Menü

Mi a különbség a túlsúly és az elhízás között

Talán a két fogalom kicsit összemosódott, kicsit ugyanazt a jelentést társítjuk hozzá, pedig közel sem egyforma „súlycsoportról” beszélünk. mi a különbség a túlsúly és az elhízás között?

Gyakran használjuk a „túlsúlyos” és „elhízott” szavakat, amikor azt akarjuk kifejezni, hogy valaki valamennyi plusz kilókkal küzd, vagy, hogy a testtömeg indexe nem megfelelő.

Bizonyos mértékig a zsírréteg normális, hiszen szigetel, véd, s normális esetben testünk egynegyed-egyhatod részét testzsír alkotja. Ez a nőknél arányaiban magasabb, mint a férfiaknál. Minél magasabb a testzsír, annál több egészségügyi probléma léphet fel.

25 és 30 kg/m2 közötti BMI esetében „túlsúlyról”, míg 30 kg/m2 feletti BMI esetében „elhízásról” kell beszéljünk – olvasom a neten a szakértők besorolását.

A túlsúllyal, illetve az elhízással járó egészségügyi problémák előfordulásának valószínűsége folyamatosan növekszik, hiszen a magas testzsír magasabb vérnyomást is magával hoz, nagyobb az esély a szívbetegségek kialakulására, a cukorbetegségre, a rák bizonyos típusaira, vagy egy sor hormonproblémára.

Vajon mi az egészséges testsúly? Hogy deríthetjük ki, hogy egészséges és normál keretek között van-e a testsúlyunk és testtömeg indexünk?

Ha valaki túl sovány vagy túl kövér, az is éppúgy egészségtelen lehet, ezért a cél az egészséges testsúlytartomány. Ezt pedig nem elég elérni, megtartani is kell. (Gyakran ez ugyanolyan nehéz, ha nem nehezebb) Talán nem mondok újat azzal, hogy a világhálón számtalan oldalon létezik úgynevezett testtömegindex (azaz BMI) – kalkulátor, amellyel pillanatok alatt ki lehet számítani, hogy mi magunk hol helyezkedünk el.

Felnőttek esetében az egészséges BMI tartomány 18,5–25 kg/m2 között van.

A derekunk mérése is szintén hasznos módja annak, hogy kiderítsük, milyen mértékű testzsírt halmoztunk fel. Hogy mérjünk derékbőséget? Nos, a derékbőséget különböző módokon lehet mérni, de a legismertebb nagyjából a köldökkel egy vonalban megnézni, egy centi segítségével.

Férfiaknál a 102 cm, nőknél a 88 cm feletti derékbőség magas kockázatot jelent.

Érdemes rendszeresen mérni a derékbőséget, például havonta egyszer, a mérleg is képet ad a túlsúlyunkról, de azt gondolom a tükör és a ruháink a legmegbízhatóbb mérőink, hiszen azon rögtön látszik a változás.

Rákmegelőzés és egészségmegtartás szempontjából törekedni kell a normál értékhatárokon belüli tartomány elérésére és fenntartására, melyért megfelelő étrenddel, rendszeres sporttal és mértékletességgel, tudatossággal, életmódváltással igen sokat tehetünk.

,

Ha pedig már elértük a megfelelő testsúlyt, normál tartományban vagyunk, akkor már nem kell változtatnunk a szokásainkon, hiszen valószínűleg tudatosan élünk és étkezünk, a legfontosabb cél akkor mindezt élethosszig megtartani. Jó egészséget kívánok!

Pályaválasztás előtt – hasznos tippek a jó döntéshez

A pályaválasztás az élet egyik legfontosabb döntése, hiszen hosszú távon meghatározhatja a munkánkat, a jövedelmünket és az elégedettségünket. Nem könnyű eldönteni, milyen szakmát vagy hivatást válasszunk, ezért érdemes időt szánni az önismeretre és a lehetőségek megismerésére. A megfelelő döntéshez nemcsak az iskolai eredményeket, hanem az érdeklődést, a személyes képességeket és a munkaerőpiaci igényeket is figyelembe kell venni.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.