A demencia lehetséges jelei
- Dátum: 2021.04.16., 16:57
- Udvari Fanni
- betegség, demencia, emlékezet, fájdalom, gondolkodás, memória, öregedés, szellem
Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent.
A tanulási képesség, valamint a szerzett új információk megtartásának az érintettsége.
Bizonyos feladatok elvégzési vagy elemzési képességének az érintettsége.
A térbeli tájékozódás képességének az érintettsége.
A beszédképesség érintettsége.
Megállapítható a demencia klinikai tünetegyüttesének keretén belül, hogy ezek a kognitív zavarok jelentősen befolyásolják a beteg szakmai tevékenységét, munkáját, társadalmi kapcsolatait, és számottevő hanyatlást fejeznek ki az előző évekhez képest, amit nem lehet semmilyen pszichikai betegséggel – például depresszióval, bipoláris betegséggel vagy skizofréniával magyarázni.
A demencia kialakulásáért a következő betegségek tehetők felelőssé:
1. Alzheimer-kór – a demenciák 60-80%-ában találkozhatunk vele.Hallucinációk, Parkinson-szerű tünetek és alvászavarok kísérhetik.
2. Keringési zavarok okozta (vaszkuláris) demenciák – az esetek kb. 10%-át képezik. Az agyi erek elmeszesedése okozza, ami megakadályozza az agy oxigénben dús vérrel való ellátását.
3. Lewi-testecskés demencia – szintén az esetek 10%-ában találkozhatunk vele.
4. A fronto-temporális erek degenerációja (az esetek 1%-a) – személyiségzavarok, viselkedészavarok és beszédzavarok jelentkezhetnek.
5. A Creutzfeldt-Jakob betegség – gyorsan előrelahaladó elbutulást okoz, amelynél a diagnózis felállítása és az elhalálozás közötti időintervallum körülbelül 6 hónap. A demencia-esetek kevesebb mint 1%-áért tehető felelőssé.
6. Szekunder demenciák egyes szisztémás betegségekben, mint például: endokrin megbetegedések (pl. hipotiroidizmus); anyagcserezavarok (például a B12-vitamin-hiány miatt); rosszindulatú daganatos megbetegedések; szubdurális hematómák; meningitiszek (agyhártya gyulladások); az agy traumás sérülései; pszichotróp gyógyszerek használata. Ezekben az esetekben világos, hogy a demencia visszafordítható, amennyiben kezelik az azt előidéző betegséget.
Statisztikák és kilátások
Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre.
Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák.
A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja.
Szerző: Udvari Fanni
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei
A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek
A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.