Menü

Mi a különbség a túlsúly és az elhízás között

Talán a két fogalom kicsit összemosódott, kicsit ugyanazt a jelentést társítjuk hozzá, pedig közel sem egyforma „súlycsoportról” beszélünk. mi a különbség a túlsúly és az elhízás között?

Gyakran használjuk a „túlsúlyos” és „elhízott” szavakat, amikor azt akarjuk kifejezni, hogy valaki valamennyi plusz kilókkal küzd, vagy, hogy a testtömeg indexe nem megfelelő.

Bizonyos mértékig a zsírréteg normális, hiszen szigetel, véd, s normális esetben testünk egynegyed-egyhatod részét testzsír alkotja. Ez a nőknél arányaiban magasabb, mint a férfiaknál. Minél magasabb a testzsír, annál több egészségügyi probléma léphet fel.

25 és 30 kg/m2 közötti BMI esetében „túlsúlyról”, míg 30 kg/m2 feletti BMI esetében „elhízásról” kell beszéljünk – olvasom a neten a szakértők besorolását.

A túlsúllyal, illetve az elhízással járó egészségügyi problémák előfordulásának valószínűsége folyamatosan növekszik, hiszen a magas testzsír magasabb vérnyomást is magával hoz, nagyobb az esély a szívbetegségek kialakulására, a cukorbetegségre, a rák bizonyos típusaira, vagy egy sor hormonproblémára.

Vajon mi az egészséges testsúly? Hogy deríthetjük ki, hogy egészséges és normál keretek között van-e a testsúlyunk és testtömeg indexünk?

Ha valaki túl sovány vagy túl kövér, az is éppúgy egészségtelen lehet, ezért a cél az egészséges testsúlytartomány. Ezt pedig nem elég elérni, megtartani is kell. (Gyakran ez ugyanolyan nehéz, ha nem nehezebb) Talán nem mondok újat azzal, hogy a világhálón számtalan oldalon létezik úgynevezett testtömegindex (azaz BMI) – kalkulátor, amellyel pillanatok alatt ki lehet számítani, hogy mi magunk hol helyezkedünk el.

Felnőttek esetében az egészséges BMI tartomány 18,5–25 kg/m2 között van.

A derekunk mérése is szintén hasznos módja annak, hogy kiderítsük, milyen mértékű testzsírt halmoztunk fel. Hogy mérjünk derékbőséget? Nos, a derékbőséget különböző módokon lehet mérni, de a legismertebb nagyjából a köldökkel egy vonalban megnézni, egy centi segítségével.

Férfiaknál a 102 cm, nőknél a 88 cm feletti derékbőség magas kockázatot jelent.

Érdemes rendszeresen mérni a derékbőséget, például havonta egyszer, a mérleg is képet ad a túlsúlyunkról, de azt gondolom a tükör és a ruháink a legmegbízhatóbb mérőink, hiszen azon rögtön látszik a változás.

Rákmegelőzés és egészségmegtartás szempontjából törekedni kell a normál értékhatárokon belüli tartomány elérésére és fenntartására, melyért megfelelő étrenddel, rendszeres sporttal és mértékletességgel, tudatossággal, életmódváltással igen sokat tehetünk.

,

Ha pedig már elértük a megfelelő testsúlyt, normál tartományban vagyunk, akkor már nem kell változtatnunk a szokásainkon, hiszen valószínűleg tudatosan élünk és étkezünk, a legfontosabb cél akkor mindezt élethosszig megtartani. Jó egészséget kívánok!

A kar zsibbadása – lehetséges okok és mikor kell orvoshoz fordulni

A kar zsibbadása egy összetett tünet, amely mögött számos eltérő ok húzódhat meg. A pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés megkezdéséhez, ezért a tartós vagy visszatérő panaszokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

Amikor éjjel ugat a köhögés

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.

Pár dolog, amin nem érdemes spórolni

Az életben számos területen csábító lehet a költségek csökkentése, de vannak olyan kiadások, ahol a spórolás hosszú távon többe kerülhet – akár pénzben, akár egészségben vagy időben. Ezek azok a pontok, ahol érdemes inkább minőségbe és megbízhatóságba fektetni.

A Huntington-kór: Küzdelem az elkerülhetetlen ellen

A Huntington-kór az orvostudomány egyik legkegyetlenebb kihívása, egy olyan örökletes, neurodegeneratív betegség, amely nemcsak a testet, hanem az elmét és a személyiséget is módszeresen leépíti. Gyakran nevezik a „legrosszabb betegségnek”, mivel egyesíti az Alzheimer-kór szellemi hanyatlását, a Parkinson-kór mozgásszervi nehézségeit és a skizofrénia pszichés tüneteit. Egyetlen hibás gén okozza, amely generációkon átívelve veti árnyékát az érintett családokra.