Menü

Miért hizlal a tévénézés?

A televízió hatásairól, tudatos televíziózási szokásokról már írtunk korábban, akkor a cikkem végén ígértem, hogy arra is kitérek legközelebb, hogyan hizlal a tévé. Mert, hogy hizlal, ha a „doboz” előtt nassolgatunk, az egészen biztos. Észrevétlen kalóriák.

Ha abból indulunk ki, hogy naponta átlagban több órát nézzük a tévét, akkor ebből megállapítható, hogy egyrészt ellustulunk, eltunyulunk a kanapén, másrészt az étkezéseinket is a készülék előtt végezzük. Míg a TV előtt ülünk, nem edzünk, nem mozgunk, nem sportolunk, kevesebb kalóriát égetünk, mintha például takarítanánk otthon, a bevitt kalóriák számát pedig ennek tudatában sem csökkentjük, sőt! Több kalóriát veszünk fel, mint amennyit elhasználunk, ami elhízáshoz vezet.

Tényekről tudunk kutatásokat találni, felmutatni, melyek kimondják, hogy egy háztartásban mennyi megy egy nap a tévé, ebből mennyi a háttérzaj funkció és mennyit ülünk ténylegesen előtte. Az elhízott emberek nagy része több, mint 3 órát televíziózik naponta, ahogy pedig növekszik a TV előtt eltöltött idő, úgy nő az eközbeni nassolás. A fizikai aktivitás pedig csökken. Kutatók már rég bebizonyították, hogy az étkezések közötti TV-zés és a készülék előtti nassolás plusz kilókhoz, elhízáshoz vezet és ez sajnos nemcsak a felnőttekre igaz, hanem a gyerekekre, kamaszokra is. Hazánkban nagyon sok az elhízott kisgyerek és már kiskamasz korban problémát okoz egy-egy feladat elvégzése a testnevelés órán.

Minden egyes „tévézős-falat” feltűnik később a mérlegen, majd a tükörben.

Svédországban is végeztek egy ezzel kapcsolatos kutatást, amely megdöbbentő adatokat közölt. Az unalmas tévéműsorok 52%-kal növelik az esélyét, hogy kalóriadús rágcsálnivalót veszünk magunkhoz, ez pedig így is van, hiszen sokan, ha unatkoznak, esznek. Ez a televízió előtt fokozottan így van és ilyenkor olyan dolgokat, olyan ételeket kívánunk, amit pont kerülni kéne, vagy csak ritkán és mértékkel fogyasztani, megfelelő sporttevékenység mellett. A televíziózás pedig nem az.

A cikkben sok tényre támaszkodva soroltam a televízió előtti nassolás következményeit, azonban a hibakeresés helyett inkább a megoldást kutassuk. Mindenki szeret egy hosszú munkanap után elnyúlni a kanapén, s bekapcsolni a televíziót, szörfözgetni a csatornák között, nincs ezzel baj. Egészen addig legalábbis, amíg megválogatjuk a nézett műsorokat, tudatosan választjuk meg a tévé előtt eltöltött időt, sort kerítünk a rendszeres fizikai aktivitásra, mozgásra is, szelektálunk, válogatunk tudatosan cselekszünk és figyelünk, hogy a nassolás egészséges rágcsálnivalókra korlátozódjon.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért szárad ki télen az ajkunk?

A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.

Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért

A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.

Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld

Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.