Menü

Immunrendszer támogatása a bélflórán keresztül

Természetes, hogy próbálunk ősszel és télen fokozottabban odafigyelni az immunrendszerünkre. Van, aki a sok gyümölcs és zöldség híve, van, aki különböző étrendkiegészítőket és vitaminokat fogyaszt ilyenkor. Bár az egészséges táplálkozás és elegendő testmozgás majdnem tökéletes recept, van még egy dolog, amire nem árt odafigyelni. A bélflóránk egészsége épp olyan fontos, mint az, hogy elegendő vitamint juttatunk-e be a szervezetünkbe, hiszen, ha a bélflóra felborul, akkor a tápanyagok és vitaminok sem tudnak megfelelően felszívódni, hiába visszük be őket.

Biztosan mindenki ismeri a probiotikumokat. Általában akkor találkozunk velük, ha egy antibiotikum kúrát ír fel az orvos, mivel ez megviseli a bélflórát és elpusztítja a hasznos baktériumokat és mikroorganizmusokat is. Probiotikumot viszont nem csak a gyógyszertárak polcain találunk, vannak természetes probiotikum-források is, amikkel a hétköznapokban is segíthetjük bélflóránk egyensúlyban tartását.

Vannak olyan ételek – leginkább tejtermékek - amiket probiotikusnak nevezünk, vagyis amikben hasznos baktériumok vannak, leginkább lakto-, és bifidobacillusok. Ezek a vastagbélben telepednek meg és ott segítik az immunrendszer megfelelő működését.

Hogy néhány példát is hozzunk, probiotikus ételek a fermentált tejtermékek, például a kefír és a joghurt, vagy az erjesztett élelmiszerek, például a kovászos uborka vagy a savanyú káposzta. Ezek fogyasztása az egészséges táplálkozás része, mivel nem csak helyreállítják a bélflórát és segítenek a megfelelő immunitás kialakításában, de krónikus betegségek kezelésére is sokszor ajánlják.

A tejtermékek fogyasztását egyébként a benne található kalcium és D-vitamin miatt is szokták javasolni, de probiotikus élelmiszerként a bélflórára kifejtett pozitív hatása sem elhanyagolható.

Az erjesztéssel készült probiotikum-források, mint például a kovászos uborka nem csak hasznos baktériumokkal segíti a szervezetet. Magas K-vitamin tartalma mellett káliumot is tartalmaz, ami védi a szívet és az érrendszert is.

Az érlelt sajtokban található baktériumok – a thermophilus, bifidus, bulgaricus és acidophilus – mellett kiemelendő kalcium- és B-vitamin-források is, valamint az emésztésre is jó hatással vannak.

Az élőflórás natúr joghurtok talán a legismertebb probiotikumok. Baktériumkultúrájuk mellett tartalmaznak A- és B-vitamint, valamint kalciumot és káliumot is, így a csontoknak is jót tesz, ha rendszeresen fogyasztjuk.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.