Menü

A genetika határozza meg milyen gyorsan regenerálódunk

Zsúfolt sporttal teli nyár után hamarosan újrakezdődnek a bajnokságok, és némi pihenő után olimpikonjaink is folytatják a sokszor embertelen felkészülést a következő évi világversenyekre. Szurkoltunk, tapsoltunk, büszkék voltunk – de ritkán ejtünk szót azokról a kockázatokról, amelyeket az élsportolók vállalnak az eredmények érdekében. Azt gondoljuk, sokszor az egészségüket, sőt, akár az életüket veszélyeztetik a sikerért, és a laikus könnyedén mondja azt, az élsport egészségtelen. A statisztikák azonban nem ezt mutatják.

A labdarúgó Európa-bajnokság és Copa America után nem sokkal kezdődött az olimpia, hamarosan pedig kezdetét veszi szintén Tokióban a paralimpia. Egy átlag sportkedvelő többnyire nem lát a színfalak mögé, így nem tudhatja, mennyi vér, verejték és fájdalom vezet egy-egy világra szóló sikerig. Futball-válogatottunk ismét részt vehetett, ráadásul a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon, Magyarország pedig 25 év után zárt ilyen sikeres olimpiát 6 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzérem jóvoltából. Sok kiválóságunk azonban fájdalmas emlékeket őriz majd, ha felidézi ezeket a napokat. Váll-, Achilles-, könyök- és térdsérülés volt a leggyakoribb, amelyet elszenvedtek sportolóink. Egy év, de akár évtized munkája veszett kárba egy rossz mozdulat miatt?

„Sportolóink többsége olyan sérülést szenvedett el, amely abból adódott, hogy a szervezetük nem tudott már alkalmazkodni az extrém terheléshez. Folyamatosan teljesítőképességük határait súrolják, extrém terhelésnek vannak kitéve, ez pedig sérülésekben, szakadásokban, egyéb egészségügyi panaszokban jelentkezik. Egy sportoló, a genetikai adottságai miatt is jobban bírja a terhelést és a képessége is megvan ahhoz, hogy gyorsabban regenerálódjon. A hosszú évek óta tartó fizikai megterhelés azonban előbb vagy utóbb visszaüt” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológusa.

A szakember szerint természetesen másként reagál a terhelésre egy 18 és másként egy 32 éves sportoló, arról azonban nem szabad megfeledkezni, mekkora szerepe van a háttérembereknek, az edzőknek, orvosi csapatnak, hogy ne érje túlterhelés a sportolót.

„A sporttudomány és az orvoslás is olyan szintre fejlődött a technológiának köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy egy sportoló élettani paraméterei alapján, objektív adatok alapján döntsenek plusz edzésmunkáról, vagy akár arról, egy tizenéves szíve vajon bírja-e majd az élsporttal járó extrém terhelést” – tette hozzá.

Gyakran hangoztatjuk, hogy a sport egészséges, de vajon az élsportra is elmondható ez? Laikusként elsőre rávágnánk, nem. A szakember azonban, statisztikákat olvasva nincs erről meggyőződve. Az ortopéd szakorvos elismeri, az ízületekben, a vázrendszerben okozhat elváltozásokat az élsport, ugyanakkor számos előnye van, amely miatt sokan nem tudnak felhagyni a rendszeres sporttal.

„Amikor egy szülő azon gondolkodik, vajon a gyerekével jót tesz-e, ha sportolni viszi és akár még élsportoló is válik belőle, azt mondom, ne habozzon, ez jó döntés, hiszen testileg és lelkileg is hozzájárul gyermeke fejlődéséhez. A sportolóknak nagyobb az ellenállóképességük, strukturáltabbak és fegyelmezettebbek. Számos nemzetközi kutatás bebizonyította, hogy a sportolók, bármilyen aktivitást is választottak, több évvel tovább éltek az átlaghoz képest.”

A maratonfutók például átlagosan 4,3 évvel élnek tovább, a kerékpárosok 8 évvel, az állóképességi sportolók 6,3 évvel. Ha tudjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halélesetet világszerte, miközben a sport edzi a szívet és serkenti a vérkeringést, nem csodálkozunk az eredményeken. Az ortopéd szakorvos azonban kiemelte, nagyon fontos, mennyi idő jut a pihenésre az edzések, vagy a versenyszezonok között. Ez ugyanis jelentősen meghatározza nemcsak egy karrier hosszát, hanem egy emberi élet minőségét is.

Baj ha túl sok fehérjét fogyasztunk?

Tény, hogy a magas fehérjetartalmú étrendek mostanában nagyon divatosak, különösen a fogyni vágyók és a sportolók körében népszerűek, azonban arról is beszélni kell, hogy a túlzásba vitt fehérjefogyasztás egyáltalán nem jó és nem egészséges hosszútávon.

Mit jelent a túlfogyasztás és mit tehetünk ellene?

„Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak ez az egy bolygónk van” – idézem Antal Alexát, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjét. A túlfogyasztás korunk egyik legnagyobb problémája, melynek száma országonként más és más.

A Pomodoro technika – tanulj többet, ugyanannyi idő alatt!

A megfelelő minőségű alvás nagyon fontos a hatékony tanulás szempontjából, mindössze arról van szó, hogy egy kicsit szervezni kell. Ennek pedig az egyik kulcsa a Pomodoro módszer. A következőkben tehát arról lesz szó, hogy hogyan használd ki jobban a tanulásra szánt időt.

Mozgás lefekvés előtt – pro és kontra

Nagyon megosztó téma, hiszen gyakori tanácsként azt halljuk, hogy jobb, ha nem edzünk lefekvés előtt, mert megzavarhatja az alvásukat, másfelől viszont azt mondják, hogy az esti edzések ugyanolyan egészségesek és hatékonyak, mint a reggeliek és nincs semmi baj az elalvás előtti sporttal. Most akkor, hogy is van ez?

Miért tegyünk nyelvvizsgát?

Nyilván a legtöbben azért mennek el nyelvvizsgázni, mert kötelező, kell ugyanis a diplomához. A covid időszak alatt nagyon sokan átvehették diplomájukat nyelvvizsga nélkül is, azonban ettől függetlenül érdemes körül járni a témát, hogy mi mindenre jó még egy nyelvvizsga.