Mit jelent a streching?
- Dátum: 2021.08.25., 14:43
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- aktív, beszűkül, edzés, hajlékonyság, igénybevétel, izom, izomláz, légzés, légzőgyakorlat, megelőzés, mozgástartomány, mozgástípus, nyújtás, nyújtógyakorlat, passzív, pihenőnapok, regeneráció, relaxáció, ritmikus, rugalmas, sérülés, sportág, sportsérülés, statikus, stretching, teljesítményfokozás.
Az izmok rugalmasságát nyújtással lehet segíteni, ezt a mostanság divatos szóhasználattal stretchingnek hívjuk. A stretchingnek különböző fajtái vannak, érdemes megismerkedni ezzel a nyújtás, mozgástípussal.
Ahhoz, hogy testünk megfelelően működjön, rugalmasságra van szüksége. A vázizomzat, és az ízületek akkor vannak összhangban egymással, ha odafigyelünk a rugalmasságuk fejlesztésére, a nyújtásra. A stretching a nyújtás és a feszítés együttese, megfelelő relaxációs technikákkal és légzőgyakorlatokkal.
A stretching nemcsak a bemelegítéskor alkalmazható keringésfokozásra, hanem az edzés levezetésére is ideális. A hajlékonyságot nagyon egyszerűen lehet fejleszteni a nyújtógyakorlatokkal, a világhálón számtalan rövid és hosszú videó segíti ennek elsajátítását, az 5 perces napi stretchingtől egészen a több, mint fél órás mozgásprogramokig, melyek leggyakrabban nem igényelnek eszközt sem.
Minden sportágban hasznát tudjuk venni a hajlékonyságnak, rugalmasságnak, ezért mindenkinek ajánlott ezzel megismerkedni.
Hogyan zajlik a stretching?
Tulajdonképpen egy nyújtógyakorlat a megfelelő relaxáció és légzés kombinációjával, melyeknek összhangban kell lenniük.
Mire jó mindez?
Legfőképp arra jó, hogy ezáltal megelőzhetjük az edzés során szerzett sérüléseket, mivel növeli a hajlékonyságot, rugalmasságot. Akik rendszeresen fordítanak időt a nyújtógyakorlatokra, azoknál lényegesebben ritkábban fordul elő izomhúzódás, vagy sérülés, arról nem is beszélve, hogy az edzés utáni stretching segít a regenerációban, s megelőzheti az izomláz kialakulását.
Stretching gyakorlatokat nemcsak az edzések végén lehet végezni, hanem pihenőnapokon is, az edzésnapok között.
A nyújtás lehet statikus, az izmok lassú, könnyed megfeszítésével körülbelül 10-60 másodpercig, vagy ritmikus mozdulatokkal és nagy mozgáskiterjedéssel járó dinamikus stretching, esetleg passzív, amely eszközök, vagy egy társ segítségével történik.
Ha nem szentelünk elegendő figyelmet a nyújtásnak, akkor az izmok megrövidülnek, a mozgástartomány beszűkül, a teljesítmény csökken, a sérülések kockázata megnő, míg a nyújtással megőrizhetjük és fejleszthetjük a rugalmasságunkat, a helyes testtartásunkat, véd a húzódásoktól, regenerál, fejlődik az izomzat.
Sportolásaink során az izom állandó igénybevételnek van kitéve, ezért fontos annak rugalmasságát fenntartani, illetve fejleszteni. A stretching segítségével nemcsak a sportsérüléseket tudjuk elkerülni, de a teljesítményünk fokozására is kiváló módszer.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A nőgyógyászati rákszűrés fontossága

Senki sem szeret orvoshoz járni, különösen nem nőgyógyászati vizsgálatra. Sokan halogatják a rákszűrést, mert kellemetlennek, időigényesnek érzik, pedig valójában egy néhány perces, egyszerű eljárásról van szó, amely életet menthet.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.