Menü

A demencia lehetséges jelei

Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent.

A tanulási képesség, valamint a szerzett új információk megtartásának az érintettsége.

Bizonyos feladatok elvégzési vagy elemzési képességének az érintettsége.

A térbeli tájékozódás képességének az érintettsége.

A beszédképesség érintettsége.

Megállapítható a demencia klinikai tünetegyüttesének keretén belül, hogy ezek a kognitív zavarok jelentősen befolyásolják a beteg szakmai tevékenységét, munkáját, társadalmi kapcsolatait, és számottevő hanyatlást fejeznek ki az előző évekhez képest, amit nem lehet semmilyen pszichikai betegséggel – például depresszióval, bipoláris betegséggel vagy skizofréniával magyarázni.

A demencia kialakulásáért a következő betegségek tehetők felelőssé:

1. Alzheimer-kór – a demenciák 60-80%-ában találkozhatunk vele.Hallucinációk, Parkinson-szerű tünetek és alvászavarok kísérhetik.

2. Keringési zavarok okozta (vaszkuláris) demenciák – az esetek kb. 10%-át képezik. Az agyi erek elmeszesedése okozza, ami megakadályozza az agy oxigénben dús vérrel való ellátását.

3. Lewi-testecskés demencia – szintén az esetek 10%-ában találkozhatunk vele.

4. A fronto-temporális erek degenerációja (az esetek 1%-a) – személyiségzavarok, viselkedészavarok és beszédzavarok jelentkezhetnek.

5. A Creutzfeldt-Jakob betegség – gyorsan előrelahaladó elbutulást okoz, amelynél a diagnózis felállítása és az elhalálozás közötti időintervallum körülbelül 6 hónap. A demencia-esetek kevesebb mint 1%-áért tehető felelőssé.

6. Szekunder demenciák egyes szisztémás betegségekben, mint például: endokrin megbetegedések (pl. hipotiroidizmus); anyagcserezavarok (például a B12-vitamin-hiány miatt); rosszindulatú daganatos megbetegedések; szubdurális hematómák; meningitiszek (agyhártya gyulladások); az agy traumás sérülései; pszichotróp gyógyszerek használata. Ezekben az esetekben világos, hogy a demencia visszafordítható, amennyiben kezelik az azt előidéző betegséget.

Statisztikák és kilátások

Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre.

Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák.

A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja.

Szerző: Udvari Fanni

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.