Menü

A hidratálás és vízfogyasztás fontossága

Mint azt már nagyon fiatalon is hangsúlyozzák az iskolában, testtömegünk nagyjából 60 százaléka víz. Ez abból adódik, hogy a sejtjeink is nagy mennyiségben tartalmaznak vizet, hiszen elég, ha csak a sejtplazmára gondolunk. Persze nem véletlenül van ez így, hiszen a víz egy tökéletes reakcióközeg sejtjeink számára. Itt zajlanak a különböző sejtszintű anyagcsere folyamatok, az energiatermelés és különböző molekulák szintetizálása. Nem meglepő tehát, hogy létfontosságú odafigyelnünk a megfelelő folyadékbevitelre, főleg, ha ilyen kánikula van, mint az utóbbi napokban.

Ha nem fogyasztunk elegendő folyadékot, olyan tünetekkel találkozhatunk, mint a fejfájás, fáradtság vagy az állóképességünk csökkenése. Ez annak köszönhető, hogy ha nincs elegendő víz szervezetünkben, akkor az nem tud elegendő energiát termelni a lebontó folyamatok révén. Az emésztéshez, az agy megfelelő működéséhez, a szívizom folyamatos és egyenletes munkájához is, így gyakorlatilag minden bennünk zajló folyamathoz szükségünk van vízre.

Naponta átlagosan 2,5 liter vizet használ fel testünk. Ez különböző folyamatok révén adódik össze, például a vizelet ürítése, a légzés, a széklet és az anyagcsere folyamatok is vizet használnak fel. Ebből következik az a jól ismert tény, hogy naponta érdemes legalább 2 liter vizet fogyasztani. Másik fél litert beviszünk a táplálékkal is, így jön ki a felhasznált 2,5 liter. Persze a test folyadékszükséglete függ a testtömegtől is, így aki túlsúlyos, annak ennél több vizet szükséges elfogyasztania, mivel több vizet is használ fel a szervezete.

Egyszerű praktika, hogyan ellenőrizhetjük a hidratáltságunk szintjét. A vizelet színe, mint sok más esetben is, itt is árulkodó. Ha sötétebb, akkor azt jelenti, több vízre van szüksége a testünknek. Ha világos, szinte víz színű, akkor nincs szükség még több folyadékra.

Érdekesség, hogy míg sokan egyszerűen úgy vannak vele, hogy ha szomjasok isznak, ez nem működik minden embernél. A kisgyermekek és az idősek például nem feltétlen éreznek mindig szomjúságot, vagy már csak akkor, amikor közel állnak a kiszáradáshoz. Emiatt nem elég csak akkor vizet inni, amikor úgy érezzük, szomjasok vagyunk.

Hasznos praktika, ha tartunk magunknál egy másfél literes üveg vizet, amit a nap végéig el kell, hogy fogyasszunk. Így a minimum szükséges folyadék biztosan rendelkezésre áll és nem fenyeget a kiszáradás veszélye. Persze nyáron, nagy kánikulában, testmozgás esetén vagy fizikai munka során folyadékszükségletünk jóval megnő, ilyenkor óránként érdemes egy pohár vizet meginnunk.

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Hallottál már white dot szindrómáról?

A szemet érintő betegségek sora sajnos igen hosszú, a white dot is ide tartozik, bár ez inkább betegségcsoport, mintsem egy probléma.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?

Veseköved van? – házi praktikák, hogy könnyebben megszabadulj tőle

A vesekő gyakori probléma, de szerencsére vannak remek megoldások, hogy hamarabb elköszönjünk a fájdalomtól.