A demencia lehetséges jelei
- Dátum: 2021.04.16., 16:57
- Udvari Fanni
- betegség, demencia, emlékezet, fájdalom, gondolkodás, memória, öregedés, szellem
Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent.
A tanulási képesség, valamint a szerzett új információk megtartásának az érintettsége.
Bizonyos feladatok elvégzési vagy elemzési képességének az érintettsége.
A térbeli tájékozódás képességének az érintettsége.
A beszédképesség érintettsége.
Megállapítható a demencia klinikai tünetegyüttesének keretén belül, hogy ezek a kognitív zavarok jelentősen befolyásolják a beteg szakmai tevékenységét, munkáját, társadalmi kapcsolatait, és számottevő hanyatlást fejeznek ki az előző évekhez képest, amit nem lehet semmilyen pszichikai betegséggel – például depresszióval, bipoláris betegséggel vagy skizofréniával magyarázni.
A demencia kialakulásáért a következő betegségek tehetők felelőssé:
1. Alzheimer-kór – a demenciák 60-80%-ában találkozhatunk vele.Hallucinációk, Parkinson-szerű tünetek és alvászavarok kísérhetik.
2. Keringési zavarok okozta (vaszkuláris) demenciák – az esetek kb. 10%-át képezik. Az agyi erek elmeszesedése okozza, ami megakadályozza az agy oxigénben dús vérrel való ellátását.
3. Lewi-testecskés demencia – szintén az esetek 10%-ában találkozhatunk vele.
4. A fronto-temporális erek degenerációja (az esetek 1%-a) – személyiségzavarok, viselkedészavarok és beszédzavarok jelentkezhetnek.
5. A Creutzfeldt-Jakob betegség – gyorsan előrelahaladó elbutulást okoz, amelynél a diagnózis felállítása és az elhalálozás közötti időintervallum körülbelül 6 hónap. A demencia-esetek kevesebb mint 1%-áért tehető felelőssé.
6. Szekunder demenciák egyes szisztémás betegségekben, mint például: endokrin megbetegedések (pl. hipotiroidizmus); anyagcserezavarok (például a B12-vitamin-hiány miatt); rosszindulatú daganatos megbetegedések; szubdurális hematómák; meningitiszek (agyhártya gyulladások); az agy traumás sérülései; pszichotróp gyógyszerek használata. Ezekben az esetekben világos, hogy a demencia visszafordítható, amennyiben kezelik az azt előidéző betegséget.
Statisztikák és kilátások
Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre.
Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák.
A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja.
Szerző: Udvari Fanni
Munkahelyi motiváció?
Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!
Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!
A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.
A féltékenység okai és jelei
A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?
Vágyódás az elérhetetlenre
Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?
Flegmatikus személyiség jellemzői
A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.