Menü

A féltékenység pszichológiai okai

A féltékenység egy természetes, velünk született érzés, melynek szerepe van az életösztönünk, a természetes versengés és a fajfenntartás kapcsán.

A féltékenységnek számos fajtáját ismerjük, többek között a testvérek szinte születésüktől kezdődő féltékenységét, mely a szülői szeretetért folyó versenyről szól, a szerelmi féltékenységig, mely esetében férfi és nő között jelentős különbség figyelhető meg. Noha a szó, melyet használunk mindkét esetben megegyezik.

A féltékeny férfi

A férfi féltékenység alapjában véve szexuális eredetű. Lényege, hogy a gének továbbörökítésére kiválasztott nő ne léphessen félre, vagy ne veszítse el őt. Ennek oka, hogy a férfiakban is az evolúció során kialakult az utódnevelés ösztöne. Az a kétely viszont, hogy az utód valóban az apától származik, ösztönösen okozza a férfiakban a féltékenységet. Az utódokra való ilyen szintű figyelem azért alakulhatott ki az emberi fajnál, mert az embergyerek egy nagyon gyámoltalanul megszülető és igen lassan önállósodó lény. Azáltal, hogy az apaság intézménye kialakult az embernél, a fajfenntartás sikere nagyobb esélyű lett. Természetes ösztön viszont, hogy egy férfi kizárólag a saját utódjáért kíván sok évig dolgozni. Tovább gondolva: ez az az ösztön, mely a házasság és a monogámia gyakorlatát is bevezette.

A féltékeny nő
A női féltékenység az egyedfejlődésünk egy későbbi lépcsőfokán alakult ki, mondhatni maga a férfi féltékenység váltotta ki azt! A nők féltékenységének az oka, hogy a szeretett férfi ne hagyja el őt egy másik nőért, ezzel veszélyeztetve a közös utód életképességét. A másik kiváltó ok nőknél a kötődés, melyet a nőkben fokozottabban kivált a szeretkezés. Az embereknél egyedülálló módon egész évben kívánt szexuális aktus során termelődő oxytocin okozza a kötődést, mely elősegíti, hogy a párok hosszútávon együtt maradhassanak. Az alapvető különbséget szimbolizálja a két nem féltékenységében, hogy nőknél megcsalás esetén az ösztönös kérdés: "...és szerelmes vagy belé?", míg férfiaknál: "...és lefeküdtél vele?"

A féltékenység fajtái

A saját kisebbségi érzésünk okozta féltékenység A sikeres hímekkel, az egészséges, sikeres és jó külső adottságú férfiakkal szembeni verseny okozza a kevésbe sikeres hímek féltékenységét. Azzal, hogy ők jobban védik párjukat, odafigyelnek minden cselekedetükre előnyhöz juttathatják magukat a fajfenntartási versenyben. Ez egy ösztönös fajtája a féltékenységnek és természetesen más esetekben is jelentkezik. A birtoklásból eredő féltékenység párunk iránt érzett szeretetünk sokszor átcsaphat a birtoklás érzésébe. Ő az enyém, másé nem lehet! Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy kedvesünk másokat is közel enged magához, akkor az ellenszenvet válthat ki belőlünk, mely a féltékenység egyik formája. A saját magunk példájából eredő féltékenység. Ha én csinálom, biztos, hogy ő is így van ezzel!

Gondoljuk magunkban és hajlamosak vagyunk a saját magunk hibáit a másikra vetíteni. Ha mi szívesen nézegetjük a környezetünkben lévő potenciális párjelöltetket, úgy gondolhatjuk, a másik is pont így tesz és ezáltal féltékenységbe sodorjuk magunkat.

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.