Menü

Koronavírus: 6 post-Covid tünet, amit kezelni kell

A koronavírus fertőzéskor a vírus módszeresen végighalad a szervezeten és előfordulhat, hogy komolyabb károsodásokat okoz. Ugyanezen területeken jelentkezhet a poszt-COVID szindróma is. Érinthető elsősorban a tüdőt, ilyenkor előfordulhat nehézlégzés és köhögés, de árthat a vesének, ami veseelégtelenségben mutatkozhat meg. Ezen kívül károsíthatja a keringést, okozva ezzel vérnyomás és szívritmus gondokat, valamint idegrendszeri, pszichés károk is jelentkezhetnek.

Hogyan lehet felismerni a post-Covidot?
Miközben a koronavírust már nem lehet kimutatni a szervezetben, a post-Covid hasonló tüneteket produkál, mint a koronavírus fertőzés:
nehézlégzés
szaglásvesztés
fáradékonyság
heves szívdobogás
brain frog, ami egy ködös, tompult tudatállapot jelent
poszttraumás stressz-szindróma

A koronavírushoz hasonlóan a post-Covid szindróma során is ugyanazok a szervek sérülhetnek, mint az aktív-Covid alatt, ezek a következők:
keringési rendszer: ilyenkor erős szívdobogást és az ingadozó vérnyomást tapasztalunk;

tüdő: ilyenkor hasonló CT-képet produkálhat, mint aktív Covid-fertőzés alatt, ami nehézlégzést, köhögést okoz;

vese: ilyenkor veseelégtelenséget idéz elő;

idegrendszer: ilyenkor gyengeséget, izom-és végtagfájdalmat, valamint pszichés terheltséget okoz.

Sok embert érint
A kutatások folyamatosan számolnak be arról, hogy a koronavírus-fertőzésen átesett betegeknél a teljes felépülés hosszabb ideig is elhúzódhat. A Lancetfolyóirat felmérése szerint a betegek 76%-ánál jelentkeztek panaszok 6 hónappal az első tünetek megjelenése után, angliai adatok szerint a COVID-fertőzés ötből egy személynél okoz 3 hónapnál tovább is elhúzódó panaszokat. A poszt-COVID tünetekre jellemző, hogy hullámzóan jelentkeznek. Az egyik nap magát fittnek és erősnek érző betegnél akár másnapra is jelentkezhet erős fáradtság, vagy visszatérhet a fulladás, esetleg hőemelkedés is kísérheti.

Eleinte a betegek 10-15 százalékánál észlelték a poszt-Covid szindrómát, jelenleg azonban ez inkább már 30 százalék körüli. Ennek részben az az oka, hogy a tünetek egy része később alakul ki, akár hónapokkal később, részben pedig, hogy egyre több állapotról tudni biztosan, hogy az a Covid-fertőzés egyfajta következménye.

Szerző: Udvari Fanni

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.