Menü
  • Testünk védelme
  • Immunglobulinok szerepe a védekezésben

Immunglobulinok szerepe a védekezésben

Az immunglobulinok olyan fehérjék, melyekhez egy szénhidrát kapcsolódik, vagyis biokémiai szempontból glikoproteinek. Tulajdonképpen ellenanyagként funkcionálnak, sokszor ezt az elnevezést hallhatjuk, mikor immunglobulinokról beszélnek.

Maga a globulin kifejezés arra utal, hogy a fehérjék elválasztásánál, vagyis az elektroforézisnél a gamma csoportba tartozik. Ilyen az IgG, ez egy fő immunglobulin, vagyis ez biztosítja a hosszú időre szóló immunitást. A gamma csoportba tartozik még az IgM is, ez a kezdeti immunreakcióban játszik szerepet, valamint a C-reaktív fehérje, ami pedig a gyulladásos reakcióknál játszik közvetítő szerepet.

Visszatérve az immunglobulinok, vagy ellenanyagokra; ezeket a fehérjemolekulákat azért termeli az immunrendszer, hogy felismerje és semlegesítse az idegen anyagokat. Szándékosan beszélünk idegen anyagokról, mivel normális esetben valóban csak az idegen anyagokkal szemben lép fel az immunrendszer, kóros esetben azonban akár a saját szervezetünk sejtjei ellen is indíthat válaszreakciót; ekkor beszélünk autoimmun betegségről. Szóval ezek az ellenanyagok az idegen molekula egy-egy egyedi részét ismerik fel: ezt az egyedi részt hívjuk antigénnek.

Sokszor keverik az antitest kifejezést az antigénnel. Az antitest maga az ellenanyag, vagy immunglobulin. Amit pedig felismer, az antigén. Mivel rengeteg féle antigén van, ehhez mérten az antitestek is sok félék.

Az immunglobulinoknak több típusa létezik. Ezek a már említett IgG, IgM, valamint az IgA, IgD és IgE is. Mindnek megvan, hogy hol és milyen funkcióval járul hozzá az immunrendszer megfelelő működéséhez.

Az orvostudományban fontos szerepet töltenek be az immunglobulinok és azok kimutatása. Innen tudhatjuk például, hogy átesett-e már egy adott fertőzésen a beteg. Ha nem találunk a szervezetében olyan antitestet/ellenanyagot, ami az adott betegség ellen termelődik, akkor vagy nincs a szervezetében fertőzés, vagy annyira régen történt, hogy már nem termeli az adott antitestet a szervezete. Magyarul a védettség és a fertőzés meglétét vagy hiányát tudjuk kimutatni ezek vizsgálatával.

Fontos szerepet töltenek be az antigének és antitestek vizsgálata a magzatvédelemben is. Például a már jól ismert Rh vércsoport esetében. Születéskor a magzat vére az anya szervezetébe juthat. Ha az anya Rh negatív és a magzat Rh pozitív, akkor az anya számára idegen antigén (Rh pozitív vér) ellen antitestek termelődnek. Ez első szülésnél még nem probléma, viszont a második terhességnél, ha a magzat újra Rh pozitív, akkor az anya vére már tartalmaz ez ellen antitesteket, így veszélyes lehet a magzatra. Ez ellen persze ma már tudunk védekezni különleges antitestekkel, de régen például egy Rh negatív anyának csak egy Rh pozitív gyermeke lehetett.

Összefoglalva tehát az immunglobulinok a szervezetünk által termelt ellenanyagok, melyek különböző időben, különböző ideig termelődnek és más-más funkciókat látnak el. Kimutatásuk és vizsgálatuk pedig fontos információt nyújt egy fertőzés meglétéről és az azzal kapcsolatos védettségről.

Balogh Emese

  • A rovat további cikkei

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.