Menü

A hiperszenzitivitás hatásai

Sokan egyetértenek azzal, hogy érzéketlennek lenni nem egy kívánatos tulajdonság. De vajon ez egyben azt is jelenti, hogy az érzékenység alapvetően kívánatos jelenség lenne? Úgy tűnik, manapság mi magunk sem tudunk e kérdésben dönteni.

A társadalom az érzékeny lelkületű emberektől határozottságot és erőteljességet követel meg, míg az erősebb karakterűektől azt, hogy legyenek kissé előzékenyebbek, tapintatosabbak. Van-e középút?

Kutatások igazolják, hogy a magas szenzitivitás, érzékenység egy veleszületett jellemvonás. A tudományos szakkifejezés szerint (sensory-processing sensitivity) az idegrendszer szenzoros feldolgozásért felelős területei mutatnak túlérzékenységet a külső ingerekkel szemben. A hiperérzékeny (HSP) emberek tehát így születnek, ez nem tanulható tulajdonság. Gyerekként az iskolában gyakran mondhatták rájuk, hogy félénkek, visszahúzódóak, gátlásosak. Felnőttkorban leginkább introvertáltként jellemezhetik őket. Fontos azonban kiemelni, hogy nem minden érzékeny emberre jellemzőek a felsorolt tulajdonságok. Sőt, érdekes módon a hiperérzékenyek 30%-ban az extrovertáltak közé tartoznak.

Kutatók szerint a hiperérzékenység alapvetően pozitív jellemvonás. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mentális betegségekhez is besorolható-e az agy feldolgozórendszerének megváltozott működése miatt?

A hiperérzékenység mérésére a szakemberek kidolgoztak egy kérdőíves tesztet is, melyet számos kutatásban sikerrel használnak. A skála 27 különböző, de egymással szoros összefüggésben álló egységből áll. Ezek alapján a hiperszenzitív emberekről elmondható, hogy:

gazdag és komplex belső világuk

erősen érdeklődnek a művészetek és a zene iránt
könnyen elárasztják őket az érzelmeik
közönség előtt vagy ha figyelik őket gyengén teljesítenek
könnyen megijednek
érzékenyen reagálnak a fájdalomra,
éhség érzetre és a koffeinre
testből érkező ingerekre különösen érzékenyek
akár egészen finom érzékelésbeli
változásokat is képesek felismerni.

Az említett jellemvonás gyakran megtalálható művészi beállítottságú emberekben: színészekben, írókban, költőkben. Továbbá azokban, akik különösen kreatívak és nagy mértékben empatikusak. Az érem sötétebb oldalán azonban megjelenik a depresszióra való hajlam megnövekedett rizikója is, emellett pedig a kiégés tekintetében is a magasabb rizikócsoportba tartoznak a HSP-s emberek. Ennek oka, hogy könnyen és igen erőteljesen képesek bevonódni feladataikba, ami érzelmileg túlterheli őket

Így kiemelten fontos, hogy akik tudatában vannak hiperérzékenységüknek, keressenek olyan közeget, ami nem elnyomja és terhekkel árasztja el őket, hanem engedi kibontakoztatni kreatív képességeiket!

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?

A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?

Hogyan küzdjünk a téli szorongás és depresszió ellen?

A hideg, rövid nappalok és a kevés természetes fény sok embert érintő problémát, a téli szorongást vagy depressziót okozhatnak. Bár a jelenség gyakran enyhébb formában jelentkezik, hosszabb távon jelentősen ronthatja az életminőséget.