Menü
  • Elme és lélek
  • Depresszió jelei az arcon

Depresszió jelei az arcon

A depresszió az egyik leggyakoribb lelki eredetű probléma világszerte: az emberiség 3%-a átélt életében már legalább egyszer egy depresszív periódust.

Mi az a depresszió?

A depresszió (súlyos depressziós zavar) olyan lehangoltságot jelent, amely hosszabb távon, minimum két héten keresztül fennáll. A depresszió tünetei, jellemzői egyénenként lehetnek eltérő erősségűek, ám minden depresszióban szenvedő egyénre jellemző a lehangoltság, az önbizalom hiánya, vagy a negatív önértékelés. Ilyenkor a szenvedő fél elveszti a lelkesedését, nem talál már örömet azokban a tevékenységekben, amelyek korábban felvidították, közönyössé, érdektelenné válik. Érdekesség, hogy a depresszió a fiatal felnőtteknél jelentkezik leginkább, főleg a 20-as, 30-as éveinkben és a nőknél kétszeres gyakorisággal fordul elő, mint a férfiaknál.

Milyen hosszú egy depressziós periódus?
A depresszió tünetei mellett a periódusok hosszúsága, gyakorisága is egyénenként változik, illetve a depressziós roham tünetei is más intenzitásúak lehetnek. Vannak, akik néhány évente élnek át egy-egy depressziós periódust, például, ha nehezen leküzdhető akadályokba ütköznek, vagy nem tudnak feldolgozni bizonyos eseményeket. Vannak, akiknél akut jelleggel fordul elő a probléma és vannak, akiknél a depresszió állandó állapottá válik: ekkor a betegség jobban meglátszik a beteg emberi kapcsolatain, munkavégzésén vagy tanulmányain. Mivel a depresszió alapvetően hatással van a beteg alvási szokásaira és táplálkozására is, egy hosszabb periódus megterhelheti az ember szervezetét.

Milyen testi tüneteket okoz a depresszió, mik a depresszió jelei arcon?

Gyakran merül föl az érdeklődőkben a kérdés, hogy mik a depresszió fizikai tünetei, mik a depresszio jelei az arcon és testünk más részein, illetve hogyan befolyásolja a depresszió a beteg megjelenését. A depresszió egyrészt befolyásolja a testsúlyt - akár hirtelen hízás, akár fogyás esetében -, azonban a súlyingadozás mellett más testi tüneteket is okozhat: ide tartozik például, hogy az érdektelenség, lehangoltság hatására a beteg a megszokotthoz képest nem törődik külsőjével (nem fésülködik, nem mossa ruháit stb.), az álmatlanság hatására nem ritka a karikás szem, a beesett arc sem.

A depresszió tünetei továbbá az alváshiányból eredő lehangoltság, a sápadt és beesett arc, illetve gyakran a szem alatt húzódó sötét színű karikák - a beesett arc lelki okai közé tartozhat a depresszió, azonban más fizikai problémákat sem szabad kizárnunk, mint például a vashiány, vagy a vérszegénység, amik mind okozhatnak hasonló, depresszióra emlékeztető tüneteket.

A depresszió jelei nőknél és férfiaknál eltérhetnek: míg a nők hajlamosabbak a begubózásra, míg a férfiaknak gyakrabban lehetnek agresszív megnyilvánulásaik.

  • A rovat további cikkei

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.