Alacsony kortizolszint – mit jelent?

Lényegében egy újabb stressz okozta betegségről lesz szó, mely nem más, mint a kortizol hiánya, alacsony kortizolszint. Mit jelent, mit jelez a hiánya, mit lehet tenni ellene, ennek jártunk utána. Ismerkedjünk meg a stresszhormonnal, melynek neve: kortizol.

A kortizol, vagy stresszhormon a napszaki ritmusban termelődő hormon. A vérszintje hajnalban-kora reggel a legmagasabb, éjfél körül a legalacsonyabb.

A stressz alatt nem, vagy nem csak a konkrét idegeskedést kell érteni, egészen más, egyszerű hétköznapi dolgok is jelenthetnek a szervezetünk számára olyan állapotot, melyek növelik a stresszhormont. Az állandó rohanás és kapkodás, végigdolgozott ebédszünetek, állva – futva evés, határidők miatti sürgés, betáblázott napok.

A stresszes életmód a hormonrendszerre mér erős csapást és ott nyújtja be a számlát.

Hogyan függ össze a kortizol szint a pajzsmirigy működésével?

A mellékvese felelős a kortizol terméléséért, a kortizol pedig a pajzsmirigy hormonok hatékonyságában játszik jelentős szerepet. Ezért fontos a pajzsmirigy vizsgálatakor a pajzsmirigy hormonokon túl a kortizolszintet is nézetni.

Kevés kortizol esetén a pajzsmirigy hormon nem hasznosul, ezért a T3 rezisztencia esetén különösen fontos lenne a mellévese-fáradtság (tehát az alacsony kortizolszint) kezelése.

A kortizolhiány tünetei az álmatlanság, a vércukor és vérnyomás ingadozása, a szédülés, illetve számos szorongással és pánikkal járó élethelyzetek.

A mellékvese ilyenkor „erőlködik” és termeli a kortizolt. Ekkor a szervezet erre koncentrál, csökkentve más egyéb hormonok termelését.

Elégtelen kortizol mennyiség esetében a következő tüneteket tapasztalhatjuk: testsúlycsökkenés, izomgyengeség, fáradékonyság, alacsony vérnyomás és hasi fájdalom. A kortizol túltermelése magas vérnyomást, emelkedett vércukor értéket, elhízást, a has bőrén bíborszínű csíkokat, izomgyengeséget és csontritkulást okozhat. Nőknél rendszertelen havivérzést és erősödő arcszőrzetet.

A kortizol és az adrenalin a két legjelentősebb stresszhormon. Ne csodálkozzunk tehát, hogy tartósan magas stresszhormon-szinttel a pajzsmirigyműködés is felborul és mindez kihat az alvásra, pihenésre, s jelentkeznek előbb-utóbb az elalvási vagy átalvási zavarok. A kevés alvás még több kortizolt termel és már benne is vagyunk egy ördögi körben, nem tudunk megnyugodni és pihenni. Nem megfelelő laborértékek esetén endokrinológiát javasolt felkeresni, így megoldást kaphatunk a kezelésről.