Menü

Mi az az időszakos böjt és mire jó?

Először is az időszakos böjt valójában inkább egy étkezési forma, nem pedig diéta, mivel itt nem az elfogyasztott ételek minőségét és mennyiségét korlátozzák, hanem azt az időintervallumot, amikor eszünk. A legelterjedtebb a 16/8-as időablak, ami azt jelenti, hogy a nap 24 óráját felosztjuk 8 és 16 órára és ebben a 8 órában étkezünk, majd 16 órán keresztül nem eszünk egyáltalán, tehát böjtölünk. Természetesen itt sem teljesen mindegy, mit fogyasztunk, hiszen, ha tápanyagban és vitaminokban szegény gyorsételeket eszünk, nem leszünk egészségesebbek. Ezen azért van hangsúly, mivel ahogy fentebb is említettük, nem diétáról van szó, így itt nem a fogyás az elsődleges cél, hanem az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életmód.

Az alapelv az, hogy a szervezetünknek időre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon a zsírégetés és zsírraktárak bontása, ezért, ha a nap csak egy rövidebb szakában viszünk be táplálékot, akkor a nagyobb intervallumú napszakban beindulhatnak a szervezet lebontó folyamatai. Ha 3-4 óránként folyamatosan ennénk valamit, akár csak egy kicsit is, akkor a szervezet mindig az akkor bevitt táplálékot használná fel energiaszükségleteinek kielégítésére és a rajtunk feleslegként megjelenő zsírraktárakhoz nem nyúlna.

A fogyás és az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életmód mellett az időszakos böjtölésnek más jótékony hatásokat is tulajdonítanak. Ilyen például, hogy csökkenti az emésztőrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét, mérsékli a demencia és az Alzheimer kór tüneteit, de még a krónikus fájdalmakat is csökkenti. Emellett persze javítja a vérkeringést, normalizálja a vérnyomást és a pulzust, valamint az immunrendszerre is pozitív hatással van.

Ha valaki bele szeretne fogni az időszakos böjtbe, akkor az első és legfontosabb tanács a fokozatosság. Ha eddig mondjuk 3-5 óránként ettünk, akkor a szervezetünk számára hirtelen megterhelő lehet, ha 16 órán keresztül nem viszünk be semmilyen táplálékot. Először próbáljunk meg csak 1 étkezést kihagyni, így mérsékelve az eleinte természetesen kialakuló éhséget. Ezután fokozatosan tolhatjuk úgy el az étkezéseket, hogy beálljunk a 16/8-as időablakra. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy sok dolog befolyásolja a böjt hatásosságát. Ilyen például az egészségügyi állapot, meglévő alapbetegségek, vagy túlsúly mértéke, amennyiben van.

Ha még csak ismerkedünk a gondolattal, érdemes úgy kezdeni, hogy az első étkezést megpróbáljuk kicsit késleltetni, az utolsó étkezést pedig egy kicsit előrébb hozni. Talán eleinte még így sem fogunk beleférni az általános 16/8-as időablakba, de ne aggódjunk emiatt. Van, akinek a 20/4-es böjt esik jól, de nem ritka az sem, ha valaki 18/6-ban étkezik. Mindenkinek más a szervezete és ki kell tapasztalnunk, nekünk milyen elosztás válik be.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Művészetterápia, a felszabadító alkotás

Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.

Burrito receptek – 5 egyszerű és ízletes változat otthonra

A burrito az egyik legnépszerűbb mexikói ihletésű étel, amelynek egyik legnagyobb előnye, hogy szinte végtelenül variálható. A burrito receptek között találhatunk csirkés, darált húsos, vegetáriánus vagy akár könnyített változatokat is. Egy puha tortillalap, néhány friss alapanyag és megfelelő fűszerezés segítségével rövid idő alatt laktató ebédet vagy vacsorát készíthetünk.

Borsófehérje – természetes növényi fehérjeforrás a mindennapokban

A borsófehérje az egyik legnépszerűbb növényi eredetű fehérjeforrás, amely az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap az egészségtudatos táplálkozásban. Elsősorban sárgaborsóból készül, amelyből különböző feldolgozási eljárásokkal magas fehérjetartalmú koncentrátumot vagy izolátumot állítanak elő. A borsófehérje különösen kedvelt azok körében, akik szeretnék csökkenteni az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, vegetáriánus vagy vegán étrendet követnek, illetve egyszerűen csak változatosabb fehérjeforrásokat keresnek.