Menü

A válások 11 leggyakoribb oka

Amikor a várva várt és oly sokáig tervezett nagy napon kimondjuk a boldogító igent, még valóban komolyan gondoljuk a „holtomiglan-holtodiglan”-t és az „egészségben-betegségben”-t. De mi történik ezután? Miért felejtjük el mire vállalkoztunk?

A Business Insider adatelemző csapata az NCBI-vel (National Center for Biotechnology Information) együttműködésben végzett egy kutatást, hogy rájöjjenek, melyek a leggyakoribb okok, amiért a házaspárok a válás mellett döntenek.

Természetesen a legtöbbször kevés élettapasztalattal rendelkező, turbékoló házaspár még nem tudja, mire számíthat az elkövetkezendő évtizedekben, mégis joggal vetődik fel bennünk a kérdés, hogy miért van ennyi válás körülöttünk? Mi történhet az annyira óhajtott házasság akár első egy-két évében, aminek hatására rögtön elhatározzuk magunkat: „Nem csinálom tovább, elválunk!”

Előre vetítek azonban egy kis megnyugtatást: az előrejelzések szerint a válások száma a következő időszakban csökkenni fog. Ennek ellenére érdekes az okokról egy keveset megtudni.

Az itt bemutatott tanulmányban a párok már a házasságkötés előtt részt vettek egy úgynevezett „Megelőző- és kapcsolatjavító program”-ban, majd a kutatók 14 évvel a házasságkötés után újra felkeresték azokat a párokat, akik időközben elváltak. Így szűrték ki a leggyakoribb okokat, amelyek a következők:

Kevés vagy semennyi házasságkötés előtti tanácsadáson való részvétel és vallási különbségek

A legtöbben arról panaszkodtak, hogy hiába vettek részt a frigy előtti tanácsadáson, az nem tartalmazott elég információt a helyes kommunikációhoz, illetve nem vitte át őket a házasságban kialakuló különböző fázisokon.

A család nem elég támogató

A „Huffington Post” egyik online cikkében azt elemzi, hogy ha a feleségek kapcsolata túl szoros a férje családjával, az megnöveli a válás esélyét, míg ez fordított esetben a válás valószínűségének csökkenését jelenti.

Egészségügyi problémák

Amit soha nem fogunk tudni meghatározni, hogy egy hosszú ideig fennálló betegség, amely fájdalmakkal is jár, hogyan befolyásolja a kapcsolatunkat. Vannak, akik támogatóak tudnak lenni, mások inkább menekülnek.

Családon belüli erőszak

Legyen szó akár fizikai, akár érzelmi bántalmazásról, mindkettő tönkreteheti a kapcsolatot. A legtöbb résztvevő azt nyilatkozta, ahogy telt az idő, a bántalmazás formái egyre rosszabb irányba tolódtak el.

Drogokkal való visszaélés

Itt nemcsak a kemény drogokra kell gondolnunk, a rendszeres és fokozott mértékű alkoholfogyasztás ugyanolyan mértékben tehet tönkre egy kapcsolatot.

Anyagi gondok

A legtöbb résztvevő elismerte, hogy a financiális problémák nagyban hozzájárultak a válás kimondásához, de nem ez volt a releváns ok. Inkább az ezzel járó stressz, illetve feszültség okozta a kapcsolat végét.

Túl fiatalon házasodni

Az 1960-as években a 18 és 29 év közöttiek 59%-a már házas volt. A 2010-es évekre ez a szám azonban drasztikusan lecsökkent, 20%-ra. Ennek ellenére sokan a fiatal kort jelölték meg válásuk fő okaként.

Túl sok konfliktus és civakodás

Sokan úgy érezték, a házasság alatt folytatott kommunikáció nem volt megoldásorientált, és idővel egyre gyakoribbak és intenzívebbek lettek a veszekedések, ami végül csak frusztrációt okozott, de a kapcsolati problémákon való felülkerekedést nem segítette.

Hűtlenség és afférok

A hűtlenség gyakran kritikus fordulópont volt, amely a házasság végét jelentette.

Hiányzó elkötelezettség

Hiába vagyunk tisztában azzal, hogy az „igen” kimondása a házasság intézménye szerint visszafordíthatatlan, a megkérdezettek közül legtöbben mégis az elköteleződés hiányát jelölték meg legfőbb tényezőként, amely szerepet játszhatott abban, hogy a kapcsolat véget ért.

Ezekből azonban mindannyian tanulhatunk, ezért akkor is érdemes a témával olykor-olykor foglalkoznunk, ha a házasságunk egyelőre még az arany középút mentén halad. Ne felejtsük el, hogy fontos a megoldásorientált kommunikáció, a tolerancia és az elfogadás.

Felhasznált források: businnesinsider.de, scheidung.de

Fort Molnár Henriett

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.

Hogyan győzd le a vasárnapi szorongást?

Sokan már hétvégén azt érzik, hogy összeszorul a gyomruk a közelgő hétfő miatt. Ilyenkor ez az időszak nem az energiagyűjtésről, hanem az aggódásról szól. Pedig néhány egyszerű szemléletváltással és apró szokással könnyebbé tehetjük a hét lezárását, ezáltal a kezdete sem tűnik olyan ijesztőnek és lehangolónak. A pihenőnap akkor lesz teljes, ha megtanuljuk a benne rejlő lehetőségeket kihasználni.