Menü

Kedvenc téli csemegénk a gesztenye

Csak ne lenne olyan drága, teszem hozzá halkan. De ha elvonatkoztatunk kicsit az árától, akkor beszélhetünk a hatásairól, fogyasztásáról, ünnepek alatti szerepéről. Mert nincs advent és karácsonyvárás gesztenye nélkül.

Az ősz és a tél elengedhetetlen étele a sült gesztenye. A papírba csomagolt forró, sült gesztenye ellenállhatatlan illata szinte aromaterápia az adventi vásárokban, finom jellegzetes íze pedig megadja a karácsonyvárás hangulatát, természetesen egy bögre forralt borral együtt.

Az adventi vásárok elmaradhatatlan kelléke a sült gesztenye, itthon is készítettem már, igaz ritkán, mert mint említettem aranyáron mérik. Sajnos. Pedig érdemes lenne jó sokat fogyasztani belőle. Miért is? nos, mert fél csésze nyers gesztenyével a napi C-vitamin szükségletünk 35-45 százalékát is fedezhetjük, ezenkívül nagy mennyiségben vannak a gesztenyében a B-vitamincsalád tagjai is, de kálium-, réz- és mangán- és rosttartalma is jelentős, zsírtartalma pedig alacsony, arról nem is beszélve, hogy kiváló lassú felszívódású szénhidrát-tartalma segít elkerülni a vércukorszint ingadozásait.

A gesztenye, és a belőle készített hagyományos gesztenyemassza, illetve püré is rendkívül gazdag E-vitaminban. A gesztenye tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, segítheti a szív egészséges működését, antioxidánsokat tartalmaz, jó káliumforrás, javítja az emésztést, ugyanis napi rostszükségletünk 15 százaléka már fedezve van 10 szem sült gesztenyéből.

A népi gyógyászat már régen is használta belsejét, mely nyersen sikerrel gyógyítja a hasmenést.

Aki fogyni szeretne, annak a gesztenyeevés segíthet, ugyanis laktató finomságról beszélünk, természetesen itt most nem a tejszínhabbal tálalt cukros gesztenyepürére gondolunk.

A gesztenye a tél kedvenc csemegéje. Gondoljunk akár a gesztenyepürére, gesztenyelevesre, vagy az összes gesztenyés csemegére, ünnepi süteményre, én magam már bejglibe is tettem töltelék gyanánt s meg kell, hogy mondjam, nagyon ízlett.

Mielőtt belemerülnék a receptekbe, karácsonyi gesztenyés sütemények készítésébe, fontos tisztázni, hogy a vad- és szelídgesztenye nem ugyanaz. A vadgesztenye termése kifejezetten mérgező, míg a szelídgesztenyéből készült ételek nem csak, hogy finomak, de egészségesek is. A receptekkel pedig most nem untatok senkit, mert egyrészt abból rengeteg található a világhálón, felesleges bemásolgatnom, másrészt meg azonnal éhes lennék a sok finomság láttán, így inkább elköszönök. Ha tehetik, süssenek otthon gesztenyét! (a gesztenyét bevagdossák, majd áztatják és megsütik sütőpapíron sütőben. Forralt borral az igazi.)

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.