Menü

Miért fontos a hyaluronsav?

Hyaluronsav. Vagy Hialuronsav. Írják „y”- nal és „i” betűvel is és hirtelen nem is mindig tudom kimondani. Pedig sokkal fontosabb dologról van szó, mint egy divatos kifejezés az arckrémreklámokból. Miért jó a hialuronsav? Sokszor mondjuk, hogy mi bizony nem dőlünk be a csodát ígérő krémeknek és kozmetikumoknak, hiszen jól tudjuk, nincs ilyen szer, mégis eladhatóvá válik egy kence, ha több divatos kifejezéssel ruházzuk fel. A hyaluron kifejezéssel is sok készítmény eladhatóvá válik a piacon, de mit tud valójában?

Sokan használnak manapság hialuronsavat tartalmazó krémeket vagy étrend-kiegészítőket a bőr szépségének a megőrzése érdekében vagy akár ízületi problémák miatt.

A divatkifejezések korát éljük, azonban a hyaluron most némiképp előnyt élvez, ugyanis egy fontos molekuláról van szó, mely a vízmegtartásért felel. A hialuronsav a szervezet egyik természetes építőeleme, nagy része a bőrben összpontosul, ezért olyan fontos a bőrápolásban.

A vízhiányos, dehidratált bőr nem rugalmas, nem puha tapintású, sem ránctalan.

A hialuron egyik erőssége, hogy kisimítja a bőrt, rugalmassá teszi, emellett pedig a nedvességmegtartásért is felel és gyulladáscsökkentő hatású.

Antioxidáns tulajdonságú, segít a bőröregedés folyamatait felgyorsító szabadgyökökkel szemben. Igazi szupermolekula! A hyaluronsav kifejezés a görög hialosz (üveges) szóból ered, és állagát tekintve egy áttetsző anyag, mely zselészerű lesz vízzel keveredve. Olyan, mint egy kenőanyag.

Milliók ízületeit kezelik hyaluronos készítményekkel, elsősorban térdfájdalmakon segít, de több területen is sikerrel alkalmazzák, például a reumatológiában, az ortopédiában és sportorvoslásban, bőrgyógyászatban. Az ízületek kenőanyagaként ismert, illetve sebek gyógyulásához használják, de helye van az orvosesztétikában is.

A hyaluronsav az emberi szervezeteben mindenhol előfordul: 56%-a a bőrben, 35%-a az izmokban és a csontokban, 9%-a pedig máshol található meg a szervezetben.

A tudomány fejlődésének köszönhetően ezt az anyagot hamarosan a gyógyászat más területein is minden bizonnyal sikerrel alkalmazzák majd. A hyaluronsav egyik természetes forrása a csontleves, így ezért az étrendünkbe illesztett több csontleves automatikusan növeli a hyaluronsav bevitelünket is.

Egy alig ismert anyagról volt szó mai cikkünkben, amely mégis nélkülözhetetlen a gyógyászatban. Ez volt a hyaluronsav. Széleskörű elterjedéséért egy magyar tudósnak kell köszönetet mondanunk: Dr. Balázs Endre a hialuronsavval kapcsolatos felfedezések emblematikus alakja.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Villámlás és mennydörgés – tudod, mit kell tenned?

Mindenki találkozott már olyan viharral, ami hangos dörgéssel és villámlással járt, de vajon mindenki tudja e, hogy ilyenkor mit kell tenni?

Ingyenes mammográfiás emlőszűrés is lesz Kapolcson, a Művészetek Völgyében

A Művészetek Völgye Fesztivál ideje alatt idén nemcsak kulturális élményekkel gazdagodhatunk, hanem az egészségünkért is tehetünk. 2025. július 25-én, pénteken a Novartis Hungária Zrt. támogatásával ingyenesen lehet mammográfiás emlőszűrést igénybe venni Kapolcson. A vizsgálatra fesztiváljegy nélkül is be lehet jelentkezni. Olyan 40 és 65 év közötti nőket várnak – legyenek akár helyi lakosok, vagy fesztiválozók –, akik az elmúlt egy évben nem vettek részt ilyen szűrésen.

Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

Orrmelléküreg -gyulladás kezelése és tünetei

Az orrmelléküreg-gyulladás, más néven sinusitis, a melléküregekben található nyálkahártyák gyulladását jelenti. A melléküregek maguk közé tartoznak az arcüreg (maxilláris), homloküreg (frontális), rostasejtek (cellulae ethmoidales) és a légcsőcsontok közötti sejtek. Ez a betegség viszonylag gyakori, szinte mindenki legalább egyszer életében átesik rajta.