Menü

A gyermekkori szeretethiány tünetei és következményei

Indulatkezelési és kötődési nehézségek, szorongás, boldogtalan szerelmi élet. Szerencsére a gyerekpszichológiai szakirodalomban és a közbeszédben is egyre több szó esik a korai szeretethiány káros és hosszútávú hatásairól. De vajon hogyan ismerhetjük fel a megfelelő szülői figyelem hiányát, és egyáltalán hogyan kell helyesen szeretni a kicsiket?

A stabil érzelmi kapcsolat és fejlődés szempontjából mind az ötfajta szeretetnyelv jelenléte elengedhetetlen.

1. Elismerő szavak: a gyerekek törekvéseinek (és nem csupán eredményeinek!) dicsérete, vagy a megjelenésük pozitív kommentálása - nemcsak közvetlenül nekik, hanem a környezetükben másoknak is!
2. Minőségi idő: egy elmélyült és kíváncsi beszélgetés, közösen átélt programok, a megszokott esti mese, vagy akár az együtt végzett házimunka.
3. Ajándékozás: lehet ez egy egyszerű játék vagy épp valami finomság – nem az érték, hanem a gesztus a fontos. A szeretetnyelvként működő ajándékok rendszerint apróságok, amiket soha nem a gyerek eredményeihez kötünk, mindössze váratlanul kedveskedünk neki.
4. Szívességek: olyan gesztusok, segítségek, amik valódi értékkel bírnak a kicsik világában: egy kedves játék vagy ruhadarab megjavítása, a gyerkőc hobbijának támogatása, de akár a kedvenc fogásának elkészítése is.
5. Testi kontaktus: az ölelésektől, pusziktól kezdve a csiklandozós viháncoláson át a TV előtti összebújásig nagyon széles az a skála, amivel egy gyermek testi közelségének igénye kielégíthető.

A kicsi korban átélt szeretetnélküliség leggyakoribb, hosszútávú hatásai a következők:
1. Érzelmi sivárság: Az az ember, aki kiskorában nem tapasztalta meg a stabil érzelmi alapokat, a későbbiekben sem lesz képes kezelni, megérteni a saját és mások lelki világát. A szeretetnélküli gyermekkorral bírók gyakran érezhetik üresnek magukat, értetlenül állhatnak mások érzelmi reakciói előtt, sőt, ezek akár dühöt, frusztrációt is kiválthatnak belőlük. Az empátiára való képtelenség pedig szélsőséges esetekben szocio- vagy akár pszichopátiáig is fajulhat.
2. Gyengébb szociális készségek: A biztonságos érzelmi talaj és a mély szülői kötődés hiányával felnőtt gyermekek később hajlamosabbak az elmagányosodásra, nehezen építenek baráti és párkapcsolatokat. Mivel korai érzelmi világuknak alapvető tapasztalata az elhanyagoltság és a fájdalom, a szerelmi életükben is ezt tartják majd a normának – így nagyobb valószínűséggel lesznek bántalmazó kapcsolat áldozatai vagy elkövetői is.

3. Alacsony önértékelés: A gyermekek önképét nagyon erősen befolyásolja az, ahogyan a közvetlen környezetük reflektál rájuk. Ha ez alapvetően egy pozitív, megerősítő viszony, akkor a kicsi elhiszi magáról, hogy értékes, és ez a későbbi élete során is biztonságot ad neki. Szeretethiányos közegben viszont egy negatív önkép alakul ki, ami egészen odáig fajulhat, hogy az egyén felnőttként is elhiszi magáról, hogy értéktelen, ezért nem érdemli meg a boldog életet.
4. Bizalomhiány: A gyermek számára az ősbizalmat a szülők szeretetének megtartó ereje jelenti. Ha ez hiányzik az életéből, akkor a világgal, életének további résztvevőivel szemben is bizalmatlan lesz. Feltételezi, hogy az, akiket szeret, szükségszerűen fájdalmat fognak neki okozni, ez pedig kötődési nehézségekhez, a hosszútávú kapcsolat lehetőségének szabotálásához vezet.

Mit tehet, ha Ön is szeretet nélküli közegben cseperedett fel, és ennek következményeként hasonlókat tapasztal? Az első a probléma tudatosítása és az önostorozás elengedése. Tudatosítani kell, hogy a szeretet mindenkinek egyformán jár, és felnőttkorban sem késő elsajátítani az ehhez megfelelő nyelvet – akár külső segítő, szakember közreműködésével!

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei

A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.