat az élettanilag fontos szerves vegyületeket nevezzük, amelyekre szüksége van szervezetünknek, de nem vagyunk képesek elégséges mértékben előállítani. A D-vitaminokat, például a létfontosságú kolekalciferolt (D3) és az ergokalciferolt (D2), elő tudja állítani a bőrünk a napsugárzás segítségével. Ezért a D-vitaminok valójában inkább hormonok. A szervezetben előállított kolekalciferol és a gyógyszeresen szedett D3-vitamin a májban kalcidiollá, majd a vesében kalcitriollá alakul át, ez utóbbi a D3-vitamin biológiailag aktív formája.

Természetes úton nem tudjuk túladagolni a D-vitamint, még akkor sem, ha extrém napsugárzás ér minket, vagy rengeteg D-vitaminban gazdag élelmiszert fogyasztunk. A különféle étrend-kiegészítők és gyógyszerek szedése kapcsán előfordulhat túladagolás, bár ehhez igen nagy dózisú D-vitamin szükséges. Felnőtteknél még egyszeri 50.000 IE D-vitamin sem okoz tüneteket, sőt vannak olyan készítmények, melyek tartalmazzák az 1 hónap alatt javasolt D-vitamin egységet.

Ennek oka, hogy a szervezetünk nem képes csak úgy megszabadulni a felesleges D-vitamintól, hanem elraktározza azt a zsír- és izomszövetekben. Ennek következtében a túlzott D-vitamin bevitel akut vagy krónikus túladagoláshoz is vezethet. Akkor beszélünk akut mérgezésről, ha egy csapásra szedünk be túl sokat ebből a zsírban oldódó vitaminból, míg krónikus esetén hosszabb távon történik a túladagolás.

A D-vitamin túladagolás tünetei és veszélyei

Túladagolás esetén különböző egészségügyi panaszok jelentkezhetnek, melyek közül a legtöbb a vér megemelkedett kalciumszintjére vezethetők vissza. Ennek magyarázata, hogy D-vitamintöbblet hatására szervezetünk több kalciumot képes felvenni az élelmiszerekből, továbbá több kalciumot old ki a csontokból.

émelygés és hányás

étvágytalanság

túlzott szomjúságérzés (polidipszia)

nagy mennyiségű vizelet gyakori ürítése (poliúria)

gyengeség

fejfájás

idegesség

vesekő és vesekárosodás, de akár veseelégtelenség

Mi történik ha véletlenül több D-vitamint vettünk be?

Ha a bevett mennyiség nem haladja meg az 50.000 egységet, akkor mindössze annyi a “teendő, hogy egy ideig ne vegyünk be többet ebből a vitaminból.

Napi szükséges mennyiség

Gyermekkorban 400-1000 IE/nap, felnőttkorban megelőzésre 1500-2000 IE/nap D-vitamin szedése javasolt.

A magyarok nagy százaléka D-vitamin hiányos, így az őszi, téli időszakban mindenkinek javasolt a vitamin szedése. Vesekő vagy arra való hajlam esetén azonban javasolt konzultálni erről a háziorvosunkkal.

Szerző: Udvari Fanni

Porfíria,  a test rejtett zavara

A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.