Menü

Mi a különbség a túlsúly és az elhízás között

Talán a két fogalom kicsit összemosódott, kicsit ugyanazt a jelentést társítjuk hozzá, pedig közel sem egyforma „súlycsoportról” beszélünk. mi a különbség a túlsúly és az elhízás között?

Gyakran használjuk a „túlsúlyos” és „elhízott” szavakat, amikor azt akarjuk kifejezni, hogy valaki valamennyi plusz kilókkal küzd, vagy, hogy a testtömeg indexe nem megfelelő.

Bizonyos mértékig a zsírréteg normális, hiszen szigetel, véd, s normális esetben testünk egynegyed-egyhatod részét testzsír alkotja. Ez a nőknél arányaiban magasabb, mint a férfiaknál. Minél magasabb a testzsír, annál több egészségügyi probléma léphet fel.

25 és 30 kg/m2 közötti BMI esetében „túlsúlyról”, míg 30 kg/m2 feletti BMI esetében „elhízásról” kell beszéljünk – olvasom a neten a szakértők besorolását.

A túlsúllyal, illetve az elhízással járó egészségügyi problémák előfordulásának valószínűsége folyamatosan növekszik, hiszen a magas testzsír magasabb vérnyomást is magával hoz, nagyobb az esély a szívbetegségek kialakulására, a cukorbetegségre, a rák bizonyos típusaira, vagy egy sor hormonproblémára.

Vajon mi az egészséges testsúly? Hogy deríthetjük ki, hogy egészséges és normál keretek között van-e a testsúlyunk és testtömeg indexünk?

Ha valaki túl sovány vagy túl kövér, az is éppúgy egészségtelen lehet, ezért a cél az egészséges testsúlytartomány. Ezt pedig nem elég elérni, megtartani is kell. (Gyakran ez ugyanolyan nehéz, ha nem nehezebb) Talán nem mondok újat azzal, hogy a világhálón számtalan oldalon létezik úgynevezett testtömegindex (azaz BMI) – kalkulátor, amellyel pillanatok alatt ki lehet számítani, hogy mi magunk hol helyezkedünk el.

Felnőttek esetében az egészséges BMI tartomány 18,5–25 kg/m2 között van.

A derekunk mérése is szintén hasznos módja annak, hogy kiderítsük, milyen mértékű testzsírt halmoztunk fel. Hogy mérjünk derékbőséget? Nos, a derékbőséget különböző módokon lehet mérni, de a legismertebb nagyjából a köldökkel egy vonalban megnézni, egy centi segítségével.

Férfiaknál a 102 cm, nőknél a 88 cm feletti derékbőség magas kockázatot jelent.

Érdemes rendszeresen mérni a derékbőséget, például havonta egyszer, a mérleg is képet ad a túlsúlyunkról, de azt gondolom a tükör és a ruháink a legmegbízhatóbb mérőink, hiszen azon rögtön látszik a változás.

Rákmegelőzés és egészségmegtartás szempontjából törekedni kell a normál értékhatárokon belüli tartomány elérésére és fenntartására, melyért megfelelő étrenddel, rendszeres sporttal és mértékletességgel, tudatossággal, életmódváltással igen sokat tehetünk.

,

Ha pedig már elértük a megfelelő testsúlyt, normál tartományban vagyunk, akkor már nem kell változtatnunk a szokásainkon, hiszen valószínűleg tudatosan élünk és étkezünk, a legfontosabb cél akkor mindezt élethosszig megtartani. Jó egészséget kívánok!

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.