Menü

Módszerek a memória megőrzésére

A memóriazavart egykor az idősek betegségének hívták, a legújabb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy egyre több fiatal küzd hasonló problémákkal.

Mi magunk is sokat tehetünk a szellemi frissesség fenntartásáért.

A gyógyszeres kezelés mellett a beteg sokat tehet annak érdekében, hogy minél tovább megőrizze tiszta gondolkodását. A betegség lefolyása lassítható művészeti tevékenységgel (például festéssel, zenével, tánccal), barkácsolással, keresztrejtvény fejtéssel.

Sokáig lassítja a betegség előrehaladását a kertészkedés, főzés, természetjárás, vallásgyakorlás. A zene aktivizálhatja, motiválhatja, vagy megnyugtathatja a beteget. A feldíszített asztal, finom étel örömet okozhat.

Hetente legalább 2 alkalommal érdemes memóriajavító foglalkozásokat végezni hozzátartozóval vagy ápolóval. Ezek időtartama 30-45 perc. Ilyenkor meg kell beszélni, hogy milyen nap van, milyen hónap és évszak. Fel kell sorolni a személyes adatait, lakcímet, felidézni, hogy mit evett aznap és az előző napon. Elő kell venni az újságokat és megbeszélni az aktuális híreket, politikai helyzeteket. Ezt követően ki kell térni régebbi dolgokra, emlékekre: felidézni fontosabb családi eseményeket, évfordulókat, munkatársakat, korábbi foglalkozással kapcsolatos dolgokat. Végül érdemes együtt elénekelni egy olyan, érzelmileg fontos dalt, amit minden foglalkozáson el fognak énekelni. A foglalkozások alatt hasznos olyan zenét bekapcsolni, amit szeretünk. Ezek a foglalkozások bizonyítottan segítik évekre megtartani a beteg tájékozottságát, saját személyiségét.

Memóriazavar esetén sok dologgal megkönnyíthetjük a mindennapjainkat.

Érdemes rekeszes gyógyszeres dobozokat használni és előre kigyógyszerelni egy hétre, mert így megállapítható, hogy bevettük-e a napi gyógyszereinket vagy sem. Javasolt beszerezni egy nagyméretű naptárt, és azon bejelölni a találkozókat, ünnepnapokat, elintéznivalók listáját, hogy ne legyen semmi sem váratlan. Az eseményeket színessel, az aktuális napot minden nap X-szel javasolt bejelölni a naptárban. Érdemes előre megtervezni a napi teendőket. Időt kell biztosítani az étkezésre, játékokra, társas programokra és csendes pihenőre. A korábban rutinosan elvégzett feladatokra a korábbiakhoz képest több időt kell szánni.

Érdemes másolatot készíteni a kulcsokról, mindegyiknek legyen egyértelmű felcímkézett helye. Az egyértelműen megjelölt konyhai fiókokkal, ruhásszekrénnyel könnyebb bánni. Gondolja át, hogy alakítsa át környezetet, hogy kényelmesebben boldoguljon. Olyan háztartási gépeket szerezzen be, amik egy idő után maguktól is kikapcsolnak.

A legfontosabb, hogy a memória zavarral küszködő ember mindig maradjon tevékeny! Az embert a munka tette emberré, és a semmittevés előbbre hozza a leépülést.

Szerző: Udvari Fanni

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.