A kommunikációs problémák típusai
- Dátum: 2021.05.24., 06:32
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- artikuláció, beszéd, kommunikáció, nyelv, nyelvprodukció
A kommunikációs problémák átfogó megnevezése a beszédben való akadályozottság. Bármely életkorban felléphet, kialakulhat öröklött, szerzett, organikus,funkcionális okok következtében, különféle tüneti szerveződésben és kiterjedtségben.
A Hangadás rendellenessége:
diszfónia
A beszéd-és nyelvi fejlődés zavarai:
megkésett beszédfejlődés
fejlődési diszfázia
Az artikuláció zavarai:
pöszeség
orrhangzós beszéd (rinofónia)
A beszédfolyamatosság zavarai:
dadogás
hadarás
Az olvasás és írás teljesítmény zavarai:
az olvasás teljesítmény zavara – a diszlexia
az írás és a helyesírás zavara – a diszgráfia és diszortográfia
A kialakult beszéd zavarai:
szelektív mutizmus
afázia
A beszédakadályozottság tünetei megnyilvánulhatnak a hangadás a beszéd- és nyelvi fejlődés, a beszédfolyamatosság,az olvasás, írás, helyesírás (írott beszéd) teljesítményeiben, valamint a már kialakult beszéd-, nyelvi produkció változásaiban.
A hangadás zavara a gége és a hangszalagok működésének elégtelenségéből vagy eltéréseiből adódik, ilyen a rekedtség (diszfónia).
A nyelvi fejlődés zavarai a megkésett és sérült beszédfejlődés, továbbá az artikulációs zavarok tünetegyütteseiben mutatkoznak meg (fejlődési diszfázia, általános pöszeség, rinofónia).
A beszédfolyamatosság eltérései a dadogás és hadarás.
A korai beszédproblémák következményeként, vagy önállóan jelennek meg az olvasás, írás, helyesírás különböző nehézségei.
A logopédia és a pszichológia határterületére esik a kialakult beszéd sajátos zavara, az elektív mutizmus és a beszéd-, nyelvprodukció traumás sérülése az afázia.
A beszédzavar elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, egyidejűleg érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, a hangzó-kifejező beszédet és a nyelvi működést is.
Hátterében sok ok húzódhat meg, tünetei különféle kombinációkban,különböző életkorban jelennek meg.
A beszédhiba a beszédbeli akadályozottság legenyhébb fomája.
A beszédhangok képzésének eltérései tartoznak ide, amikor is a hiba hátterében inkább a beszéd és nyelvi fejlődés lassúsága, valamint a beszédszervek ügyetlensége, renyhesége, a hallási észlelés gyengesége valószínűsíthető.
Tünetei a hangzó beszéd artikulációs hibáiban, a nyelv érési folyamatainak lassúságában nyilvánulnak meg.
Szerző: Udvari Fanni
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.