Menü

Immunrendszer támogatása a bélflórán keresztül

Természetes, hogy próbálunk ősszel és télen fokozottabban odafigyelni az immunrendszerünkre. Van, aki a sok gyümölcs és zöldség híve, van, aki különböző étrendkiegészítőket és vitaminokat fogyaszt ilyenkor. Bár az egészséges táplálkozás és elegendő testmozgás majdnem tökéletes recept, van még egy dolog, amire nem árt odafigyelni. A bélflóránk egészsége épp olyan fontos, mint az, hogy elegendő vitamint juttatunk-e be a szervezetünkbe, hiszen, ha a bélflóra felborul, akkor a tápanyagok és vitaminok sem tudnak megfelelően felszívódni, hiába visszük be őket.

Biztosan mindenki ismeri a probiotikumokat. Általában akkor találkozunk velük, ha egy antibiotikum kúrát ír fel az orvos, mivel ez megviseli a bélflórát és elpusztítja a hasznos baktériumokat és mikroorganizmusokat is. Probiotikumot viszont nem csak a gyógyszertárak polcain találunk, vannak természetes probiotikum-források is, amikkel a hétköznapokban is segíthetjük bélflóránk egyensúlyban tartását.

Vannak olyan ételek – leginkább tejtermékek - amiket probiotikusnak nevezünk, vagyis amikben hasznos baktériumok vannak, leginkább lakto-, és bifidobacillusok. Ezek a vastagbélben telepednek meg és ott segítik az immunrendszer megfelelő működését.

Hogy néhány példát is hozzunk, probiotikus ételek a fermentált tejtermékek, például a kefír és a joghurt, vagy az erjesztett élelmiszerek, például a kovászos uborka vagy a savanyú káposzta. Ezek fogyasztása az egészséges táplálkozás része, mivel nem csak helyreállítják a bélflórát és segítenek a megfelelő immunitás kialakításában, de krónikus betegségek kezelésére is sokszor ajánlják.

A tejtermékek fogyasztását egyébként a benne található kalcium és D-vitamin miatt is szokták javasolni, de probiotikus élelmiszerként a bélflórára kifejtett pozitív hatása sem elhanyagolható.

Az erjesztéssel készült probiotikum-források, mint például a kovászos uborka nem csak hasznos baktériumokkal segíti a szervezetet. Magas K-vitamin tartalma mellett káliumot is tartalmaz, ami védi a szívet és az érrendszert is.

Az érlelt sajtokban található baktériumok – a thermophilus, bifidus, bulgaricus és acidophilus – mellett kiemelendő kalcium- és B-vitamin-források is, valamint az emésztésre is jó hatással vannak.

Az élőflórás natúr joghurtok talán a legismertebb probiotikumok. Baktériumkultúrájuk mellett tartalmaznak A- és B-vitamint, valamint kalciumot és káliumot is, így a csontoknak is jót tesz, ha rendszeresen fogyasztjuk.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.