Menü

Károsan hat a gyermekre a túl sok ajándék

A karácsony előtti hetekben a gyerkőcök izgatottan várják, milyen ajándék lesz majd a karácsonyfa alatt: vajon megérkezik a hatalmas legószett vagy a babaház, amire olyan nagyon vágytak?

Növeli a felnőttkori függőségek esélyét
A rengeteg ajándék kicsomagolása alatt a gyermek szervezete boldogsághormonokat termel, ami abban a pillanatban elillan, ahogy megpillantja a szép, új ajándékot. Egyfajta kielégítetlen éhség indul be nála, így többet és többet akar, kérdezi, hozott-e még valamit a Jézuska, vagy éppen elégedetlen, ha nem azt kapta, ami a listáján szerepelt.

Egocentrizmus és az empátia hiánya
Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik csak azt nézik, mennyi és milyen ajándékokat kapnak, nagy eséllyel válnak belőlük egocentrikus felnőttek, akik hajlamosak az agresszív viselkedésre és a manipulációra, ha nem kapják meg azt, amit akarnak.

Csökkenti az önbecsülését és önértékelését
Tanulmányok kimutatták, hogy nincs összefüggés az anyagi javak és az önbecsülés vagy a boldogság között. Valójában azok a gyerekek, akiknek kevesebb anyagi javuk van, de pozitív kapcsolataik a szülőkkel, nagyszülőkkel és társaikkal, magasabb pontszámot értek el az önértékelési teszteken, mit azok a gyerkőcök, akiket állandóan játékokkal halmoznak el. Sokan az ajándékokkal az együtt töltött idő hiányát próbálják oldani. A drága ajándékok helyett ajándékozzatok élményeket: társasozzatok, kiránduljatok, vagy süssetek valami finomat együtt.

Hogyan oldd meg a helyzetet?
Az ünnepek alatt olyan rokonnal is találkozhat az ember, akit egész évben nem látott, és aki szívesen hoz valami apróságot a gyerkőcök számára is. Elsősorban az ajándékok mennyiségét érdemes limitálni családonként egy ajándékra, és a nagyszülőknek is fontos jelezni, hogy ne vegyenek meg minden játékot, amire a gyerek az üzletben rábök. Ha csak a nagyobb ünnepekkor kap egy-két nagyobb ajándékot, az kitüntetett szerepben lesz, és nagyobb becsben tartja majd, mintha állandóan csecsebecsékkel halmoznák el. Bár ilyenkor sokan áteshetnek a ló túlsó oldalára, érdemes a gyermekkel is megtanítani az adok-kapok fontosságát is. Ő is készítsen valami apróságot a szülőknek, nagyszülőknek, és válasszátok ki együtt, majd adományozzátok el rászoruló családoknak azokat a játékokat, amelyekkel már nem játszik.

A nagyszülők sosem a drága, csilli-villi ajándékokra vágynak: hiszen az ő életük szeme fényei nem tárgyak, hanem a kisunokák. Mi másnak örülhetnének hát jobban, mint a gyerekek által készített apróságoknak?

Amikor az otthonod is „beszél” hozzád

Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.

A számítógép fogságában – így fárad el a szemünk a képernyő előtt

Égő, szúró érzés, mintha homok került volna a szembe – sokan legyintenek rá, pedig a szemszárazság egyre gyakoribb probléma. Nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon a látás minőségét is befolyásolhatja. Nézzük meg a kiváltó okokat, a felismerés módját, és azt, miként óvhatjuk meg látószervünk épségét a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.

Miként alakult az anyák napja világszerte

Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?

Egyensúly a víz alatt

Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.

„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában

A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.