Menü

Nádcukor egyenlő barnacukor?

A cukor különféle fajtáiból ma már annyi sorakozik a boltok polcain, hogy akár egy fél órát is elidőzhetünk a kínálatot bogarászva. Talán nem is leszünk okosabbak, melyiket válasszuk. De ha nem a hagyományos, finomított fehér cukrot szeretnénk levenni, hanem valami enyhébb változatot, mi alapján döntsünk?

Természetesen rengeteg alternatíva van. Választhatunk sztíviát, eritritet, xillitet, különféle édesítőszereket attól függően, milyen célunk van az édesítéssel, és milyen elveket képviselünk.

Ebben a cikkben azt fogjuk megnézni, mi a különbség a nádcukor és a barna cukor között.

A nádcukrot a cukornád levéből állítják elő, ami egy forralási és egy szűrési folyamaton megy keresztül, mégis megőrzi természetes nedvesség- és melasztartalmát. Ez még mindig egy rendkívül nyers forma, ezért is sorolják az organikus élelmiszerek közé. A barna cukor ugyanezen a cukor kinyerési folyamaton megy keresztül, a különbség mindössze annyi, hogy a végén még egy finomítási eljárásnak is alávetik, ami által kristályosodni fog. Barna színét a megmaradt melasztartalom adja.

Van-e ízbeli különbség?

A nádcukor íze sokkal mélyebb és testesebb. Sokan a vaníliához hasonlítják, amelyhez egy kis virágos vagy gyümölcsös aroma társul. Ezt az ízvilágot a kristályokban maradó melasz és a különböző ásványi anyagok biztosítják.

A barna cukor íze ettől eltérően attól függ, hogy „mennyire barna”. A csak halványbarna cukor inkább tejkaramella ízű, lágyabb és kevésbé komplex. A sötétbarna cukor sokkal karamellásabb ízzel rendelkezik, amit egy kifejezettebb melasz aroma kísér.

Melyik az egészségesebb?

A nutritionix.com weboldala szerint egy teáskanál nádcukor összetétele a következőképpen alakul:

11 kalória
0g zsírsav
0g koleszterin
0,8mg nátrium
4 mg kálium
2,9g szénhidrát
9g élelmi rost
2,9g cukor
0g fehérje
0,2% kalcium
0,1% vas

Meglepő módon a barna cukor összetétele teljesen ugyanez! Tehát ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy egészségesebb életmódhoz melyik cukorra essen a választásunk, azt tanácsoljuk, hogy bármelyikre! Döntsünk aszerint, hogy milyen ízvilágot kedvelünk. Ha egy enyhébb aromájú ételt készítenénk, válasszuk a barna cukrot, viszont az intenzívebb ízekhez mindenképpen a nádcukor ajánlott. Bármelyik jobb a hagyományos, finomított fehér cukornál.

Fontos azonban kiemelni, hogy ha egészségügyi problémáink vannak, például cukorbetegség, akkor egyik sem a legjobb opció, így mindenképpen konzultáljunk szakorvosunkkal, számunkra mi a megfelelő édesítési technika.

Fort Molnár Henriett

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.