Menü

Koronavírus: 6 post-Covid tünet, amit kezelni kell

A koronavírus fertőzéskor a vírus módszeresen végighalad a szervezeten és előfordulhat, hogy komolyabb károsodásokat okoz. Ugyanezen területeken jelentkezhet a poszt-COVID szindróma is. Érinthető elsősorban a tüdőt, ilyenkor előfordulhat nehézlégzés és köhögés, de árthat a vesének, ami veseelégtelenségben mutatkozhat meg. Ezen kívül károsíthatja a keringést, okozva ezzel vérnyomás és szívritmus gondokat, valamint idegrendszeri, pszichés károk is jelentkezhetnek.

Hogyan lehet felismerni a post-Covidot?
Miközben a koronavírust már nem lehet kimutatni a szervezetben, a post-Covid hasonló tüneteket produkál, mint a koronavírus fertőzés:
nehézlégzés
szaglásvesztés
fáradékonyság
heves szívdobogás
brain frog, ami egy ködös, tompult tudatállapot jelent
poszttraumás stressz-szindróma

A koronavírushoz hasonlóan a post-Covid szindróma során is ugyanazok a szervek sérülhetnek, mint az aktív-Covid alatt, ezek a következők:
keringési rendszer: ilyenkor erős szívdobogást és az ingadozó vérnyomást tapasztalunk;

tüdő: ilyenkor hasonló CT-képet produkálhat, mint aktív Covid-fertőzés alatt, ami nehézlégzést, köhögést okoz;

vese: ilyenkor veseelégtelenséget idéz elő;

idegrendszer: ilyenkor gyengeséget, izom-és végtagfájdalmat, valamint pszichés terheltséget okoz.

Sok embert érint
A kutatások folyamatosan számolnak be arról, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett betegeknél a teljes felépülés hosszabb ideig is elhúzódhat. A Lancetfolyóirat felmérése szerint a betegek 76%-ánál jelentkeztek panaszok 6 hónappal az első tünetek megjelenése után, angliai adatok szerint a COVID-fertőzés ötből egy személynél okoz 3 hónapnál tovább is elhúzódó panaszokat. A poszt-COVID tünetekre jellemző, hogy hullámzóan jelentkeznek. Az egyik nap magát fittnek és erősnek érző betegnél akár másnapra is jelentkezhet erős fáradtság, vagy visszatérhet a fulladás, esetleg hőemelkedés is kísérheti.

Eleinte a betegek 10-15 százalékánál észlelték a poszt-Covid szindrómát, jelenleg azonban ez inkább már 30 százalék körüli. Ennek részben az az oka, hogy a tünetek egy része később alakul ki, akár hónapokkal később, részben pedig, hogy egyre több állapotról tudni biztosan, hogy az a Covid-fertőzés egyfajta következménye.

Szerző: Udvari Fanni

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?

A cigaretta elszívása során belélegzett füst 90%-a a tüdőbe jut, innen a vérbe kerül és 8 másodperc múlva eléri az agyat; olyan gyorsan, mint egy vénás injekció.

Herpesz. Megelőzés és kezelés gyógynövényekkel

Sokunk mindennapjait keserítik meg olykor az apró fájó hólyagocskák. Többféle típusa van, a legismertebbek a közönséges herpeszek, ezek leginkább a szájon, az orron, a bőrön- és a nyálkahártya határán jelentkeznek, emellett léteznek genitális, tehát nemi szervi herpeszek is, ám mint a legtöbb betegség, odafigyeléssel ez is megelőzhető.

A hiperpigmentáció és kezelése

Apró barna foltok az arcon? Mit tehetünk, hogyan kezelhetjük, mit jelent a hiperpigmentáció?

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.