A szájvíz használata
- Dátum: 2021.12.06., 15:50
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- afta, alkohol, általános, antibakteriális, aroma, fehérítő, fluorid, fogkőképződés, fogszuvasodás, ínygyulladás, megelőzés, szájöblítő, szájvíz, terápiás, zománcvédő
A szájvíz vagy szájöblítő a szájápolási termékek közül az egyik legfontosabb a fogkrém mellett. Használata nem helyettesíti a fogmosást, ám kiegészítő alkalmazása akár javasolt is lehet néhány esetben. Ilyen például az, ha valaki fogszabályzót visel, koronája vagy implantátuma van. Ezekben az esetekben a fogak tisztán tartása gátolt, így ezt megkönnyítendő a szájvíz használata olyan helyeket is elér, amit mi fogkefével vagy fogselyemmel nem. Használatuk azonban 6 éves kor alatt nem ajánlott, sőt, a terápiás szájöblítőket 12 éves kor alatt sem javasolják.
A szájvizeket két csoportba tudjuk sorolni: az általános és a terápiás.
Az általános szájvizek és szájöblítők mindennapos használatra valók, fogmosás mellett. Ezeknél általában azt ajánlják, hogy csökkentett fluorid-tartalmú készítmény legyen, mivel a fogkrémek nagyrésze szintén tartalmaz fluoridot.
Az alapvető célja az ebbe a csoportba tartozó szájvizeknek és szájöblítőknek, hogy megelőzzék a problémákat, mint például a fogszuvasodás vagy a fogkőképződés, esetleg az íny gyulladása. Szintén segítenek megőrizni a száj higiéniáját, egészségét, valamint kapható olyan általános szájvíz is, ami zománcvédő vagy épp fogfehérítő tulajdonsággal is rendelkezik.
Az összetevői között szerepel általában a fluoridok, alkohol, színezőanyagok, aromák és ionok. Ezeknek persze feladata is van. A fluoridok például védik a fogzománcot, az alkohol pedig fertőtlenítő és antibakteriális hatása miatt fontos. Az aromákat jellemzően a frissítő hatásuk végett alkalmazzák, mint például a mentát is. Az ionok, például a Zn-sók az alkoholhoz hasonlóan antibakteriális hatással bírnak, a színezőanyagok pedig a már megszokott rózsaszín vagy kék megjelenését kölcsönzik a szájöblítőknek.
A terápiás szájvizeket nem használjuk minden nap, hanem kúraszerűn alkalmazzuk. Általában fogorvosi vagy szájsebészeti beavatkozás után, esetleg valamilyen ínygyulladás vagy afta kezelésére kell alkalmazni, de mindenképpen érdemes előtte konzultálnunk az orvosunkkal.
Összetevői közt szerepel a klórhexidin, cetilpiridínium-klorid, hialuronsav és az általnos szájvizeknél is megtalálható fluorid. A klórhexidin egy antibakteriális hatóanyag, erősebb, mint az alkohol, ám ebből is van enyhébb és súlyosabb betegségre való. A cetilpiridínium-klorid a fogkő kialakulását gátolja, a hialuronsav pedig a lágyrészek, azaz az íny és száj belső részének regenerálódását segíti elő. Az említett fluorid itt is a fogzománc védelméért felel.
November, a férfi egészség hónapja
A november számos dolog hónapja, sokféle dolgot ünneplünk, vagy csak számon tartunk, de az egyik legfontosabb az, hogy a férfiak egészségmegőrzésére is felhívja a figyelmet.
Télen allergia? Ki hallott már ilyet?
Ahogy csökken a hőmérséklet úgy lélegezhetnek fel a pollenallergiások – gondoltam magamban vígan a parlagfűszezon végén, DE! Mi az a téli allergia? Melyek a kiváltó okok, a tünetek, és mit tehetünk ellene?
Rotavírus, mit kell tudni róla?
Megannyi vírussal kell szembe néznünk éltünk során, melyek főleg gyerekkorban nagyon veszélyesek, ilyen a rotavírus is. Néhány tudnivaló erről a betegségről.
Az ősz haj jelentősége. Avagy őszülni nem szégyen
“Öregedj méltósággal, vállald magad, és hagyd megőszülni a hajad, szakállad!” A fiatalságkultusz mellett szót kell ejteni arról is, hogy az emberi öregedés velejárója az őszülés. Miközben a kétezres évek elején még csak a legvagányabb stílusikonok merték vállalni a szürke vagy inkább ezüst hajat a nyilvánosság előtt, a 2010-es évekre az ősz frizurából szép lassan mozgalom lett a nyilvános terekben és az átlagemberek között is.
Az arctorna csodás hatásai
Ha létezik az arcbőr feszesítésére természetes módszer, amihez sem tűt, sem szikét, sem mesterséges anyagot nem használnak és mégis látványos, hatásos és tartós, akkor az az arctorna.