Menü

A szájvíz használata

A szájvíz vagy szájöblítő a szájápolási termékek közül az egyik legfontosabb a fogkrém mellett. Használata nem helyettesíti a fogmosást, ám kiegészítő alkalmazása akár javasolt is lehet néhány esetben. Ilyen például az, ha valaki fogszabályzót visel, koronája vagy implantátuma van. Ezekben az esetekben a fogak tisztán tartása gátolt, így ezt megkönnyítendő a szájvíz használata olyan helyeket is elér, amit mi fogkefével vagy fogselyemmel nem. Használatuk azonban 6 éves kor alatt nem ajánlott, sőt, a terápiás szájöblítőket 12 éves kor alatt sem javasolják.

A szájvizeket két csoportba tudjuk sorolni: az általános és a terápiás.

Az általános szájvizek és szájöblítők mindennapos használatra valók, fogmosás mellett. Ezeknél általában azt ajánlják, hogy csökkentett fluorid-tartalmú készítmény legyen, mivel a fogkrémek nagyrésze szintén tartalmaz fluoridot.

Az alapvető célja az ebbe a csoportba tartozó szájvizeknek és szájöblítőknek, hogy megelőzzék a problémákat, mint például a fogszuvasodás vagy a fogkőképződés, esetleg az íny gyulladása. Szintén segítenek megőrizni a száj higiéniáját, egészségét, valamint kapható olyan általános szájvíz is, ami zománcvédő vagy épp fogfehérítő tulajdonsággal is rendelkezik.

Az összetevői között szerepel általában a fluoridok, alkohol, színezőanyagok, aromák és ionok. Ezeknek persze feladata is van. A fluoridok például védik a fogzománcot, az alkohol pedig fertőtlenítő és antibakteriális hatása miatt fontos. Az aromákat jellemzően a frissítő hatásuk végett alkalmazzák, mint például a mentát is. Az ionok, például a Zn-sók az alkoholhoz hasonlóan antibakteriális hatással bírnak, a színezőanyagok pedig a már megszokott rózsaszín vagy kék megjelenését kölcsönzik a szájöblítőknek.

A terápiás szájvizeket nem használjuk minden nap, hanem kúraszerűn alkalmazzuk. Általában fogorvosi vagy szájsebészeti beavatkozás után, esetleg valamilyen ínygyulladás vagy afta kezelésére kell alkalmazni, de mindenképpen érdemes előtte konzultálnunk az orvosunkkal.

Összetevői közt szerepel a klórhexidin, cetilpiridínium-klorid, hialuronsav és az általnos szájvizeknél is megtalálható fluorid. A klórhexidin egy antibakteriális hatóanyag, erősebb, mint az alkohol, ám ebből is van enyhébb és súlyosabb betegségre való. A cetilpiridínium-klorid a fogkő kialakulását gátolja, a hialuronsav pedig a lágyrészek, azaz az íny és száj belső részének regenerálódását segíti elő. Az említett fluorid itt is a fogzománc védelméért felel.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.