Menü

Környezetvédelmi világnap

1972. június 5-én tartották Stockholmban az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése még abban az évben határozatában nemzetközi éves környezetvédelmi világnappá nyilvánította ezt a napot.

A környezetvédelmi világnap célja sokak számára felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, közös cselekvésre, megelőzésre buzdítani, helyes magatartásra tanítani, továbbá fontos területei - a wikipedia oldalon böngészve -, az energiatakarékosság, a helyi erőforrások és a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése, lényegében a környezetszennyezés megelőzése.

Már nagy a baj, alig látunk ki a szemétből, a légszennyezettségtől már levegőt sem kapunk és nem tudunk spórolni az energiával. Vajon milyen bolygót hagyunk az utókorra?

Én magam egy úgynevezett ökoiskolában tanítok évek óta és nálunk nagy hangsúlyt kap a környezetvédelem az oktató-nevelő munkában.

Az iskolai környezeti nevelési program feladata a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása, hogy felelősségteljesebb döntéseket tudjanak hozni a jövőben.

Fontos, hogy kialakuljon a környezet iránti érzékenység, ismerjék a Földet sújtó globális környezeti problémákat. A környezeti nevelés holisztikus szemléleten alapul: ökológiai, társadalmi, gazdasági, kulturális szempontból is meg kell közelíteni a témát.

A tanulókban ennek köszönhetően kialakul egyfajta felelősségérzet, tisztelet, tudatosság.

Erre már fiatalkorban nagyon fontos felhívni a figyelmet, hiszen a környezetvédelemmel kapcsolatos legnagyobb probléma még ma is az, hogy mindenki a másikra mutogat és a másiktól várja a megoldást, pedig egyetlen ember hozzáállása is sokat számít abban, hogy milyen földet hagyunk az utódainkra. Bár sokan harcolnak a jó ügyért, még több tudatosságra lenne szükség. Nem kell nagy dolgokat tenni, csupán a hétköznapok mindennapjait éljük okosabban.

A környezetvédelmi világnap kapcsán világszerte programokat, figyelemfelhívó akciókat szerveznek, illetve elismerések és díjak is kiosztásra kerülnek.

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Adaptogén gyógynövények: mik ezek, hogyan hatnak?

Stressz, álmatlanság, hangulatingadozás, állandó fáradtság – ha ezekkel a tünetekkel küzdünk érdemes szétnézni a gyógynövények, étrendkiegészítők terén!

Novemberi kerti teendők

Azt mondják, hogy az ősz szomorú, mivel lehullanak a levelek, elnyílnak a virágok és jönnek a borongós idők. Pedig erre érdemes máshogy tekinteni, főleg, ha szép és egészséges kertet vagy udvart szeretnénk.

Vigyázzunk a téli álomra húzódó sünökre

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet.

Hogyan öntözzük helyesen a kaktuszt

A kaktuszok koplalóművészek, és nagy mennyiségű vizet tudnak tárolni törzsükben. Így kell helyesen öntözni őket, hogy kellő módon fejlődjenek.