Amit az OCD-ről tudni kell
- Dátum: 2022.03.27., 09:50
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, bűntudat, család, düh, energia, harag, kényszerbetegség, lélek, OCD, pszichológia, személyiségzavar
A kényszerbetegséget (obszesszív-kompulzív betegség = OCD) régebben ritka pszichés zavarnak hitték, ma már tudjuk, hogy valójában gyakori, az emberek 2-3 %-át érintő betegség. A világon több mint 100 millióra, Magyarországon 2- 300 ezerre becsülik az OCD-ben szenvedők számát.
A betegségtől alkotott elképzelésünket is megváltoztatta az utóbbi idők egyik fontos felfedezése, miszerint a betegek egy bizonyos gyógyszercsoporttal, sikerrel kezelhetők. Nemcsak a gyógyszeres kezelés lehetőségében észlelhető tehát fejlődés, hanem a kórkép eredetét illetően a hangsúly újabban az agy kémiai változásai felé tolódott.
A kényszerbetegek általában eltitkolják obszesszív (kényszergondolatokkal járó) és kompulzív (kényszercselekvéses) tüneteiket. Amíg csak lehet, megpróbálják rejtegetni, palástolni őket, és egyáltalán nem kérnek segítséget. A tünetek általában én idegenek (egodisztóniásak), tehát a személy számára kellemetlenek. Saját maga is értelmetlennek, eltúlzottnak tartja őket, ezért önmaga előtt is szégyenkezik. Ezen felül a kényszergondolatok sok esetben mások bántásával, másokban való kártevéssel kapcsolatosak, mely miatt a beteg bűntudatot érez, ezért aztán még nehezebb tudatából kiszorítania azokat.
A kényszerbetegek mintegy 70-80%-a élete során depresszióssá válik. Sokan a depresszió vagy az CCD következményes jelenségei miatt keresnek fel orvost (mint pl. bőrirritáció a sok mosakodás miatt), és nem is tárják fel panaszaik igazi forrását egészen addig, ameddig az orvos arra konkrétan rá nem kérdez. Ezért nagyon fontos az orvossal mindig megbeszélni a kényszeres gondolatokat és cselekvéskésztetéseket.
A kényszerbetegség általában éveken áttart, ezalatt a beteg tüneteinek súlyossága változó lehet. A korai stádiumban a beteg még képes lehet kényszereit saját akaratlagos irányítása alatt tartani. Néha a kényszercselekvéses rituálék olyan időigényesekké válnak, hogy kitöltve a beteg napjait, eluralják egész életét. Más esetekben az illető kitapasztalja, hogyan alkalmazkodhat legjobban kényszeres tüneteihez, bár azok továbbra is sok szenvedést okoznak számára.
Könnyű-e az OCD-t felismerni, és a diagnózist felállítani?
Igen. Ismereteink a kényszerbetegséget illetően, annak természetéről és felismeréséről sokat fejlődtek az utóbbi évtized során, ezért könnyebbé vált a pszichiáterek számára a betegség felismerése. Persze a baj csak akkor ismerhető fel, ha a szenvedő személy nyíltan és alaposan megbeszéli ezt orvosával, részletezve a kényszergondolatok és kényszercselekvések mibenlétét.
Általában mennyi ideig tart a kezelés?
A gyógyszeres kezelés mellett két hónap is eltelhet, mire számottevő jótékony hatás jelentkezik, és akár lényegesen hosszabb idő is szükség lehet a maximális hatás kialakulásához. Még nem teljesen tisztázott, hogy a kezelést meddig kell folytatni. A kényszerbetegség krónikus természetét figyelembe véve a kezelés abbahagyását általában egy év elteltével lehet megkísérelni.
Az OCD-t gyakran bűntudat kíséri a beteg, illetve tehetetlen düh, harag a család részéről. Mivel a kényszerbetegséget biokémiai eredetű kórállapotnak fogjuk fel, világos, hogy senkit sem szabad hibáztatni. Az energiát arra kell fordítani, hogy a beteg megkapja a megfelelő és hatékony kezelést, amire manapság már lehetőség nyílik.
A túlzási torzítás: amikor a valóság eltörpül az érzékelés mellett
Képzeljük el, hogy valaki belép egy terembe, elbotlik a küszöbben, és azonnal úgy érzi, mindenki őt nézi, rajta nevet, és ez a bénázás örökre megmarad mások fejében. Holott valójában senki sem figyelt oda, vagy ha mégis, akkor két perc múlva már el is felejtette. Ez a téves önészlelés, egy finom, de annál alattomosabb pszichológiai jelenség. A legtöbbünk fejében egy állandó ideális kép fut, amelyben a saját szerepünket felnagyítva látjuk, és hibáinkat gyakran túlméretezzük.
Fő a biztonság, de hogy válasszunk gyerekülést a biciklire?
A kerékpározás remek családi program lehet – friss levegő, közös élmények, mozgás. Ha pedig kisgyermekkel indulnánk útnak, elengedhetetlen egy biztonságos és kényelmes gyerekülés. De hogyan válasszuk ki a megfelelőt? Összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat!
Milyen második idegen nyelvet érdemes tanulni 2025-ben?
Az angol ma már nem előny, hanem elvárás. Ez a mondat nemcsak a munkaerőpiacon, hanem az iskolapadban is igaz. Azonban ha a szigetország nyelve már pipa – akár a gyerekednek, akár neked –, akkor adódik a kérdés, hogy mi legyen a másik opció? A nyelvek közötti verseny nemcsak kulturális kérdés, hanem stratégiai döntés is. Gazdasági kapcsolatok, digitális terek és politikai súlypontok mind befolyásolják, hogy egy új készség milyen ajtókat nyithat meg a jövőben.
Forróságban is biztonságban – így előzzük meg a hőgutát a kutyáknál!
A nyári kánikulában nemcsak az emberek szenvednek a forróságtól, hanem négylábú barátaink is. A kutyák különösen érzékenyek a hőgutára, mert nem tudnak úgy izzadni, mint mi, és testhőmérsékletük könnyen megemelkedhet, ha nem figyelünk rájuk. A hőguta életveszélyes állapot lehet, de néhány egyszerű óvintézkedéssel megelőzhető.
Nyárzáró kalandok: hová utazzunk Európában?
Az augusztusi üdülőhelyek manapság a legkelendőbbek. A főszezon utolsó hónapja tökéletes alkalom arra, hogy még egyszer elkapjuk a napsütést és felfedezzünk új tájakat Európában. Legyen szó történelmi városokról, mesés strandokról vagy pezsgő éjszakai életről, a vakáció vége még bőven kínál lehetőséget a kikapcsolódásra. Noha tömeggel és hosszú sorokkal folyamatosan számolni kell, a forróság már alábbhagy, így az üdülés is jobban élvezhető.