Menü
  • Baba-mama-család
  • Károsan hat a gyermekre a túl sok ajándék

Károsan hat a gyermekre a túl sok ajándék

A karácsony előtti hetekben a gyerkőcök izgatottan várják, milyen ajándék lesz majd a karácsonyfa alatt: vajon megérkezik a hatalmas legószett vagy a babaház, amire olyan nagyon vágytak?

Növeli a felnőttkori függőségek esélyét
A rengeteg ajándék kicsomagolása alatt a gyermek szervezete boldogsághormonokat termel, ami abban a pillanatban elillan, ahogy megpillantja a szép, új ajándékot. Egyfajta kielégítetlen éhség indul be nála, így többet és többet akar, kérdezi, hozott-e még valamit a Jézuska, vagy éppen elégedetlen, ha nem azt kapta, ami a listáján szerepelt.

Egocentrizmus és az empátia hiánya
Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik csak azt nézik, mennyi és milyen ajándékokat kapnak, nagy eséllyel válnak belőlük egocentrikus felnőttek, akik hajlamosak az agresszív viselkedésre és a manipulációra, ha nem kapják meg azt, amit akarnak.

Csökkenti az önbecsülését és önértékelését
Tanulmányok kimutatták, hogy nincs összefüggés az anyagi javak és az önbecsülés vagy a boldogság között. Valójában azok a gyerekek, akiknek kevesebb anyagi javuk van, de pozitív kapcsolataik a szülőkkel, nagyszülőkkel és társaikkal, magasabb pontszámot értek el az önértékelési teszteken, mit azok a gyerkőcök, akiket állandóan játékokkal halmoznak el. Sokan az ajándékokkal az együtt töltött idő hiányát próbálják oldani. A drága ajándékok helyett ajándékozzatok élményeket: társasozzatok, kiránduljatok, vagy süssetek valami finomat együtt.

Hogyan oldd meg a helyzetet?
Az ünnepek alatt olyan rokonnal is találkozhat az ember, akit egész évben nem látott, és aki szívesen hoz valami apróságot a gyerkőcök számára is. Elsősorban az ajándékok mennyiségét érdemes limitálni családonként egy ajándékra, és a nagyszülőknek is fontos jelezni, hogy ne vegyenek meg minden játékot, amire a gyerek az üzletben rábök. Ha csak a nagyobb ünnepekkor kap egy-két nagyobb ajándékot, az kitüntetett szerepben lesz, és nagyobb becsben tartja majd, mintha állandóan csecsebecsékkel halmoznák el. Bár ilyenkor sokan áteshetnek a ló túlsó oldalára, érdemes a gyermekkel is megtanítani az adok-kapok fontosságát is. Ő is készítsen valami apróságot a szülőknek, nagyszülőknek, és válasszátok ki együtt, majd adományozzátok el rászoruló családoknak azokat a játékokat, amelyekkel már nem játszik.

A nagyszülők sosem a drága, csilli-villi ajándékokra vágynak: hiszen az ő életük szeme fényei nem tárgyak, hanem a kisunokák. Mi másnak örülhetnének hát jobban, mint a gyerekek által készített apróságoknak?

  • A rovat további cikkei

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.