A hidratálás és vízfogyasztás fontossága
- Dátum: 2021.07.09., 15:27
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- anyagcsere folyamatok, folyadék, folyadékpótlás, hidratálás, hidratáltság, kiszáradás, széklet, szomjúság, szomjúságérzet, táplálék, testtömeg, víz, vizelet, vízfogyasztás, vízigény
Mint azt már nagyon fiatalon is hangsúlyozzák az iskolában, testtömegünk nagyjából 60 százaléka víz. Ez abból adódik, hogy a sejtjeink is nagy mennyiségben tartalmaznak vizet, hiszen elég, ha csak a sejtplazmára gondolunk. Persze nem véletlenül van ez így, hiszen a víz egy tökéletes reakcióközeg sejtjeink számára. Itt zajlanak a különböző sejtszintű anyagcsere folyamatok, az energiatermelés és különböző molekulák szintetizálása. Nem meglepő tehát, hogy létfontosságú odafigyelnünk a megfelelő folyadékbevitelre, főleg, ha ilyen kánikula van, mint az utóbbi napokban.
Ha nem fogyasztunk elegendő folyadékot, olyan tünetekkel találkozhatunk, mint a fejfájás, fáradtság vagy az állóképességünk csökkenése. Ez annak köszönhető, hogy ha nincs elegendő víz szervezetünkben, akkor az nem tud elegendő energiát termelni a lebontó folyamatok révén. Az emésztéshez, az agy megfelelő működéséhez, a szívizom folyamatos és egyenletes munkájához is, így gyakorlatilag minden bennünk zajló folyamathoz szükségünk van vízre.
Naponta átlagosan 2,5 liter vizet használ fel testünk. Ez különböző folyamatok révén adódik össze, például a vizelet ürítése, a légzés, a széklet és az anyagcsere folyamatok is vizet használnak fel. Ebből következik az a jól ismert tény, hogy naponta érdemes legalább 2 liter vizet fogyasztani. Másik fél litert beviszünk a táplálékkal is, így jön ki a felhasznált 2,5 liter. Persze a test folyadékszükséglete függ a testtömegtől is, így aki túlsúlyos, annak ennél több vizet szükséges elfogyasztania, mivel több vizet is használ fel a szervezete.
Egyszerű praktika, hogyan ellenőrizhetjük a hidratáltságunk szintjét. A vizelet színe, mint sok más esetben is, itt is árulkodó. Ha sötétebb, akkor azt jelenti, több vízre van szüksége a testünknek. Ha világos, szinte víz színű, akkor nincs szükség még több folyadékra.
Érdekesség, hogy míg sokan egyszerűen úgy vannak vele, hogy ha szomjasok isznak, ez nem működik minden embernél. A kisgyermekek és az idősek például nem feltétlen éreznek mindig szomjúságot, vagy már csak akkor, amikor közel állnak a kiszáradáshoz. Emiatt nem elég csak akkor vizet inni, amikor úgy érezzük, szomjasok vagyunk.
Hasznos praktika, ha tartunk magunknál egy másfél literes üveg vizet, amit a nap végéig el kell, hogy fogyasszunk. Így a minimum szükséges folyadék biztosan rendelkezésre áll és nem fenyeget a kiszáradás veszélye. Persze nyáron, nagy kánikulában, testmozgás esetén vagy fizikai munka során folyadékszükségletünk jóval megnő, ilyenkor óránként érdemes egy pohár vizet meginnunk.
A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Orrspray-függőség: láthatatlan csapda a mindennapokban

Az orrspray-k tömkelege az egyik leggyakrabban alkalmazott vény nélkül kapható készítmény. Sokan nyúlnak érte, amikor a nátha vagy az allergia miatt nem kapnak levegőt. Ám ami rövid távon enyhülést hoz, az tartósan használva komoly problémákat okozhat, ugyanis kialakulhat egyfajta addikció, amely sokkal alattomosabb jelenség, mint elsőre gondolnánk.
Mit jelent a hold légzés és mi a szerepe az elalvásban?

Az alvászavarok manapság népbetegséggé váltak: egyre többen küzdenek azzal, hogy hosszú percekig, sőt órákig forgolódnak az ágyban, mire végre sikerül elaludniuk. A stressz, a képernyők kék fénye, a felgyorsult életmód és a túl sok inger mind hozzájárul ahhoz, hogy este nehéz kikapcsolni.
Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.
Miért fontos a finommotorika fejlesztése gyerekkorban?

A finommotorika fejlesztése már a kisgyermekkorban kiemelt fontosságú, hiszen nemcsak a kézügyességet, hanem a koncentrációt, kreativitást és az iskolai készségeket is erősíti. A feladatos könyvek játékos módon támogatják az ujjak és a szem koordinációját, miközben a túlzott képernyőhasználat hátráltathatja ezt a fejlődést.