Mi a különbség a túlsúly és az elhízás között
- Dátum: 2022.01.09., 05:34
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- BMI kalkulátor, cukorbetegség, derékbőség, egészségmegtartás, egészségügyi probléma, életmódváltás, elhízás, étrend, fogalom, hormonprobléma, jelentés, mérés, mértékletesség, normál tartomány, rák, rákmegelőzés, rendszeres, sport, szívbetegség, testsúlytartomány, testtömegindex, testzsír, tudatosság., túlsúly, vérnyomás, zsírréteg
Talán a két fogalom kicsit összemosódott, kicsit ugyanazt a jelentést társítjuk hozzá, pedig közel sem egyforma „súlycsoportról” beszélünk. mi a különbség a túlsúly és az elhízás között?
Gyakran használjuk a „túlsúlyos” és „elhízott” szavakat, amikor azt akarjuk kifejezni, hogy valaki valamennyi plusz kilókkal küzd, vagy, hogy a testtömeg indexe nem megfelelő.
Bizonyos mértékig a zsírréteg normális, hiszen szigetel, véd, s normális esetben testünk egynegyed-egyhatod részét testzsír alkotja. Ez a nőknél arányaiban magasabb, mint a férfiaknál. Minél magasabb a testzsír, annál több egészségügyi probléma léphet fel.

25 és 30 kg/m2 közötti BMI esetében „túlsúlyról”, míg 30 kg/m2 feletti BMI esetében „elhízásról” kell beszéljünk – olvasom a neten a szakértők besorolását.
A túlsúllyal, illetve az elhízással járó egészségügyi problémák előfordulásának valószínűsége folyamatosan növekszik, hiszen a magas testzsír magasabb vérnyomást is magával hoz, nagyobb az esély a szívbetegségek kialakulására, a cukorbetegségre, a rák bizonyos típusaira, vagy egy sor hormonproblémára.
Vajon mi az egészséges testsúly? Hogy deríthetjük ki, hogy egészséges és normál keretek között van-e a testsúlyunk és testtömeg indexünk?
Ha valaki túl sovány vagy túl kövér, az is éppúgy egészségtelen lehet, ezért a cél az egészséges testsúlytartomány. Ezt pedig nem elég elérni, megtartani is kell. (Gyakran ez ugyanolyan nehéz, ha nem nehezebb) Talán nem mondok újat azzal, hogy a világhálón számtalan oldalon létezik úgynevezett testtömegindex (azaz BMI) – kalkulátor, amellyel pillanatok alatt ki lehet számítani, hogy mi magunk hol helyezkedünk el.
Felnőttek esetében az egészséges BMI tartomány 18,5–25 kg/m2 között van.

A derekunk mérése is szintén hasznos módja annak, hogy kiderítsük, milyen mértékű testzsírt halmoztunk fel. Hogy mérjünk derékbőséget? Nos, a derékbőséget különböző módokon lehet mérni, de a legismertebb nagyjából a köldökkel egy vonalban megnézni, egy centi segítségével.
Férfiaknál a 102 cm, nőknél a 88 cm feletti derékbőség magas kockázatot jelent.
Érdemes rendszeresen mérni a derékbőséget, például havonta egyszer, a mérleg is képet ad a túlsúlyunkról, de azt gondolom a tükör és a ruháink a legmegbízhatóbb mérőink, hiszen azon rögtön látszik a változás.
Rákmegelőzés és egészségmegtartás szempontjából törekedni kell a normál értékhatárokon belüli tartomány elérésére és fenntartására, melyért megfelelő étrenddel, rendszeres sporttal és mértékletességgel, tudatossággal, életmódváltással igen sokat tehetünk.
,
Ha pedig már elértük a megfelelő testsúlyt, normál tartományban vagyunk, akkor már nem kell változtatnunk a szokásainkon, hiszen valószínűleg tudatosan élünk és étkezünk, a legfontosabb cél akkor mindezt élethosszig megtartani. Jó egészséget kívánok!
A felfázás: amikor a hideg nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is
A felfázás, más néven húgyúti fertőzés, az egyik leggyakoribb, kellemetlen panasz, amely főként nőknél fordul elő, de férfiakat sem kímél. Bár a neve alapján úgy tűnhet, hogy a hideg az egyetlen kiváltó oka, valójában a fertőzést legtöbbször baktériumok – főként az Escherichia coli – okozzák, amelyek a húgycsőbe jutva gyulladást váltanak ki.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.