Menü

Mértéktelen evészavar – hogyan küzdheted le?

A mértéktelen evészavar nem egyenlő az alkalmi evészavarral. Ki ne ette volna már túl magát egy születésnapi vacsorán vagy akár többször is a karácsonyi időszakban? Azok viszont, akik mértéktelen evészavarral küzdenek, kényszerítve érzik magukat, hogy ezt tegyék legalább hetente egyszer, több mint három hónapon keresztül.

Így meg is érkeztünk a definícióhoz. Azok, akik mértéktelen evészavarral küzdenek, úgy érzik, nem tudják szabályozni mennyit vagy éppen mit esznek. Gyakran étkeznek egyedül, míg nem már betegnek érzik magukat, vagy éppen, amikor nem is éhesek. Bűntudat, szégyen, undor és szomorúság kíséri a folyamatot. Sokszor a családtagok elől is elrejtik a problémát, mert annyira zavarban érzik magukat a viselkedésük miatt.

Nem ugyanaz, mint a bulimia!

Bár sok tünetük közös, és hasonló érzések társulnak mindkettőhöz, a bulimiában szenvedők „testük megtisztítása érdekében” meg is hánytatják magukat, hashajtókat vesznek be. Ez utóbbi viszont nem része a mértéktelen evészavarnak.

Súlygyarapodás? Mentális egészség?

Sokaknak, akik ezzel az állapottal küzdenek, gyakran súlyproblémákkal is szembe kell nézniük. Körülbelül kétharmaduk túlsúlyos. 30%-uk pedig olyan ember, aki egyébként fogyókúrával próbálkozik. Érzelmi vagy mentális problémával is küzdhetnek, mint például depresszió, idegesség, bipoláris betegség, kábítószer problémák. Stresszesnek érezhetik magukat, alvászavaraik lehetnek, az önbecsülésük is alacsony lehet, vagy nem megfelelő testképpel rendelkeznek.

Mi okozhatja a betegséget?

A szakértők sem biztosak benne, pontosan mi váltja ki a betegséget. A gének, a pszichológia, a családi háttér mind szerepet játszhatnak. De előidézheti stresszes vagy traumatikus életesemény, mint egy szeretett ember halála, vagy ha valaki túlzottan megrögzött a súlyával kapcsolatban.

A gyógyulás lehetséges!

Ha éppen most diagnosztizáltad magad ezzel az állapottal, nyugodj meg, ugyanis sikeresen kigyógyulhatsz belőle! Keress fel egy orvost, aki megvizsgál, és kikérdez az étkezési szokásaidról, az érzelmi egészségedről, a testképedről, illetve az ételekhez való hozzáállásodról.

A kezelő orvos javasolhat pszichiátriai vagy egyéb tanácsadói kezelést, hogy megküzdj az érzelmi háttérrel. A kognitív viselkedésterápia, illetve az interperszonális pszichoterápia is jó hatással lehet. Egy dietetikussal való együttműködés is sokat tehet hozzá a gyógyuláshoz. Megtanulsz egészséges étkezési szokásokat kialakítani, és akár étrendnaplót is vezethetsz a gyógyulás során.

Néha sajnos szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, ha valaki súlyosabb mentális problémákkal küzd. Ilyenkor felírhatnak antidepresszánsokat vagy egyéb gyógyszereket. Ezen kívül van már olyan gyógyszer is, amit a gyógyszerhatóság elfogadott és jóváhagyott a mértéktelen evészavar kezelésére is.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy ez a betegség sokszor még saját magunk előtt is hosszú ideig rejtve maradhat, viszont ha egyszer felismertük, nem érdemes várni a kezelés elkezdésével, hogy ne okozzunk magunknak hosszabb távú egészségügyi károkat.

Fort Molnár Henriett

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?