Menü

Légy önmagad legjobb barátja!

A legjobb barátaink elfogadnak minket olyannak, amilyenek vagyunk, és így szeretnek. Cserébe elmondhatjuk a problémáinkat, miközben a legjobbat kívánjuk a másik számára.

Van valami, ami mindannyiunkban közös: képesek vagyunk jó tanácsokat adni a barátainknak:

„Jobbat érdemelsz.”

„Jelentkezz az állásra, a legrosszabb, ami történhet, hogy nemet mondanak.”

„Engedd el!”

Észrevetted már, mennyivel nehezebb saját magadhoz ennyire szeretettelien beszélni?

A baj ott kezdődik, hogy az agy előnyben részesíti a negatív nézőpontot. Ez elsőre talán elbaltázott dolognak hangzik, de a lényege, hogy az agyad igyekszik téged megóvni a csalódástól: „Miért idegesítenéd magad? Úgysem téged fognak felvenni, szóval ne is jelentkezz!” Így nem kell szomorkodnod amiatt, hogy nem kaptad meg az állást. Természetesen végül úgyis rosszul érzed magad, és esetleg még új lehetőségeket is elszalasztasz.

Mit mondana a legjobb barátod ebben a szituációban? Talán emlékeztetne, mennyire alkalmas vagy a pozícióra, mit hagyna ki a cég, ha nem téged vennének fel, és ha ezt nem értik, egy másik helyen örülni fognak, hogy alkalmazhatnak. Miért olyan könnyű ezt valaki másnak mondani? Nos, nem lenne túl sok barátunk, ha úgy beszélnénk velük, mint ahogy azt önmagunkkal tesszük. Ehelyett megtanuljuk hogyan legyünk támogatóak, törődőek, és hogyan ösztönözzünk másokat. Így tudjuk fenntartani a kapcsolatainkat.

Lentebb öt módot olvashattok, amelyek alkalmazásával könnyebb lehet magatokat a legjobb barátotokként kezelni.

A negatív gondolkodás tudatosságának fejlesztése

A legfontosabb lépés, hogy különbséget tudj tenni, vajon, amit magadnak mondasz, megegyezik-e azzal, amit a barátod mondana neked. Természetesen vannak barátok, akik azt mondhatják: „Ez a ruha nem áll jól rajtad.” Legtöbbször azonban nincsenek barátaink, akik azt mondanák: „Miért öltözöl egyáltalán fel ennyire csinosan? Senki nem fog veled beszélgetni a bulin.”

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a negatív gondolatok gátolnak és akadályoznak minket, szegényes önértékeléshez és korlátozó viselkedéshez vezetnek. Egy igaz barát úgy szól hozzád, hogy közben meghagyja neked a reményt, és nem értéktelenít el.

Képzeld el, mit válaszolna a legjobb barátod!

Ha nem megy olyan jól, hogy eldöntsd, vajon az önmagaddal való kommunikáció hasznos vagy sem, képzeld el a legjobb barátodat, mit mondana ő. Forgatná a szemeit vagy örülne?

Halld a belső legjobb barátodat, ahogyan téged inspirál, és találj ki magadnak ösztönző mondásokat, amelyek azonnali támogatást nyújthatnak.

Koncentrálj a kapcsolatra, amire vágysz!

Azt szeretnéd, hogy a belső éneddel hamis barátok legyetek? Kérdezd meg magadtól, hogy az önkommunikációd vajon tényleg egy jó kapcsolatot támogat-e. Mind szeretnénk szeretni önmagunkat a belső romboló monológok ellenére, amelyek törést okozhatnak a kapcsolaton. Ha félemlítettek már meg, vagy bántalmaztak, ismered az érzést. Ezért kérlek, ne bántsd önmagadat is! Inkább légy a barátod!

Harcolj, és utána állj talpra!

Engedj meg magadnak időszakokat, amikor leeresztesz, esetleg kicsit összetörsz, és aztán szedd össze magad, mint ahogy a legjobb barátod tenné. Néha a negatív hangok túl hangosak vagy a szomorúság túl intenzív, de ez rendben van. Ismerd fel, és mondd azt magadnak: „Ó, nagyon szemét voltam magammal. Nem szeretném újra ezt tenni.” A legjobb barátok mindig megbocsájtanak. Lépj tovább azzal az elhatározással, hogy legközelebb más módon próbálkozol.

Ha kétségeid vannak, emeld fel a telefont!

Ha bármikor egy kis frissítőre van szükséged azzal kapcsolatban, hogy mit mondana a legjobb barátod arra vonatkozóan, mit gondolsz vagy érzel, egyszerűen kérdezd meg őt! Próbálj meg nem megragadni a negatív gondolathalmazban. Hívd fel vagy írj neki, és biztosan megadják neked a szavakat vagy ösztönzést, amire éppen szükséged van. Remélhetőleg következő alkalommal pedig már emlékezni fogsz, mit mondtak, és ezáltal tudni fogod, mit mondj saját magadnak.

Ahhoz, hogy saját magad legjobb barátja legyél, idő és gyakorlás kell. Pont úgy, mint ahhoz, hogy barátokat szerezz. Fel kell hívnod őket, tervezned kell, és mindig megvan az „egyszer fent, máskor lent” jelensége, mielőtt valaki a legjobb barátoddá válik. Ha a fentebb felsorolt tippeket alkalmazod, könnyen ápolhatod a jó kapcsolataidat. Az összes közül legfontosabb viszont az, amelyiket saját magaddal alakítod ki.

Felhasznált forrás: https://www.psychologytoday.com/intl/blog/the-adjustment-adjunct/202110/5-ways-be-your-own-best-friend

Fort Molnár Henriett

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.