Újévi hagyományok, babonák, népszokások
- Dátum: 2021.12.28., 10:12
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- babona, baromfi, beköszönt, bőség, búcsúztat, egészség, frissesség., gazdagság, hagyomány, hal, hiedelem, lárma, lencse, malac, mandulaszem, népszokás, óév, pénz, szerencse, szilveszter, szokások, tilos, újév, újévi fogadalmak, vidámság, zene
Hamarosan búcsúztatjuk a 2021-es esztendőt és beköszönt az új év. Mielőtt koccintunk az óévre és köszöntjük az új esztendőt, nézzünk néhány ehhez ez ünnepkörhöz tartozó népszokást, babonát és hiedelmet. Az újévi kívánságok és fogadalmak listája is szép hosszú, épp úgy, mint a szilveszteri babonák és hiedelmek sokasága.
A szilveszter éjszakájához és az újév első napjához sokféle népi hiedelem kötődik. A szilveszterkor fájó fog arra utal, hogy az óévben elmulasztott dolgokat nem szabad tovább vinni az új esztendőre.

Mindig zenével, hangosan, lármázva búcsúztatják az emberek az évet, hogy ezzel elriasszák az ártó szellemeket. Csupa jó dolgokat szokás tenni ezen a napon, vidámsággal, bőséggel vesszük körül magukat.
A szilveszteri és újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere és a patkó, az ételek közül pedig a lencse és a malac.
Újév napján régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek.
Újévkor szokás az egész év sikerét előre biztosítani, hiszen úgy tartják, hogy amit első nap végzünk, az tesszük majd egész évben, ezért ezen a napon tilos volt bármit is kölcsön venni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a házimunkától (mosás, takarítás) és nem volt ajánlott veszekedni, vitatkozni, hiszen az rossz előjel volt, így az új év első napján igyekeztek tartózkodni házi viszálykodástól.
Újévkor korán reggel szokás volt a kútnál megmosdani, ez garantálta az egész évi frissességet és egészséget.

Január elsején tilos baromfit enni, az állat ugyanis kikaparná a szerencsét a házból.
Halat sem ehetünk, mert azzal elúsznak a sikereink, disznóhúst azonban szabad, sőt kell fogyasztani, mivel az „kitúrja a szerencsét”.
Anyukám mai napig ragaszkodik a lencseleveshez, a szokás úgy tartja, hogy a lencse, rizs, köles fogyasztása gazdagságot ígér, sok pénzt hoz a házhoz.
Sok háznál mandulaszemet főztek régebben a lencsefőzelékbe. Ha a mandulát megtalálta az eladó sorban lévő leány, akkor a következő esztendőben bekötötték a fejét.
Újévkor az első látogató nem lehet nő, kizárólag férfi lehet, mert az hozza meg a szerencsét.

Én magam ezt nem tartottam be, pedig tilos ekkor szemetet kivinni, hiszen ez elviszi a szerencsét, a kenyér megszegésével viszont biztosíthatjuk, hogy a család ne éhezzen az új esztendőben.
Mindenkinek nagyon boldog, sikeres, egészségben gazdag, szerencsés és bőséges 2022-es esztendőt kívánok!
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.
5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz
Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.