A melatonin hiány tünetei

A melatonin termelődése spontán indul be nagyjából akkor, amikor lemegy a Nap, vagyis mikor a környezetünk egyre sötétebb lesz, majd reggelre a melatonin koncentrációja újra lecsökken; vagyis a melatonin koncentrációja "jelzi" a szervezetünkben, hogy elérkezett a biológiai este, illetve reggel ideje.

Aki öreg, rosszul alszik?

Bár a hagyományos felfogás szerint a 65 év felettieknek kevesebb alvásra van szüksége, valójában közel ugyanannyit kellene aludniuk, mint a felnőtteknek, vagyis az ideális alvásmennyiség 7-8 órában határozható meg. Azonban sok idős ember nem alszik eleget, például azért, mert nehezebb az elalvás és felületesebben is alszanak. Ennek egyik oka, hogy az idő előrehaladtával a szervezetünkben lelassul a melatonin termelődése. Emellett az öregebbek érzékenyebbek lehetnek a külvilág hatásaira, és olyan krónikus betegségeik is lehetnek, melyek hajlamosabbá teszik őket az alvászavar okra. A szedett gyógyszereik is befolyásolhatják, hogy milyen gyorsan és könnyen képesek elaludni, illetve milyen mélyen és pihentetően alszanak.

Hogyan kezelhető a melatoninhiány?

Mivel a melatonin nélkülözhetetlen az elalváshoz, illetve az alvás fenntartásához, a melatonin hiánya alvászavarokhoz is vezethet. A nem megfelelő melatonintermelődés vagy a melatoninhiány (illetve az ezzel összefüggő alvászavar) több neurológiai vagy fejlődési rendellenességben is megfigyelhető, például az autizmus spektrumzavar vagy a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) esetében. Mivel a melatonin hormon jól pótolható, és hosszabb távon sincsenek mellékhatásai, nem lehet "hozzászokni" és nem kell tartani attól sem, hogy tolerancia alakul ki, ezért a melatonin nagyszerűen alkalmazható ezen problémák alvászavarainak kezelésében. A melatonin hormon biztonságosan, mellékhatások nélkül pótolható tabletta formájában, nem kell tartani a hozzászokástól vagy a túladagolástól sem, ezért a melatonin nagyszerűen alkalmazható ezen problémák alvászavarainak kezelésében. Szedésének abbahagyása pedig nem jár elvonási tünetekkel és az úgynevezett rebound hatás sem jelentkezik (ez azt jelenti, hogy a gyógyszer abbahagyása után az alvászavar még erőteljesebben tér vissza).

Ha rosszul jár a biológiai óránk

A cirkadián ritmust, vagyis az alvás és az ébrenlét ciklikusságát elsősorban a belső, biológiai óránk szabályozza, de az úgynevezett társadalmi idő is hatással van rá. A társadalmi idő határozza meg, hogy mikor kezdődik a munkanap vagy az iskolai tanítás, mikor mehetünk vásárolni vagy ügyeket intézni. A mesterséges fény elterjedése miatt a biológiai és a társadalmi idő nincs teljesen szinkronban, hiszen gyakran sötétedés után is aktívak vagyunk, szórakozni, sportolni járunk, sőt az is előfordulhat, hogy a késő esti órákban is dolgozunk vagy tanulunk. A természetes sötétség hiánya és az erős mesterséges fények befolyásolhatják a melatonin termelődését, így az elalvással, az alvás hosszával és minőségével is gondjaink lehetnek. A külső hatások befolyásolják a belső óránkat akkor is, ha éjszakai vagy váltott műszakban dolgozunk, vagy ha távoli országba utazunk (ahol a megszokottól eltérő időzóna van érvényben).

Ezeket az alvászavarokat, melyek a cirkadián ritmus zavaraival vannak összefüggésben, igen jól lehet melatonin pótlásával kezelni, anélkül, hogy erős altató gyógyszert kellene szednie az érintettnek.