Menü

Megbetegít, ha nem alszunk eleget

A legtöbb embernek hét-nyolc óra alvásra van szüksége naponta. Hogy a kevés, nem elegendő alvás nem tesz jót, azt már hallottuk, de hogy beteggé tehet, azt még talán nem gondoltuk eddig, pedig az alváshiány sok problémát okozhat.

Pihentető 7-8 órás éjszakai alvásra mindenkinek szüksége van, mint kisgyerekes anyuka, tudom, hogy a huzamosabb ideig tartó éjszakázások, a nem elegendő alvás teljesen kizökkenti az embert a munkából, koncentrációból, napi teendőkből. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a krónikus alváshiány betegségeket okozhat, például Alzheimer-kór is kialakulhat.

Szakemberek szerint az alváshiány növeli az agyban az úgynevezett béta-amiloid plakk jelenlétét, s amikor ez a plakk felhalmozódik az agyban, nagymértékben romlik az agysejtek és az idegsejtek kommunikációja. Ha pedig jól alszunk, csökken ennek a plakknak a mennyisége és kisebb lesz a kockázata a neurodenegeratív betegségek kialakulásának, mint az Alzheimer-kór, vagy a demencia.

A huzamosabb ideig fennálló alváshiány egészségügyi gondokat is okozhat, például szív-és érrendszeri betegségeket, elhízást, cukorbetegséget, rossz vérnyomást.

A férfiak esetében még nagyobb a kockázat. Az alváshiány, valamint az alvási apnoe bizonyítottan növeli a férfiaknál a szívbetegség és a halál kockázatát.

Az alváshiány és a cukorbetegség közötti kapcsolat összetett, mert a cukorbetegség összefüggésbe hozható az elhízottsággal is, amelyet visszavezethetünk az alváshiányhoz.

A szakemberek gyakran emlegetik, hogy a tartós alváshiány a teljesítőképesség csökkenéséhez, túlsúlyhoz, memóriavesztéshez és csontritkuláshoz is vezethet.

Ha pedig nem ezeket a betegségeket sorolnám fel, akkor elég lenne abba belegondolni, milyen amikor valaki álmosan autóba ül, vagy felelősségteljes munkát végez.

A kevés alvásnak a betegségeke kívül más egyéb komoly következményei is várhatóak, például korai öregedés, ugyanis ez a folyamat felgyorsul.

Egy 2013-as kutatás bizonyította, hogy a túl kevés alvás a bőr idő előtti öregedését okozza.

A nem elegendő alvás összefügg az agykárosodással, stroke kialakulásával. A krónikus alváshiány bizonyítottan visszafordíthatatlan károsodásokat okoz az agyban.

Gyengült immunrendszer, stresszkezelés, csontritkulás. Az alváshiány ezekért is felelőssé tehető, mert szervezetünk nem tud regenerálódni.

Több daganatos betegség rizikóját is az alváshiánnyal hozták összefüggésbe. Akik hat órát vagy annál kevesebbet alszanak éjjelente, megnő a bélrendszeri, illetve prosztatadaganatok kialakulásának esélye.

Nem elegendő alvás esetén meghízhatunk, ugyanis az étvágyat szabályozó hormonok egyensúlya felborul, így gyakoribbá válhatnak a késő esti nassolások. Akik keveset alszanak, több hizlaló ételt, rágcsálnivalót, édességet fogyasztanak.

Talán a fentiek tükrében nem túlzás kijelenteni, hogy az alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.