A gyermekkori szeretethiány tünetei és következményei
- Dátum: 2021.09.25., 15:56
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- bizalom, fájdalom, felnőttkor, gyermekkor, kötődés, önbizalom, önostorozás, szeretet, szeretetnyelv, szülő
Indulatkezelési és kötődési nehézségek, szorongás, boldogtalan szerelmi élet. Szerencsére a gyerekpszichológiai szakirodalomban és a közbeszédben is egyre több szó esik a korai szeretethiány káros és hosszútávú hatásairól. De vajon hogyan ismerhetjük fel a megfelelő szülői figyelem hiányát, és egyáltalán hogyan kell helyesen szeretni a kicsiket?
A stabil érzelmi kapcsolat és fejlődés szempontjából mind az ötfajta szeretetnyelv jelenléte elengedhetetlen.

1. Elismerő szavak: a gyerekek törekvéseinek (és nem csupán eredményeinek!) dicsérete, vagy a megjelenésük pozitív kommentálása - nemcsak közvetlenül nekik, hanem a környezetükben másoknak is!
2. Minőségi idő: egy elmélyült és kíváncsi beszélgetés, közösen átélt programok, a megszokott esti mese, vagy akár az együtt végzett házimunka.
3. Ajándékozás: lehet ez egy egyszerű játék vagy épp valami finomság – nem az érték, hanem a gesztus a fontos. A szeretetnyelvként működő ajándékok rendszerint apróságok, amiket soha nem a gyerek eredményeihez kötünk, mindössze váratlanul kedveskedünk neki.
4. Szívességek: olyan gesztusok, segítségek, amik valódi értékkel bírnak a kicsik világában: egy kedves játék vagy ruhadarab megjavítása, a gyerkőc hobbijának támogatása, de akár a kedvenc fogásának elkészítése is.
5. Testi kontaktus: az ölelésektől, pusziktól kezdve a csiklandozós viháncoláson át a TV előtti összebújásig nagyon széles az a skála, amivel egy gyermek testi közelségének igénye kielégíthető.

A kicsi korban átélt szeretetnélküliség leggyakoribb, hosszútávú hatásai a következők:
1. Érzelmi sivárság: Az az ember, aki kiskorában nem tapasztalta meg a stabil érzelmi alapokat, a későbbiekben sem lesz képes kezelni, megérteni a saját és mások lelki világát. A szeretetnélküli gyermekkorral bírók gyakran érezhetik üresnek magukat, értetlenül állhatnak mások érzelmi reakciói előtt, sőt, ezek akár dühöt, frusztrációt is kiválthatnak belőlük. Az empátiára való képtelenség pedig szélsőséges esetekben szocio- vagy akár pszichopátiáig is fajulhat.
2. Gyengébb szociális készségek: A biztonságos érzelmi talaj és a mély szülői kötődés hiányával felnőtt gyermekek később hajlamosabbak az elmagányosodásra, nehezen építenek baráti és párkapcsolatokat. Mivel korai érzelmi világuknak alapvető tapasztalata az elhanyagoltság és a fájdalom, a szerelmi életükben is ezt tartják majd a normának – így nagyobb valószínűséggel lesznek bántalmazó kapcsolat áldozatai vagy elkövetői is.

3. Alacsony önértékelés: A gyermekek önképét nagyon erősen befolyásolja az, ahogyan a közvetlen környezetük reflektál rájuk. Ha ez alapvetően egy pozitív, megerősítő viszony, akkor a kicsi elhiszi magáról, hogy értékes, és ez a későbbi élete során is biztonságot ad neki. Szeretethiányos közegben viszont egy negatív önkép alakul ki, ami egészen odáig fajulhat, hogy az egyén felnőttként is elhiszi magáról, hogy értéktelen, ezért nem érdemli meg a boldog életet.
4. Bizalomhiány: A gyermek számára az ősbizalmat a szülők szeretetének megtartó ereje jelenti. Ha ez hiányzik az életéből, akkor a világgal, életének további résztvevőivel szemben is bizalmatlan lesz. Feltételezi, hogy az, akiket szeret, szükségszerűen fájdalmat fognak neki okozni, ez pedig kötődési nehézségekhez, a hosszútávú kapcsolat lehetőségének szabotálásához vezet.

Mit tehet, ha Ön is szeretet nélküli közegben cseperedett fel, és ennek következményeként hasonlókat tapasztal? Az első a probléma tudatosítása és az önostorozás elengedése. Tudatosítani kell, hogy a szeretet mindenkinek egyformán jár, és felnőttkorban sem késő elsajátítani az ehhez megfelelő nyelvet – akár külső segítő, szakember közreműködésével!
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.
Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai
Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.
Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé
A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.