Maradni vagy továbblépni?
- Dátum: 2021.06.19., 12:06
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- gyerek, pár, párkapcsolat, szakítás, szerelem, szeretet, szülő, társ
Sok férfi gondolkodhat úgy, hogy -különösen a mai közösségi média által teremtett világban- milyen jó is lenne a volt barátnővel összejárni szexelni, ráadásul még annyit sem kell vele lenni, mint korábban. Ezzel szemben akadnak olyanok is, akik fenn akarják tartani a kapcsolatot szakítás után is, legyen ez bármelyik fél részéről. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért akarna valaki olyannal barátkozni, aki egyszer már dobta őt?
A fiatalok közegében valószínűleg a “még mindig szeretem”, “jó volt vele a szex”, “mikor együtt voltunk, tök jól megvoltunk”, érzések dominálnak. Én is éreztem már úgy, hogy kár volt tovább lépnem mert szerettem azt, akivel párkapcsolatban voltam, de mégis mindig azt éreztem, hogy ez így sehová sem vezet. Mondhatni, hogy a szakítás után mindketten szerettük még a másikat, egy kis ideig beszéltünk egymással, de azóta már hónapok teltek el és lényegében tovább léptünk.

Az idősebbek körében a “közös gyermek”, “közös javak”, “elment felettem az idő egy új párkapcsolathoz”. Ezek az érzelmek szolgálnak leggyakrabban magyarázatként arra, hogy miért akar valaki szakítás után is kapcsolatban maradni a másik féllel. Ha egy családban közös gyermek van, az sokszor furcsa szituációkat eredményez a mai világban, mivel jó esetben mindkét szülő megpróbál gondoskodni a gyermekéről/gyermekeiről. Ez pedig elvezet ahhoz, hogy a két szülőnek találkoznia kell néha.
Alapvető visszahúzó érzelem lehet, a megbízhatóság és az érzelgősség. Manapság sok ember érezheti azt, hogy elidegenedik a többi embertől, míg mások annyi emberrel vannak jóban, hogy az rémiszti meg őket, hogy: Mi van, ha elmondok nekik valamilyen intim személyes dolgot, ők pedig visszaélnek vele? A legtöbben amiatt akarnak legalább beszélőviszonyban maradni az exükkel, mert már jól ismerik egymást, és megnyugtató a másik féllel beszélni. Valamint a legtöbb ember megbízik a volt párjában, hogy egy hosszabb ideig tartó párkapcsolatban, a másik fél nem él vissza a neki elmondott dolgokkal.
Aztán persze ott van még a manipuláció, a mai világ sajnos egyik leggyakoribb eszköze. A legtöbb ember állandóan csak ígérget, hogy megváltozik, hogy ezt meg ezt majd máshogy csinál, és erről meg is tudja győzni a partnerét. Azonban a valóságban semmi sem változik meg. Egy szakítás után pedig, amiatt akar továbbra is kapcsolatban maradni, mert vagy csak szexre vágyik, vagy pedig érzelmileg van szüksége a másikra továbbra is.

Egy párkapcsolatban is, mint az élet szinte minden területén, az a legjobb, ha a két fél nyíltan tud beszélni a problémákról. Ha önző okok vezérelnek valakit, akkor talán belátja a saját hibáit és megpróbál változtatni. Ha valaki egy szakítás után érzelmileg még mindig vonzódik a volt párjához, akkor meg lehet próbálni beszélni az újrakezdésről, de túlságosan erőszakosnak lenni sincs értelme, mert az meg egyfajta megalázkodásnak hathat.
Ha pedig két érett ember higgadtan megbeszéli, hogy maradjanak barátok, arra is van lehetőség. Valószínűleg nem egy életre és nem egy szoros barátságra, de egy szakítás után is lehet segíteni egymásnak, viszont ehhez két olyan személyiségű ember is kell, akik erre nyitottak.
Szabó Máté
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.
A kamaszkori szorongás árnyékában
A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.