Menü

Mértéktelen evészavar – hogyan küzdheted le?

A mértéktelen evészavar nem egyenlő az alkalmi evészavarral. Ki ne ette volna már túl magát egy születésnapi vacsorán vagy akár többször is a karácsonyi időszakban? Azok viszont, akik mértéktelen evészavarral küzdenek, kényszerítve érzik magukat, hogy ezt tegyék legalább hetente egyszer, több mint három hónapon keresztül.

Így meg is érkeztünk a definícióhoz. Azok, akik mértéktelen evészavarral küzdenek, úgy érzik, nem tudják szabályozni mennyit vagy éppen mit esznek. Gyakran étkeznek egyedül, míg nem már betegnek érzik magukat, vagy éppen, amikor nem is éhesek. Bűntudat, szégyen, undor és szomorúság kíséri a folyamatot. Sokszor a családtagok elől is elrejtik a problémát, mert annyira zavarban érzik magukat a viselkedésük miatt.

Nem ugyanaz, mint a bulimia!

Bár sok tünetük közös, és hasonló érzések társulnak mindkettőhöz, a bulimiában szenvedők „testük megtisztítása érdekében” meg is hánytatják magukat, hashajtókat vesznek be. Ez utóbbi viszont nem része a mértéktelen evészavarnak.

Súlygyarapodás? Mentális egészség?

Sokaknak, akik ezzel az állapottal küzdenek, gyakran súlyproblémákkal is szembe kell nézniük. Körülbelül kétharmaduk túlsúlyos. 30%-uk pedig olyan ember, aki egyébként fogyókúrával próbálkozik. Érzelmi vagy mentális problémával is küzdhetnek, mint például depresszió, idegesség, bipoláris betegség, kábítószer problémák. Stresszesnek érezhetik magukat, alvászavaraik lehetnek, az önbecsülésük is alacsony lehet, vagy nem megfelelő testképpel rendelkeznek.

Mi okozhatja a betegséget?

A szakértők sem biztosak benne, pontosan mi váltja ki a betegséget. A gének, a pszichológia, a családi háttér mind szerepet játszhatnak. De előidézheti stresszes vagy traumatikus életesemény, mint egy szeretett ember halála, vagy ha valaki túlzottan megrögzött a súlyával kapcsolatban.

A gyógyulás lehetséges!

Ha éppen most diagnosztizáltad magad ezzel az állapottal, nyugodj meg, ugyanis sikeresen kigyógyulhatsz belőle! Keress fel egy orvost, aki megvizsgál, és kikérdez az étkezési szokásaidról, az érzelmi egészségedről, a testképedről, illetve az ételekhez való hozzáállásodról.

A kezelő orvos javasolhat pszichiátriai vagy egyéb tanácsadói kezelést, hogy megküzdj az érzelmi háttérrel. A kognitív viselkedésterápia, illetve az interperszonális pszichoterápia is jó hatással lehet. Egy dietetikussal való együttműködés is sokat tehet hozzá a gyógyuláshoz. Megtanulsz egészséges étkezési szokásokat kialakítani, és akár étrendnaplót is vezethetsz a gyógyulás során.

Néha sajnos szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, ha valaki súlyosabb mentális problémákkal küzd. Ilyenkor felírhatnak antidepresszánsokat vagy egyéb gyógyszereket. Ezen kívül van már olyan gyógyszer is, amit a gyógyszerhatóság elfogadott és jóváhagyott a mértéktelen evészavar kezelésére is.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy ez a betegség sokszor még saját magunk előtt is hosszú ideig rejtve maradhat, viszont ha egyszer felismertük, nem érdemes várni a kezelés elkezdésével, hogy ne okozzunk magunknak hosszabb távú egészségügyi károkat.

Fort Molnár Henriett

Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?

A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

Staycation – a kanapéról a nyugalomba

Mai témánk a nyaralás, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk, mert mi van akkor, ha a nyaralás nem egy tengerparti szállodában vagy egy hegyi faházban történik… hanem otthon?

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.