A demencia lehetséges jelei
- Dátum: 2021.04.16., 16:57
- Udvari Fanni
- betegség, demencia, emlékezet, fájdalom, gondolkodás, memória, öregedés, szellem
Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent.
A tanulási képesség, valamint a szerzett új információk megtartásának az érintettsége.
Bizonyos feladatok elvégzési vagy elemzési képességének az érintettsége.
A térbeli tájékozódás képességének az érintettsége.
A beszédképesség érintettsége.
Megállapítható a demencia klinikai tünetegyüttesének keretén belül, hogy ezek a kognitív zavarok jelentősen befolyásolják a beteg szakmai tevékenységét, munkáját, társadalmi kapcsolatait, és számottevő hanyatlást fejeznek ki az előző évekhez képest, amit nem lehet semmilyen pszichikai betegséggel – például depresszióval, bipoláris betegséggel vagy skizofréniával magyarázni.
A demencia kialakulásáért a következő betegségek tehetők felelőssé:
1. Alzheimer-kór – a demenciák 60-80%-ában találkozhatunk vele.Hallucinációk, Parkinson-szerű tünetek és alvászavarok kísérhetik.
2. Keringési zavarok okozta (vaszkuláris) demenciák – az esetek kb. 10%-át képezik. Az agyi erek elmeszesedése okozza, ami megakadályozza az agy oxigénben dús vérrel való ellátását.
3. Lewi-testecskés demencia – szintén az esetek 10%-ában találkozhatunk vele.
4. A fronto-temporális erek degenerációja (az esetek 1%-a) – személyiségzavarok, viselkedészavarok és beszédzavarok jelentkezhetnek.
5. A Creutzfeldt-Jakob betegség – gyorsan előrelahaladó elbutulást okoz, amelynél a diagnózis felállítása és az elhalálozás közötti időintervallum körülbelül 6 hónap. A demencia-esetek kevesebb mint 1%-áért tehető felelőssé.
6. Szekunder demenciák egyes szisztémás betegségekben, mint például: endokrin megbetegedések (pl. hipotiroidizmus); anyagcserezavarok (például a B12-vitamin-hiány miatt); rosszindulatú daganatos megbetegedések; szubdurális hematómák; meningitiszek (agyhártya gyulladások); az agy traumás sérülései; pszichotróp gyógyszerek használata. Ezekben az esetekben világos, hogy a demencia visszafordítható, amennyiben kezelik az azt előidéző betegséget.
Statisztikák és kilátások
Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre.
Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák.
A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja.
Szerző: Udvari Fanni
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.