Menü

Mennyire káros a folyamatos képernyőnézés?

Görgeted a Facebookot, az Instát. Nézed a TV-t, a Netflixet. Olvasol a laptopodon. Nagy biztonsággal jelenthetjük ki, hogy rengeteg időt töltünk képernyők bámulásával, ami egyértelműen nem tesz jót szemünk egészségének. De miért is és mivel is érdemes tisztában lenni?

A folyamatos képernyőnézés rengeteg negatív hatással bír szemünk egészségére: homályos látás, erőltetett szem érzés, makula degeneráció, szürke hályog, száraz szemek. Néhányak alvási nehézségekkel küzdenek.

Mi a kék fény?

A kék fény a fény látható spektrumának egyik színe. A többi színnel együtt (piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya) adják a fehér fényt, amit látunk, amikor a nap süt. Minden színnek más hullámhossza és energiaszintje van. A kék fény alacsonyabb hullámhosszú, viszont magasabb energiájú. Néhány kutatás a kék fény negatív hatását az alacsony hullámhossznak (415 és 455 nanométer (nm)) tulajdonítja. A TV-k, okostelefonok, LED izzók hullámhossza általában 400 és 490 nm közötti.

A szemre gyakorolt hatás

Nagy mennyiségben a napból a szembe érkező ultraibolya sugárzás és kék fény is növeli a szembetegségek kialakulási esélyeit. Ez vetette fel a kérdést, vajon a képernyőkből érkező kék fény is káros-e.

A számítógép használók fele küszködik valamilyen szemproblémával. A kék fény a retinát is károsíthatja. Ezt hívják fototoxicitásnak. A kár mértéke a hullámhossztól és a kitettségi időtől függ. Állatokkal végzett kutatások során azt találták, hogy a rövid idejű kitettség is káros (néhány perctől néhány óráig). Ha azonban szűrőt használtak, amely a kék fény 94%-át kiszűri, már jóval kisebb volt az okozott sérülés.

Kék fény és az alvás

Ha este sokáig tapadunk a képernyőre, az egyértelműen csökkenti az alvásminőségünket. A kék fény ugyanis a cirkadián ritmusunkat zavarja össze. Azt üzeni az agyunknak, hogy ébredjen fel, miközben éppen meg kellene nyugodnia. Egy tanulmányban megállapították, hogy már két óra kék fénynek való kitettség is leállította az alváshormon, vagyis a melatonin termelődését. Fontos lenne, hogy 3 órával lefekvés előtt már semmiféle képernyőt ne használjunk, ezzel jelentősen javítható az alvás minősége.

Mi a helyzet a gyerekekkel?

A gyerekek szemére ugyanúgy káros a kék fény. A túlzott képernyőhasználat növelheti esélyeiket a túlsúlyra, rövidlátásra, figyelemzavarra. A szervezetük éjszaka akár még a felnőtt szervezetnél is lassabban termelheti a melatonint.

Mentális egészségre gyakorolt hatás

Állatkísérletekben az éjszakai kék fénynek való kitettség összefüggésbe volt hozható a depressziós tünetekkel. Itt térünk rá az eddig fellelhető egyetlen pozitív hatásra. Az tapasztalták ugyanis, hogy a depresszió egy formájában, ami az évszakok változásával jár együtt, a reggeli 20 perces kék fénynek való kitettség javította a betegség tüneteit.

Felhasznált forrás: https://www.webmd.com/eye-health/blue-light-health

Fort Molnár Henriett

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.