Menü

A hidratálás és vízfogyasztás fontossága

Mint azt már nagyon fiatalon is hangsúlyozzák az iskolában, testtömegünk nagyjából 60 százaléka víz. Ez abból adódik, hogy a sejtjeink is nagy mennyiségben tartalmaznak vizet, hiszen elég, ha csak a sejtplazmára gondolunk. Persze nem véletlenül van ez így, hiszen a víz egy tökéletes reakcióközeg sejtjeink számára. Itt zajlanak a különböző sejtszintű anyagcsere folyamatok, az energiatermelés és különböző molekulák szintetizálása. Nem meglepő tehát, hogy létfontosságú odafigyelnünk a megfelelő folyadékbevitelre, főleg, ha ilyen kánikula van, mint az utóbbi napokban.

Ha nem fogyasztunk elegendő folyadékot, olyan tünetekkel találkozhatunk, mint a fejfájás, fáradtság vagy az állóképességünk csökkenése. Ez annak köszönhető, hogy ha nincs elegendő víz szervezetünkben, akkor az nem tud elegendő energiát termelni a lebontó folyamatok révén. Az emésztéshez, az agy megfelelő működéséhez, a szívizom folyamatos és egyenletes munkájához is, így gyakorlatilag minden bennünk zajló folyamathoz szükségünk van vízre.

Naponta átlagosan 2,5 liter vizet használ fel testünk. Ez különböző folyamatok révén adódik össze, például a vizelet ürítése, a légzés, a széklet és az anyagcsere folyamatok is vizet használnak fel. Ebből következik az a jól ismert tény, hogy naponta érdemes legalább 2 liter vizet fogyasztani. Másik fél litert beviszünk a táplálékkal is, így jön ki a felhasznált 2,5 liter. Persze a test folyadékszükséglete függ a testtömegtől is, így aki túlsúlyos, annak ennél több vizet szükséges elfogyasztania, mivel több vizet is használ fel a szervezete.

Egyszerű praktika, hogyan ellenőrizhetjük a hidratáltságunk szintjét. A vizelet színe, mint sok más esetben is, itt is árulkodó. Ha sötétebb, akkor azt jelenti, több vízre van szüksége a testünknek. Ha világos, szinte víz színű, akkor nincs szükség még több folyadékra.

Érdekesség, hogy míg sokan egyszerűen úgy vannak vele, hogy ha szomjasok isznak, ez nem működik minden embernél. A kisgyermekek és az idősek például nem feltétlen éreznek mindig szomjúságot, vagy már csak akkor, amikor közel állnak a kiszáradáshoz. Emiatt nem elég csak akkor vizet inni, amikor úgy érezzük, szomjasok vagyunk.

Hasznos praktika, ha tartunk magunknál egy másfél literes üveg vizet, amit a nap végéig el kell, hogy fogyasszunk. Így a minimum szükséges folyadék biztosan rendelkezésre áll és nem fenyeget a kiszáradás veszélye. Persze nyáron, nagy kánikulában, testmozgás esetén vagy fizikai munka során folyadékszükségletünk jóval megnő, ilyenkor óránként érdemes egy pohár vizet meginnunk.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.