A kommunikációs problémák típusai
- Dátum: 2021.05.24., 06:32
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- artikuláció, beszéd, kommunikáció, nyelv, nyelvprodukció
A kommunikációs problémák átfogó megnevezése a beszédben való akadályozottság. Bármely életkorban felléphet, kialakulhat öröklött, szerzett, organikus,funkcionális okok következtében, különféle tüneti szerveződésben és kiterjedtségben.
A Hangadás rendellenessége:
diszfónia
A beszéd-és nyelvi fejlődés zavarai:
megkésett beszédfejlődés
fejlődési diszfázia
Az artikuláció zavarai:
pöszeség
orrhangzós beszéd (rinofónia)
A beszédfolyamatosság zavarai:
dadogás
hadarás
Az olvasás és írás teljesítmény zavarai:
az olvasás teljesítmény zavara – a diszlexia
az írás és a helyesírás zavara – a diszgráfia és diszortográfia
A kialakult beszéd zavarai:
szelektív mutizmus
afázia
A beszédakadályozottság tünetei megnyilvánulhatnak a hangadás a beszéd- és nyelvi fejlődés, a beszédfolyamatosság,az olvasás, írás, helyesírás (írott beszéd) teljesítményeiben, valamint a már kialakult beszéd-, nyelvi produkció változásaiban.
A hangadás zavara a gége és a hangszalagok működésének elégtelenségéből vagy eltéréseiből adódik, ilyen a rekedtség (diszfónia).
A nyelvi fejlődés zavarai a megkésett és sérült beszédfejlődés, továbbá az artikulációs zavarok tünetegyütteseiben mutatkoznak meg (fejlődési diszfázia, általános pöszeség, rinofónia).
A beszédfolyamatosság eltérései a dadogás és hadarás.
A korai beszédproblémák következményeként, vagy önállóan jelennek meg az olvasás, írás, helyesírás különböző nehézségei.
A logopédia és a pszichológia határterületére esik a kialakult beszéd sajátos zavara, az elektív mutizmus és a beszéd-, nyelvprodukció traumás sérülése az afázia.
A beszédzavar elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, egyidejűleg érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, a hangzó-kifejező beszédet és a nyelvi működést is.
Hátterében sok ok húzódhat meg, tünetei különféle kombinációkban,különböző életkorban jelennek meg.
A beszédhiba a beszédbeli akadályozottság legenyhébb fomája.
A beszédhangok képzésének eltérései tartoznak ide, amikor is a hiba hátterében inkább a beszéd és nyelvi fejlődés lassúsága, valamint a beszédszervek ügyetlensége, renyhesége, a hallási észlelés gyengesége valószínűsíthető.
Tünetei a hangzó beszéd artikulációs hibáiban, a nyelv érési folyamatainak lassúságában nyilvánulnak meg.
Szerző: Udvari Fanni
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.