A gyermekkori szeretethiány tünetei és következményei
- Dátum: 2021.09.25., 15:56
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- bizalom, fájdalom, felnőttkor, gyermekkor, kötődés, önbizalom, önostorozás, szeretet, szeretetnyelv, szülő
Indulatkezelési és kötődési nehézségek, szorongás, boldogtalan szerelmi élet. Szerencsére a gyerekpszichológiai szakirodalomban és a közbeszédben is egyre több szó esik a korai szeretethiány káros és hosszútávú hatásairól. De vajon hogyan ismerhetjük fel a megfelelő szülői figyelem hiányát, és egyáltalán hogyan kell helyesen szeretni a kicsiket?
A stabil érzelmi kapcsolat és fejlődés szempontjából mind az ötfajta szeretetnyelv jelenléte elengedhetetlen.

1. Elismerő szavak: a gyerekek törekvéseinek (és nem csupán eredményeinek!) dicsérete, vagy a megjelenésük pozitív kommentálása - nemcsak közvetlenül nekik, hanem a környezetükben másoknak is!
2. Minőségi idő: egy elmélyült és kíváncsi beszélgetés, közösen átélt programok, a megszokott esti mese, vagy akár az együtt végzett házimunka.
3. Ajándékozás: lehet ez egy egyszerű játék vagy épp valami finomság – nem az érték, hanem a gesztus a fontos. A szeretetnyelvként működő ajándékok rendszerint apróságok, amiket soha nem a gyerek eredményeihez kötünk, mindössze váratlanul kedveskedünk neki.
4. Szívességek: olyan gesztusok, segítségek, amik valódi értékkel bírnak a kicsik világában: egy kedves játék vagy ruhadarab megjavítása, a gyerkőc hobbijának támogatása, de akár a kedvenc fogásának elkészítése is.
5. Testi kontaktus: az ölelésektől, pusziktól kezdve a csiklandozós viháncoláson át a TV előtti összebújásig nagyon széles az a skála, amivel egy gyermek testi közelségének igénye kielégíthető.

A kicsi korban átélt szeretetnélküliség leggyakoribb, hosszútávú hatásai a következők:
1. Érzelmi sivárság: Az az ember, aki kiskorában nem tapasztalta meg a stabil érzelmi alapokat, a későbbiekben sem lesz képes kezelni, megérteni a saját és mások lelki világát. A szeretetnélküli gyermekkorral bírók gyakran érezhetik üresnek magukat, értetlenül állhatnak mások érzelmi reakciói előtt, sőt, ezek akár dühöt, frusztrációt is kiválthatnak belőlük. Az empátiára való képtelenség pedig szélsőséges esetekben szocio- vagy akár pszichopátiáig is fajulhat.
2. Gyengébb szociális készségek: A biztonságos érzelmi talaj és a mély szülői kötődés hiányával felnőtt gyermekek később hajlamosabbak az elmagányosodásra, nehezen építenek baráti és párkapcsolatokat. Mivel korai érzelmi világuknak alapvető tapasztalata az elhanyagoltság és a fájdalom, a szerelmi életükben is ezt tartják majd a normának – így nagyobb valószínűséggel lesznek bántalmazó kapcsolat áldozatai vagy elkövetői is.

3. Alacsony önértékelés: A gyermekek önképét nagyon erősen befolyásolja az, ahogyan a közvetlen környezetük reflektál rájuk. Ha ez alapvetően egy pozitív, megerősítő viszony, akkor a kicsi elhiszi magáról, hogy értékes, és ez a későbbi élete során is biztonságot ad neki. Szeretethiányos közegben viszont egy negatív önkép alakul ki, ami egészen odáig fajulhat, hogy az egyén felnőttként is elhiszi magáról, hogy értéktelen, ezért nem érdemli meg a boldog életet.
4. Bizalomhiány: A gyermek számára az ősbizalmat a szülők szeretetének megtartó ereje jelenti. Ha ez hiányzik az életéből, akkor a világgal, életének további résztvevőivel szemben is bizalmatlan lesz. Feltételezi, hogy az, akiket szeret, szükségszerűen fájdalmat fognak neki okozni, ez pedig kötődési nehézségekhez, a hosszútávú kapcsolat lehetőségének szabotálásához vezet.

Mit tehet, ha Ön is szeretet nélküli közegben cseperedett fel, és ennek következményeként hasonlókat tapasztal? Az első a probléma tudatosítása és az önostorozás elengedése. Tudatosítani kell, hogy a szeretet mindenkinek egyformán jár, és felnőttkorban sem késő elsajátítani az ehhez megfelelő nyelvet – akár külső segítő, szakember közreműködésével!
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.