Menü

A nyáktömlő kialakulásának okai és kezelése

A nyáktömlőgyulladás egy fájdalmas betegség, amely a nyáktömlőket támadja. A nyáktömlők kicsi, folyadékkal telt hólyagok, amelyek az ízületek körül helyezkednek el és a csontok, ízületek és izmok közti megfelelő kipárnázottságért feleknek.

Leggyakrabban a nyáktömlőgyulladás – latinosan bursitis - a vállakban, a könyökben vagy a csípőben jelentkezik. Ritkábban, de előfordul a betegség a térdekben és a sarkakban is, valamint a nagylábujjban.

Ezáltal sokféle fájdalom jelentkezhet a betegséggel érintetteknél úgy, mint:

vállfájdalom
könyökfájás
csípőfájdalom
térdfájás
sarokfájás
nagylábujj fájdalom

Leginkább a betegség azokban az ízületekben jelentkezik, amelyek gyakori ismétlődő mozgást végeznek – így kialakulása nagyban hasonlít az ínhüvelygyulladásra is.

A nyáktömlőgyulladás kezelését minden esetben pihentetéssel kell kezdeni, amely hatására néhány hét alatt elmúlik a probléma. Ha azonban a tünetek nem enyhülnek, gyorsabb kezelésre vágyik, vagy gyakran jelentkezik a betegség, olyankor mindenképpen keressen fel reumatológus szakorvost, aki megállapítja a bursitis pontos okát, azonnali kezelést végez és tartós terápiát is javasol, amellyel elkerülhető a későbbi kialakulás.

A tartós terápia szinte minden esetben valamilyen gyógytorna és fizikoterápiás kezelés kombinációját jelenti.

A bursitis fő tünetei

A tünetek rendszerint hirtelen kezdődnek. A tömlő gyulladása helyi érzékenységet és duzzanatot okoz. Ha a közelben levő ízületeket mozgatja a beteg, az heves fájdalommal jár. Ha fertőzés okozza a gyulladást, akkor bőrpír is jelentkezik. A tömlőgyulladást általában nem kísérik olyan általános tünetek, mint hőemelkedés, láz, hidegrázás, izzadás, étvágytalanság. Ezek a panaszok csak azokban a ritka esetekben jelentkeznek, ha a bursa gennyes gyulladásáról van szó (ennek leggyakoribb oka a Staphylococcus aureus nevű baktérium okozta fertőzés).

Ha a bursitis huzamosabb ideig fennáll - főleg ismétlődő kis sérülések következtében -, akkor a fájdalom már nem olyan jelentős, a tömlő fala megvastagszik, duzzadttá válik, és a benne levő folyadék - ha megtapintjuk a tömlőt - fluktuál, azaz hullámzik, lüktet.

A tömlőgyulladás laboreltéréseket nem okoz, röntgenfelvételen sincs jelentős eltérés, csupán a régóta fennálló esetekben. Ekkor meszesedések láthatók a tömlő falában. A bursában kórosan felgyülemlett folyadék ultrahangvizsgálattal jól kimutatható, azonban a diagnózis felállítása elsősorban a beteg panaszaira támaszkodik.

A nyáktömlőgyulladás kezelése

Ha sérülés, trauma okozza a bursitist, akkor pihenéssel, a csont gipszsínnel való rögzítésével, a végtag nyugalomba helyezésével, jegelésével, gyulladásgátló és fájdalomcsillapító kenőcsökkel megszűnik a gyulladás. Erős fájdalomnál esetleg a helyileg alkalmazott, a térdízületbe adott szteroid-injekciók alkalmazásával teljes javulás érhető el.

Abban az esetben, ha fertőzés következtében alakul ki a gyulladás, akkor antibiotikumok adásából, és a feszülő folyadékgyülem leszívásából áll a terápia. A csapolást szükség esetén ismételni is lehet.

Ha a panaszok a fent említett terápiára nem csökkennek, és a beteget nagyon zavarják mindennapi teendői végzésében, akkor műtéti megoldás (eltávolítás) válik szükségessé. Sebészi terápia javasolt továbbá, ha nagy sérülést követően lép fel a bursitis, ha gyakran visszatér, valamint, ha köszvényes vagy gennyes tömlőgyulladás áll fenn.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?