Menü

Mit kell tudni az alvási regresszióról?

Az alvási regresszió egy olyan időszak - általában 2-4 hétig tart -, amikor az addig jó alvó babának hirtelen gondja akad az elalvással, vagy éppen felriad az éjszaka közepén. Számos dolog teheti nyugtalanná, szorongóvá a babát, és vezethet alvási regresszióhoz. Ilyenek lehetnek:

Növekedési ugrás, amely a szokottnál éhesebbé teheti a picit
Fogzási fájdalom
Egy új fejlődési mérföldkő elérése
Változások a mindennapi rutinban
Utazás miatt új környezetben alvás
Betegség, például nátha vagy a fül fertőzése

Az alvási regresszió jelei

A háttérben húzódó októl függően változhatnak az alvási regresszió jelei. A következők jelezhetnek alvási regressziót:

Gyakoribb éjszakai ébrenlét
Nehézségek az elalvásnál
Fokozott nyűgösség
Ellenkezik a nap közbeni alvással kapcsolatban

Az alvási regresszió bármikor jelentkezhet, van azonban néhány időszak, amikor valószínűbb az előfordulása.

3-4 hónapos korban: általában a "4 hónapos alvási regresszió" a legnehezebb a szülőknek, egész egyszerűen azért, mert ez az első. Számos oka lehet, gyakran a fogzási fájdalom, a növekedési ugrás miatti éhség, vagy akár az, hogy a baba megtanul átfordulni.
6 hónapos korban: a baba ebben a korban már lehet, hogy át tudja aludni az éjszakát, de felébred azért, mert szeretne egy kis ölelgetést.
8-10 hónapos korban: sok baba 9 hónaposan kezd el kúszni (de természetesen van, aki ennél előbb, van, aki később), és nagyjából 10 hónaposan megtanul felállni. Ebben a korban a szeparációs szorongás is gyakori, emiatt pedig szüksége lehet éjszaka megnyugtatásra.
12 hónapos korban: nagyjából a 9-12 hónap körül tanul meg a baba felállni, és van, aki már 1 éves korában megteszi az első lépéseket (de az átlagos kor 14 hónap, de akár a 18 hónapos korig is kitolódhat, és ezek a nagy mérföldkövek okozhatnak alvási regressziót.
18-24 hónapos korban is gyakori az alvási regresszió, a fogzás, a szeparációs szorongás, a rémálmok, a sötéttől való félelem miatt.

Hasznos tippek, ha jelentkezik az alvási regresszió

Ismerd a jeleket, hogy a baba álmos (nyűgös, ásít, félrenéz, dörzsöli a szemét), így le tudod fektetni, mielőtt túl fáradt lesz - ez nehezítheti az elalvást.
Hasznos lehet az esti rutin: vacsora, fürdés, olvasás, altatódal, ölelgetés, stb.
Gondoskodj róla, hogy nap közben eleget aludjon, és este ne legyen túl fáradt.
Ha a baba éjszaka megriad, nyöszörög, ellenőrizd, hogy minden rendben van-e, de várj egy picit, mielőtt reagálsz, mert lehet, hogy magától visszaalszik.
Ha a baba túlzottan stresszesnek tűnik a szeparációs szorongás vagy egy fejlődési mérföldkő miatt, akkor a nap folyamán, különösen a lefekvés előtt érdemes extra figyelemmel lenni felé, hogy éjszaka nagyobb biztonságban érezze magát.

Bár nagy valószínűséggel idővel magától elmúlik az alvási regresszió, ha aggályaid, kétségeid vannak, feltétlenül konzultálj a gyermekorvossal az alvási regresszió mögött húzódó lehetséges okokról. Ha a baba alvási regressziója betegség miatt jelentkezik, akkor is feltétlenül beszélj a gyermekorvossal.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.