Menü

A hidratálás és vízfogyasztás fontossága

Mint azt már nagyon fiatalon is hangsúlyozzák az iskolában, testtömegünk nagyjából 60 százaléka víz. Ez abból adódik, hogy a sejtjeink is nagy mennyiségben tartalmaznak vizet, hiszen elég, ha csak a sejtplazmára gondolunk. Persze nem véletlenül van ez így, hiszen a víz egy tökéletes reakcióközeg sejtjeink számára. Itt zajlanak a különböző sejtszintű anyagcsere folyamatok, az energiatermelés és különböző molekulák szintetizálása. Nem meglepő tehát, hogy létfontosságú odafigyelnünk a megfelelő folyadékbevitelre, főleg, ha ilyen kánikula van, mint az utóbbi napokban.

Ha nem fogyasztunk elegendő folyadékot, olyan tünetekkel találkozhatunk, mint a fejfájás, fáradtság vagy az állóképességünk csökkenése. Ez annak köszönhető, hogy ha nincs elegendő víz szervezetünkben, akkor az nem tud elegendő energiát termelni a lebontó folyamatok révén. Az emésztéshez, az agy megfelelő működéséhez, a szívizom folyamatos és egyenletes munkájához is, így gyakorlatilag minden bennünk zajló folyamathoz szükségünk van vízre.

Naponta átlagosan 2,5 liter vizet használ fel testünk. Ez különböző folyamatok révén adódik össze, például a vizelet ürítése, a légzés, a széklet és az anyagcsere folyamatok is vizet használnak fel. Ebből következik az a jól ismert tény, hogy naponta érdemes legalább 2 liter vizet fogyasztani. Másik fél litert beviszünk a táplálékkal is, így jön ki a felhasznált 2,5 liter. Persze a test folyadékszükséglete függ a testtömegtől is, így aki túlsúlyos, annak ennél több vizet szükséges elfogyasztania, mivel több vizet is használ fel a szervezete.

Egyszerű praktika, hogyan ellenőrizhetjük a hidratáltságunk szintjét. A vizelet színe, mint sok más esetben is, itt is árulkodó. Ha sötétebb, akkor azt jelenti, több vízre van szüksége a testünknek. Ha világos, szinte víz színű, akkor nincs szükség még több folyadékra.

Érdekesség, hogy míg sokan egyszerűen úgy vannak vele, hogy ha szomjasok isznak, ez nem működik minden embernél. A kisgyermekek és az idősek például nem feltétlen éreznek mindig szomjúságot, vagy már csak akkor, amikor közel állnak a kiszáradáshoz. Emiatt nem elég csak akkor vizet inni, amikor úgy érezzük, szomjasok vagyunk.

Hasznos praktika, ha tartunk magunknál egy másfél literes üveg vizet, amit a nap végéig el kell, hogy fogyasszunk. Így a minimum szükséges folyadék biztosan rendelkezésre áll és nem fenyeget a kiszáradás veszélye. Persze nyáron, nagy kánikulában, testmozgás esetén vagy fizikai munka során folyadékszükségletünk jóval megnő, ilyenkor óránként érdemes egy pohár vizet meginnunk.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?