Menü

Miként termelhetünk kevesebb háztartási hulladékot?

A nagyobbik fiammal épp a környezetdolgozatra tanulunk, a szemét és a hulladék közti különbséget kérdezem ki, a tananyag - nagyon helyesen – arra is kitér a szelektív szemétgyűjtés mellett, hogy miként termelhetünk kevesebb háztartási hulladékot.

Tanulmányok szerint egy ember - nem egy háztartás! - egy év alatt átlagosan 5 tonna szemetet termel. Ez borzasztóan sok, még belegondolni is ijesztő. A szelektív hulladékgyűjtés nem újkeletű, s nem is bonyolult, mégis a legjobb megoldás az lenne, ha sokkal kevesebb szemetet termelnénk. De hogyan?

Néhány tanács szem előtt tartásával például.

Mosáshoz próbáljuk ki a mosódiót, jóval kevesebb flakon eldobásával jár, ökológiailag tudatosabb választás.

Ásványvizes palackok helyett feltölthető ivópalackokat használjunk, kulacsokat, műanyag üvegeket. Felejtsük el a PET palackokat, használjunk helyette üveg-, vagy fém palackot, amit újra megtölthetünk akár csapvízzel is.

Ha valamit nem tudunk csomagolás nélkül megvásárolni, akkor törekedjünk arra, hogy a csomagolást újra fel tudjuk használni valamire. Az üvegben vásárolt termékek csomagolását újra gondolhatjuk, s tehetünk bele lekvárt, bármit.

Papírtörlő helyett a konyhában konyharuhára váltsunk, műanyagzacskók és szatyrok vásárlása helyett textiltáskát vigyünk magunkkal a bevásárlásokhoz, csökkentve ezzel a környezetszennyezést.

Mindig legyen a táskánkban egy vászonszatyor, hogy akkor se kelljen műanyag zacskót kérni, ha épp csak beugrunk valahova egy apróságért. Ha mégis műanyag zacskót vásárolunk, használjuk fel többször.

Komposztálj!

Egy átlagos háztartási kuka 27,9%-a szerves hulladékokból áll, amik komposztálhatóak. A komposztálás nagyszerű megoldás a megmaradt zöldség-, és gyümölcshéjak, gyümölcsök, zöldségek, kávézacc, teafű, falevél, gallyak újra felhasználására.

Nem kell mindig mindenből újat vásárolni! Remek dolog használtan venni dolgokat, például ruhát, háztartási eszközt, játékot, és sok más egyebet. Ha mégis új ruhát veszünk, nagyon jó lenne közben arra törekedni, hogy mennyi mindennel kombinálva hordhatjuk azt a ruhadarabot, nem pedig csak évente 1 alkalommal, amiért talán felesleges is megvenni.

Vásároljunk jegyzettel, s csak a felírt dolgokat tegyük a kosárba, ne csábuljunk el minden akciós reklámra, marketingfogásra.

Váljunk tudatos fogyasztóvá! Ezzel a döntéssel nagy mennyiségű szemétté váló anyagot tudunk megspórolni.

Martinka Dia

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.

Tisztítsd a klímát!

Azzal, hogy érkezik a meleg idő, lassan beindítjuk a klímákat, ehhez viszont elengedhetetlen az éves karbantartás, hogy se nekünk, se a berendezésnek ne legyen baja.

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.

Télből tavaszba

A tavasz beköszöntével a nappalok hosszabbodnak, a hőmérséklet nő, a délutánok melegebbek és egyre több a napsütés. A természet újjászületése általában pozitív hatással van a hangulatunkra, mégis sokan panaszkodnak fáradtságra és levertségre. Mi lehet ennek az oka?

Ahogy véget ér a téli idő, egyre több a kullancs

Lassan véget ér a téli idő, egyre több a kullancs. A kullancscsípés és a Lyme kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben.