Menü

A kommunikációs problémák típusai

A kommunikációs problémák átfogó megnevezése a beszédben való akadályozottság. Bármely életkorban felléphet, kialakulhat öröklött, szerzett, organikus,funkcionális okok következtében, különféle tüneti szerveződésben és kiterjedtségben.

A Hangadás rendellenessége:

diszfónia

A beszéd-és nyelvi fejlődés zavarai:

megkésett beszédfejlődés

fejlődési diszfázia

Az artikuláció zavarai:

pöszeség

orrhangzós beszéd (rinofónia)

A beszédfolyamatosság zavarai:

dadogás

hadarás

Az olvasás és írás teljesítmény zavarai:

az olvasás teljesítmény zavara – a diszlexia

az írás és a helyesírás zavara – a diszgráfia és diszortográfia

A kialakult beszéd zavarai:

szelektív mutizmus

afázia

A beszédakadályozottság tünetei megnyilvánulhatnak a hangadás a beszéd- és nyelvi fejlődés, a beszédfolyamatosság,az olvasás, írás, helyesírás (írott beszéd) teljesítményeiben, valamint a már kialakult beszéd-, nyelvi produkció változásaiban.

A hangadás zavara a gége és a hangszalagok működésének elégtelenségéből vagy eltéréseiből adódik, ilyen a rekedtség (diszfónia).

A nyelvi fejlődés zavarai a megkésett és sérült beszédfejlődés, továbbá az artikulációs zavarok tünetegyütteseiben mutatkoznak meg (fejlődési diszfázia, általános pöszeség, rinofónia).

A beszédfolyamatosság eltérései a dadogás és hadarás.

A korai beszédproblémák következményeként, vagy önállóan jelennek meg az olvasás, írás, helyesírás különböző nehézségei.

A logopédia és a pszichológia határterületére esik a kialakult beszéd sajátos zavara, az elektív mutizmus és a beszéd-, nyelvprodukció traumás sérülése az afázia.

A beszédzavar elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, egyidejűleg érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, a hangzó-kifejező beszédet és a nyelvi működést is.

Hátterében sok ok húzódhat meg, tünetei különféle kombinációkban,különböző életkorban jelennek meg.

A beszédhiba a beszédbeli akadályozottság legenyhébb fomája.

A beszédhangok képzésének eltérései tartoznak ide, amikor is a hiba hátterében inkább a beszéd és nyelvi fejlődés lassúsága, valamint a beszédszervek ügyetlensége, renyhesége, a hallási észlelés gyengesége valószínűsíthető.

Tünetei a hangzó beszéd artikulációs hibáiban, a nyelv érési folyamatainak lassúságában nyilvánulnak meg.

Szerző: Udvari Fanni

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.