Menü

Nádcukor egyenlő barnacukor?

A cukor különféle fajtáiból ma már annyi sorakozik a boltok polcain, hogy akár egy fél órát is elidőzhetünk a kínálatot bogarászva. Talán nem is leszünk okosabbak, melyiket válasszuk. De ha nem a hagyományos, finomított fehér cukrot szeretnénk levenni, hanem valami enyhébb változatot, mi alapján döntsünk?

Természetesen rengeteg alternatíva van. Választhatunk sztíviát, eritritet, xillitet, különféle édesítőszereket attól függően, milyen célunk van az édesítéssel, és milyen elveket képviselünk.

Ebben a cikkben azt fogjuk megnézni, mi a különbség a nádcukor és a barna cukor között.

A nádcukrot a cukornád levéből állítják elő, ami egy forralási és egy szűrési folyamaton megy keresztül, mégis megőrzi természetes nedvesség- és melasztartalmát. Ez még mindig egy rendkívül nyers forma, ezért is sorolják az organikus élelmiszerek közé. A barna cukor ugyanezen a cukor kinyerési folyamaton megy keresztül, a különbség mindössze annyi, hogy a végén még egy finomítási eljárásnak is alávetik, ami által kristályosodni fog. Barna színét a megmaradt melasztartalom adja.

Van-e ízbeli különbség?

A nádcukor íze sokkal mélyebb és testesebb. Sokan a vaníliához hasonlítják, amelyhez egy kis virágos vagy gyümölcsös aroma társul. Ezt az ízvilágot a kristályokban maradó melasz és a különböző ásványi anyagok biztosítják.

A barna cukor íze ettől eltérően attól függ, hogy „mennyire barna”. A csak halványbarna cukor inkább tejkaramella ízű, lágyabb és kevésbé komplex. A sötétbarna cukor sokkal karamellásabb ízzel rendelkezik, amit egy kifejezettebb melasz aroma kísér.

Melyik az egészségesebb?

A nutritionix.com weboldala szerint egy teáskanál nádcukor összetétele a következőképpen alakul:

11 kalória
0g zsírsav
0g koleszterin
0,8mg nátrium
4 mg kálium
2,9g szénhidrát
9g élelmi rost
2,9g cukor
0g fehérje
0,2% kalcium
0,1% vas

Meglepő módon a barna cukor összetétele teljesen ugyanez! Tehát ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy egészségesebb életmódhoz melyik cukorra essen a választásunk, azt tanácsoljuk, hogy bármelyikre! Döntsünk aszerint, hogy milyen ízvilágot kedvelünk. Ha egy enyhébb aromájú ételt készítenénk, válasszuk a barna cukrot, viszont az intenzívebb ízekhez mindenképpen a nádcukor ajánlott. Bármelyik jobb a hagyományos, finomított fehér cukornál.

Fontos azonban kiemelni, hogy ha egészségügyi problémáink vannak, például cukorbetegség, akkor egyik sem a legjobb opció, így mindenképpen konzultáljunk szakorvosunkkal, számunkra mi a megfelelő édesítési technika.

Fort Molnár Henriett

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?