Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

A tünetek az érintett szervrendszertől függően változnak: légúti érintettségnél orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés (szénanátha), alsó légúti érintettségnél asztmás panaszok jelentkezhetnek. Emésztőrendszeri allergia esetén hasi fájdalom, hányinger, hasmenés, bőrtüneteknél csalánkiütés, bőrpír, duzzanat fordul elő. A legsúlyosabb forma az anafilaxiás sokk, amely azonnali ellátást igényel.

Hogyan zajlik az allergiavizsgálat?

Az allergia kivizsgálása részletes anamnézissel kezdődik. Az orvos rákérdez:

- mikor és milyen körülmények között jelentkeznek a tünetek (szezonális vagy egész éves),

- beltéren vagy szabadban erősödnek-e,

- van-e családi halmozódás,

- szed-e a páciens rendszeresen gyógyszert,

- előfordult-e súlyos, szisztémás reakció.

Ezt követően a diagnosztika két fő irányba haladhat: bőrtesztek és laboratóriumi (vér) vizsgálatok.

1. Bőrtesztek – azonnali reakció kimutatása

A leggyakoribb módszer a prick-teszt. Ennek során az alkar bőrére cseppentett allergénkivonatot egy apró tűvel a bőr felszíne alá juttatják. Körülbelül 15–20 perc múlva leolvasható az eredmény: ha az adott allergénre érzékeny a páciens, a csípés helyén viszkető, duzzadt, piros udvar jelenik meg.

Előnyei:

- gyors eredmény,

- jól jelzi az azonnali (IgE-mediált) reakciókat,

- költséghatékony.

Fontos, hogy a vizsgálat előtt bizonyos antihisztaminokat abba kell hagyni, mert befolyásolhatják az eredményt.

Léteznek epicutan (patch) tesztek is, amelyeket főként kontakt allergiák (pl. fém, kozmetikum) kimutatására alkalmaznak; ezeknél az eredményt 48–72 óra után értékelik.

2. Vérvizsgálat – specifikus IgE kimutatása

A laborvizsgálat során a vérből meghatározzák az össz-IgE-szintet, illetve az adott allergénre specifikus IgE ellenanyag jelenlétét. Előnye, hogy:

- antihisztamin szedése mellett is elvégezhető,

- kiterjedt bőrtünetek esetén is alkalmazható,

- pontosan azonosíthatók egyes komponens-allergének (komponens alapú diagnosztika).

A modern molekuláris allergológia lehetővé teszi annak megkülönböztetését is, hogy valódi primer allergiáról vagy keresztreakcióról van szó.

Mi az a keresztallergia?

Keresztallergia akkor alakul ki, amikor két különböző allergén fehérjeszerkezete hasonló, ezért az immunrendszer nem tud különbséget tenni közöttük. Klasszikus példa a nyírfapollen és bizonyos gyümölcsök (alma, körte, csonthéjasok) közötti kapcsolat. Parlagfű-allergiánál előfordulhat reakció például görögdinnyére vagy banánra is. Földimogyoró-allergia esetén más olajos magvak is tüneteket válthatnak ki.

Provokációs tesztek

Speciális esetekben – szakorvosi felügyelet mellett – provokációs tesztet végeznek. Ilyenkor kontrollált körülmények között, kis mennyiségben juttatják be a feltételezett allergént (pl. élelmiszert), hogy megfigyeljék a reakciót. Ez különösen ételallergiánál lehet indokolt, de kizárólag megfelelő háttérrel rendelkező intézményben történhet.

Hogyan kezelhető az allergia?

A kezelés alapja az allergén kerülése. Emellett alkalmazhatók:

- antihisztaminok,

- szteroid tartalmú orrspray-k,

- hörgőtágítók asztma esetén.

Hosszú távú megoldást jelenthet az allergén-specifikus immunterápia, amely során fokozatosan emelkedő dózisban juttatják be az allergént, így az immunrendszer toleranciája nőhet. Alternatív módszerek is léteznek, azonban ezek hatékonysága tudományosan változó mértékben igazolt.

Az allergia pontos diagnózisa kulcsfontosságú, mert nem minden túlérzékenységi reakció valódi allergia. A szakszerű kivizsgálás segít elkülöníteni az intoleranciát, a keresztreakciót és az IgE-mediált folyamatokat, így a kezelés célzottabbá és biztonságosabbá válik.