Menü

Mit jelent a streching?

Az izmok rugalmasságát nyújtással lehet segíteni, ezt a mostanság divatos szóhasználattal stretchingnek hívjuk. A stretchingnek különböző fajtái vannak, érdemes megismerkedni ezzel a nyújtás, mozgástípussal.

Ahhoz, hogy testünk megfelelően működjön, rugalmasságra van szüksége. A vázizomzat, és az ízületek akkor vannak összhangban egymással, ha odafigyelünk a rugalmasságuk fejlesztésére, a nyújtásra. A stretching a nyújtás és a feszítés együttese, megfelelő relaxációs technikákkal és légzőgyakorlatokkal.

A stretching nemcsak a bemelegítéskor alkalmazható keringésfokozásra, hanem az edzés levezetésére is ideális. A hajlékonyságot nagyon egyszerűen lehet fejleszteni a nyújtógyakorlatokkal, a világhálón számtalan rövid és hosszú videó segíti ennek elsajátítását, az 5 perces napi stretchingtől egészen a több, mint fél órás mozgásprogramokig, melyek leggyakrabban nem igényelnek eszközt sem.

Minden sportágban hasznát tudjuk venni a hajlékonyságnak, rugalmasságnak, ezért mindenkinek ajánlott ezzel megismerkedni.

Hogyan zajlik a stretching?

Tulajdonképpen egy nyújtógyakorlat a megfelelő relaxáció és légzés kombinációjával, melyeknek összhangban kell lenniük.

Mire jó mindez?

Legfőképp arra jó, hogy ezáltal megelőzhetjük az edzés során szerzett sérüléseket, mivel növeli a hajlékonyságot, rugalmasságot. Akik rendszeresen fordítanak időt a nyújtógyakorlatokra, azoknál lényegesebben ritkábban fordul elő izomhúzódás, vagy sérülés, arról nem is beszélve, hogy az edzés utáni stretching segít a regenerációban, s megelőzheti az izomláz kialakulását.

Stretching gyakorlatokat nemcsak az edzések végén lehet végezni, hanem pihenőnapokon is, az edzésnapok között.

A nyújtás lehet statikus, az izmok lassú, könnyed megfeszítésével körülbelül 10-60 másodpercig, vagy ritmikus mozdulatokkal és nagy mozgáskiterjedéssel járó dinamikus stretching, esetleg passzív, amely eszközök, vagy egy társ segítségével történik.

Ha nem szentelünk elegendő figyelmet a nyújtásnak, akkor az izmok megrövidülnek, a mozgástartomány beszűkül, a teljesítmény csökken, a sérülések kockázata megnő, míg a nyújtással megőrizhetjük és fejleszthetjük a rugalmasságunkat, a helyes testtartásunkat, véd a húzódásoktól, regenerál, fejlődik az izomzat.

Sportolásaink során az izom állandó igénybevételnek van kitéve, ezért fontos annak rugalmasságát fenntartani, illetve fejleszteni. A stretching segítségével nemcsak a sportsérüléseket tudjuk elkerülni, de a teljesítményünk fokozására is kiváló módszer.

Étteremtől vagy appon keresztül: a rendelés dilemmái

A házhozszállítás ma már alapvető városi rutin – pár érintés a képernyőn, és egy órán belül ott a vacsora az ajtó előtt. Azonban nem mindig tesszük fel a kérdést, hogy honnan éri meg igazán rendelni. Közvetlenül a vendéglátótól vagy olyan platformokon keresztül, mint a Foodora és a Wolt? A döntés nemcsak pénztárca, hanem a szemlélet és a pillanatnyi vágy kérdése is.

Tetoválás hosszú távon: így marad szép és élénk a mintád

Napjainkban a tetoválás már nem számít különlegességnek: egyre több ember dönt úgy, hogy kisebb vagy akár nagyobb mintákkal díszíti testét. Bár hazánkban nincs mélyen gyökerező kulturális hagyománya, a tetoválás mára az önkifejezés egyik népszerű formájává vált.

A főnök a munkahelyi légkört meghatározza

A munkahelyi légkör és a dolgozók közérzete nagymértékben függ a vezető személyiségétől és vezetési stílusától. Egy jó főnök képes motiválni, támogatni és irányt mutatni, míg egy rossz főnök jelenléte romboló hatású lehet. A rossz vezetés nem csupán a hatékonyságot csökkenti, hanem hosszú távon súlyos lelki és testi problémákat is okozhat a munkavállalóknál.

Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?

Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.