Menü

Mennyire káros a folyamatos képernyőnézés?

Görgeted a Facebookot, az Instát. Nézed a TV-t, a Netflixet. Olvasol a laptopodon. Nagy biztonsággal jelenthetjük ki, hogy rengeteg időt töltünk képernyők bámulásával, ami egyértelműen nem tesz jót szemünk egészségének. De miért is és mivel is érdemes tisztában lenni?

A folyamatos képernyőnézés rengeteg negatív hatással bír szemünk egészségére: homályos látás, erőltetett szem érzés, makula degeneráció, szürke hályog, száraz szemek. Néhányak alvási nehézségekkel küzdenek.

Mi a kék fény?

A kék fény a fény látható spektrumának egyik színe. A többi színnel együtt (piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya) adják a fehér fényt, amit látunk, amikor a nap süt. Minden színnek más hullámhossza és energiaszintje van. A kék fény alacsonyabb hullámhosszú, viszont magasabb energiájú. Néhány kutatás a kék fény negatív hatását az alacsony hullámhossznak (415 és 455 nanométer (nm)) tulajdonítja. A TV-k, okostelefonok, LED izzók hullámhossza általában 400 és 490 nm közötti.

A szemre gyakorolt hatás

Nagy mennyiségben a napból a szembe érkező ultraibolya sugárzás és kék fény is növeli a szembetegségek kialakulási esélyeit. Ez vetette fel a kérdést, vajon a képernyőkből érkező kék fény is káros-e.

A számítógép használók fele küszködik valamilyen szemproblémával. A kék fény a retinát is károsíthatja. Ezt hívják fototoxicitásnak. A kár mértéke a hullámhossztól és a kitettségi időtől függ. Állatokkal végzett kutatások során azt találták, hogy a rövid idejű kitettség is káros (néhány perctől néhány óráig). Ha azonban szűrőt használtak, amely a kék fény 94%-át kiszűri, már jóval kisebb volt az okozott sérülés.

Kék fény és az alvás

Ha este sokáig tapadunk a képernyőre, az egyértelműen csökkenti az alvásminőségünket. A kék fény ugyanis a cirkadián ritmusunkat zavarja össze. Azt üzeni az agyunknak, hogy ébredjen fel, miközben éppen meg kellene nyugodnia. Egy tanulmányban megállapították, hogy már két óra kék fénynek való kitettség is leállította az alváshormon, vagyis a melatonin termelődését. Fontos lenne, hogy 3 órával lefekvés előtt már semmiféle képernyőt ne használjunk, ezzel jelentősen javítható az alvás minősége.

Mi a helyzet a gyerekekkel?

A gyerekek szemére ugyanúgy káros a kék fény. A túlzott képernyőhasználat növelheti esélyeiket a túlsúlyra, rövidlátásra, figyelemzavarra. A szervezetük éjszaka akár még a felnőtt szervezetnél is lassabban termelheti a melatonint.

Mentális egészségre gyakorolt hatás

Állatkísérletekben az éjszakai kék fénynek való kitettség összefüggésbe volt hozható a depressziós tünetekkel. Itt térünk rá az eddig fellelhető egyetlen pozitív hatásra. Az tapasztalták ugyanis, hogy a depresszió egy formájában, ami az évszakok változásával jár együtt, a reggeli 20 perces kék fénynek való kitettség javította a betegség tüneteit.

Felhasznált forrás: https://www.webmd.com/eye-health/blue-light-health

Fort Molnár Henriett

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága

A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.