Menü

Mi az az időszakos böjt és mire jó?

Először is az időszakos böjt valójában inkább egy étkezési forma, nem pedig diéta, mivel itt nem az elfogyasztott ételek minőségét és mennyiségét korlátozzák, hanem azt az időintervallumot, amikor eszünk. A legelterjedtebb a 16/8-as időablak, ami azt jelenti, hogy a nap 24 óráját felosztjuk 8 és 16 órára és ebben a 8 órában étkezünk, majd 16 órán keresztül nem eszünk egyáltalán, tehát böjtölünk. Természetesen itt sem teljesen mindegy, mit fogyasztunk, hiszen, ha tápanyagban és vitaminokban szegény gyorsételeket eszünk, nem leszünk egészségesebbek. Ezen azért van hangsúly, mivel ahogy fentebb is említettük, nem diétáról van szó, így itt nem a fogyás az elsődleges cél, hanem az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életmód.

Az alapelv az, hogy a szervezetünknek időre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon a zsírégetés és zsírraktárak bontása, ezért, ha a nap csak egy rövidebb szakában viszünk be táplálékot, akkor a nagyobb intervallumú napszakban beindulhatnak a szervezet lebontó folyamatai. Ha 3-4 óránként folyamatosan ennénk valamit, akár csak egy kicsit is, akkor a szervezet mindig az akkor bevitt táplálékot használná fel energiaszükségleteinek kielégítésére és a rajtunk feleslegként megjelenő zsírraktárakhoz nem nyúlna.

A fogyás és az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életmód mellett az időszakos böjtölésnek más jótékony hatásokat is tulajdonítanak. Ilyen például, hogy csökkenti az emésztőrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét, mérsékli a demencia és az Alzheimer kór tüneteit, de még a krónikus fájdalmakat is csökkenti. Emellett persze javítja a vérkeringést, normalizálja a vérnyomást és a pulzust, valamint az immunrendszerre is pozitív hatással van.

Ha valaki bele szeretne fogni az időszakos böjtbe, akkor az első és legfontosabb tanács a fokozatosság. Ha eddig mondjuk 3-5 óránként ettünk, akkor a szervezetünk számára hirtelen megterhelő lehet, ha 16 órán keresztül nem viszünk be semmilyen táplálékot. Először próbáljunk meg csak 1 étkezést kihagyni, így mérsékelve az eleinte természetesen kialakuló éhséget. Ezután fokozatosan tolhatjuk úgy el az étkezéseket, hogy beálljunk a 16/8-as időablakra. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy sok dolog befolyásolja a böjt hatásosságát. Ilyen például az egészségügyi állapot, meglévő alapbetegségek, vagy túlsúly mértéke, amennyiben van.

Ha még csak ismerkedünk a gondolattal, érdemes úgy kezdeni, hogy az első étkezést megpróbáljuk kicsit késleltetni, az utolsó étkezést pedig egy kicsit előrébb hozni. Talán eleinte még így sem fogunk beleférni az általános 16/8-as időablakba, de ne aggódjunk emiatt. Van, akinek a 20/4-es böjt esik jól, de nem ritka az sem, ha valaki 18/6-ban étkezik. Mindenkinek más a szervezete és ki kell tapasztalnunk, nekünk milyen elosztás válik be.

Egészséges úti falatok – praktikus, tápláló és könnyen elkészíthető megoldások

Az utazás gyakran együtt jár gyors étkezésekkel, benzinkutas nasikkal vagy cukros, feldolgozott snackekkel. Ezek rövid távon energiát adhatnak, de hamar vércukorszint-ingadozást, fáradtságot és éhségérzetet okoznak.

Tanév végi kifáradás – egyre több diákon látszik a fáradtság

Ahogy a tanév a végéhez közeledik, egyre több iskola számol be arról, hogy a diákokon jól érzékelhető a kifáradás. A hosszú hónapok óta tartó tanulási terhelés, a dolgozatok, felelések, projektfeladatok és különböző számonkérések mostanra sokaknál koncentrációs nehézségekben, csökkenő motivációban és általános fáradtságban jelentkeznek.

Rezveratrol - a furcsa csengésű, ám nagyon egészséges gyümölcs alkatrész

Ismerünk sokféle anyagot, amelyek a természetben előfordulnak, és jótékonyan hatnak a szervezetünkre, ilyen ez a különösen hangzó rezveratrol is.

Pedagógusnap – A tanítók és tanárok megbecsülésének ünnepe

A pedagógusnap minden évben különleges alkalom arra, hogy tiszteletünket és hálánkat fejezzük ki mindazoknak, akik a jövő generációinak nevelésében és oktatásában vállalnak meghatározó szerepet. Magyarországon ez az ünnep hagyományosan június első vasárnapjához kapcsolódik, és az oktatási intézményekben, óvodáktól az egyetemekig, számos formában megemlékeznek róla.

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.