Mit jelent a hipomániás epizód?
- Dátum: 2021.09.14., 05:15
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alvás, betegség, depresszió, elme, fájdalom, hipománia, lélek, psziché, szorongás, test
Pár napostól akár hónapokig tartó állapot, melynek során a beteg igen beszédes, feldobott vagy éppen ingerlékeny, s amely jól elválik normális, nem depressziós állapotától.
A hipománia gyakran kellemesnek érzett állapot, a beteg és környezete is örül, hogy végre nem a depresszió uralja a mindennapokat. Ennek ellenére lehetnek olyan következményei, illetve tünetei, amelyek hosszabb távon negatív módon hatnak az egyén életére.

A hipomániára a következő tünetek jellemzőek:
1. Túlzott önbizalom, vagy akár nagyzási hóbort, megalomán képzetek.
2. Csökkent alvásigény (akár 3 óra alvás is elég lehet).
3. Beszédkényszer, sok beszéd, "lelőhetetlen".
4. Cikázó gondolatok, felpörgött gondolkodás, amelyet a beteg gyakran pozitívan él meg.
5. Jelentéktelen apróságok, részletek kerülnek a figyelem középpontjába, vagy a figyelme megoszlik egyszerre számos dolog között.
6. Fokozott érdeklődés normális tevékenységek iránt (társas érintkezés, munka/iskola, szex területén) vagy pszichomotoros izgatottság, nyugtalanság.
7. Olyan élvezetet vagy izgalmat okozó cselekedetek halmozása, amelyek meglehetősen nagy kockázatot hordoznak magukban (pl. féktelen költekezés, szexuális indiszkréció, felelőtlen üzleti befektetések).
Az epizód szembeszökő változással jár a személy megszokott, nem kóros állapotához képest abban, ahogyan feladatait ellátja. Lehetséges, hogy egyszerre több dolgot próbál csinálni, félbehagy feladatokat, azután visszatér hozzájuk, szokatlanul sok ötlete van, folyamatosan beszél, "pörög", nagy tervei vannak. Ez a megváltozott viselkedés a személy környezete által is megfigyelhető, sőt gyakran a környezet veszi először észre.

A hipomániás epizód többnyire nem olyan súlyos, hogy különösebb zavarokat okozzon a társas érintkezésben vagy a munkában, vagy hogy kórházi kezelést tegyen szükségessé, ha nem kísérik pszichotikus tünetek. Néha azonban pszichózissal, a valóságtól elszakadó gondolkodással, furcsa téveszmékkel járhat, amelyeket azonnal jelenteni kell az orvosnak!
A mániánál ki kell zárni, hogy a tünetek nem tulajdoníthatók-e valamilyen szer (pl. kábítószer, gyógyszer, stb.) közvetlen pszichológiai hatásának, és nem származhatnak-e más betegségből (személyiségzavarból, skizofréniából vagy valamilyen fizikai betegségből).

A hipomániát legtöbbször lítiummal, illetve más hangulatkiegyenlítő szerekkel (lamotrigine, valproát) kezelik. A lítium és hasonló szerek megfelelő adagolása mellett a mánia az emberek túlnyomó többségénél megszűnik.
A mániás beteg sokszor nem szeretne "szabadulni" a mániától, mert nem látja be, hogy hosszú távon nagyon destruktív, súlyos következményei lehetnek. Ezért gyakran előfordul, hogy nem veszi be a gyógyszert, amely a mániát visszafogja. Ez nagy felelőtlenség; a hozzátartozóknak, barátoknak figyelniük kell rá, hogy megfelelően kezelje magát a beteg.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.