Menü

Meggyógyulhatunk a Placebo tablettáktól is?

Placebonak tekinthető minden olyan gyógyszer, amely valódi orvosi kezelésnek tűnhet, de nem az. Lehet tabletta, injekció, és sok más típusú álgyógyszer is. Ami minden placeboban közös, az az, hogy nem tartalmaz aktív hatóanyagot, mely kihat az egészségre.

Ezek alapján a placebo egyfajta álgyógyszert jelent, amit ha az adott páciens bevesz, akkor javulni fog a közérzete. A placebo tabletták teljes mértékben hasonlítanak a rendes gyógyszerekre. Azonban csak szőlőcukor van bennük, és kémiailag nem tartalmaznak semmilyen hatóanyagot. Az injekciók esetén ez némiképpen más tud lenni, de ott is az a lényeg, hogy az injekció semmilyen hatóanyagot sem tartalmaz.

A placebo történelme és jelenkora

Maga a placebo onnan ered, hogy a régi időkben az egészségügy sokkal fejletlenebb volt, az embereknek pedig nem jutott elég gyógyszer. Viszont a gyógyulás reményében a betegek szinte bármit megettek, amit az orvosok mondtak nekik. A dolog érdekessége, hogy már ekkor is az derült ki, hogy több beteg is javulásról számolt be, holott ugye nem a tényleges gyógyszert kapták meg. Ennek legfőképp lelki okai vannak, de az 1950-es években, már azt is kimutatták, hogy a “gyógyszernek hitt tabletta” bevétele, bizonyos gyógyulási, regenerálódási folyamatokat is elindít a szervezetben.

Manapság a placebo, már sokkal inkább az orvostudomány egy szelete a múltból, mintsem tényleges orvosi eszköz. Lényegében véve a pszichoterápia egy eszköze volt, noha régebben jóval túlmutatott azon. Ma már a fejlett országokban az orvosok többsége elutasítja a placebo hatású gyógyszereket.

A pszichoterápiában minden bizonnyal jobban előfordulhat ilyesmi, de akár úgy is, hogy a beteg tudja, hogy ő jelenleg egy “hamis gyógyszert” vesz be. Mivel az is egyfajta gyógymód, hogy ha a beteg hisz a módszer sajátosságaiban, akkor bármely terápia pozitív és sikeres lehet. Az is bizonyított tény, hogy minden terápia, kúra, gyógyszer sokkal hatásosabb akkor, ha a páciens is hisz a gyógyulásban, és elég motivált is ahhoz, hogy beszedje a gyógyszereket.

Mi a placebo hatás mechanizmusa?

A hatás középpontjában az elme és a test közös kapcsolata áll. A placebo hatás alapvető logikája az, hogy a beteg a beszedett piruláktól javulást vár el. Ha pedig valaki arra számít, hogy jobban lesz a beszedett tablettától, akkor lehetséges, hogy a szervezete is hasonló tüneteket produkál, olyanokat mintha tényleges gyógyszert venne be az adott ember.

Valójában minél erősebb a vágy a gyógyulás iránt, annál nagyobb lehet a placebo hatása. Valamint az orvos személye is számít, ha például a háziorvos ír fel egy ilyesfajta gyógyszert akiben a betegek jobban megbíznak, és valószínűleg sokkal gyakrabban találkoznak vele. Akkor a hatás eredményesebb, mintha egy olyan orvos írja fel a gyógyszert, akiben kevésbé bízunk meg.

Ugyanez igaz a negatív mellékhatásokra is. Gondoljunk csak bele, ha arra koncentrálunk, hogy “biztos fájni fog a fejem”, “szédülni fogok”. Akkor ezeket a tüneteket nagy valószínűséggel tapasztalni is fogjuk.

A placebo-hatás modern kori alkalmazása

A placebo gyógyszerek nem feltétlenül az egészségügy ellen vannak. Emellett az emberi agynak a hatásai, mind a mai napig nem ismertek teljesen. Így elsősorban orvosként azt kell megtalálni, hogy melyek lehetnek azok a problémák, amelyek esetében lehet placebo gyógyszereket alkalmazni. Aztán természetesen ott volna a kérdés, hogy tájékoztatni kell-e a pácienst arról, hogy végső soron is nem gyógyszert fog kapni, hanem “cukorkát”.

Nyilvánvalóan a placebo gyógyszerek, nem megfelelőek csonttörésekre, daganatos megbetegedésekre, szívbetegségekre és egyéb súlyos krónikus betegségekre sem. Azonban olyan tüneteket enyhíthetnek, amelyeket legfőképp az agy szabályoz. Talán azt lehetne mondani, hogy a placebo szerek segíthetnek az olyan akut betegségek leküzdésében, amelyek ellen a szervezetünk alapból is képes felvenni a harcot. Azonban a krónikus betegségek esetén, maximum bizonyos tüneteket tudunk vele enyhíteni, mint például a fejfájás, szédülés. Viszont a tényleges problémát nem. Másrészt további tanulmányok is szükségesek még ahhoz, hogy az orvosok jobban megismerjék a placebo hatás felhasználási lehetőségét a betegségek kezelésében.

A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény

Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.

Fenntarthatósági Témahét az iskolákban: kis lépések, nagy változások

A fenntarthatóság ma már nem csupán egy divatos kifejezés, hanem mindennapi döntéseink egyik legfontosabb szempontja. Éppen ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy a fiatal generáció már iskolás korban megismerkedjen a környezettudatos gondolkodás alapjaival.

Madárfiókák megtalálása: teendők, fészekelhagyás és tévhitek

Tavasszal és nyár elején gyakran találkozhatunk magukra hagyottnak tűnő madárfiókákkal parkokban, kertekben vagy akár járdákon is. Ilyenkor sokakban azonnal felmerül a segíteni akarás, azonban fontos tudni, hogy nem minden esetben van szükség beavatkozásra.

Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye

A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.

A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban

A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.