Menü

A ginkgo biloba és a fülzúgás

Ha cseng a fülünk vagy fülzúgást tapasztalunk, az minden esetben igen kellemetlen. A fülzúgás azonban nem egy betegség vagy egy állapot, hanem sokkal inkább egy olyan alapvető probléma tünete, mint a fülsérülés, a keringési rendellenesség vagy az életkorral járó halláskárosodás.

A fülzúgás kezelése ennek megfelelően változik, de mindegyik kezelés hatékony kiegészítője lehet a ginkgo biloba. A fülzúgás vagy tinnitus fantom zajokat jelent a fülben, melyek lehetnek csengések, búgások és zúgások. Ezeket a hangokat lehet hallani az egyik vagy mindkét fülben és lehetnek olyan hangosak is, hogy befolyásolják a gondolkodás képességét. A fülzúgás leggyakoribb oka lehet a külső, közép- vagy belső fül problémái.

Ritkábban okozhatja e problémát a véredények duzzanata vagy a belső fül csontjának problémáit. A tinnitus lehet tünete a korral járó hallásvesztésnek, a fülzsír okozta elzáródásnak, de a stresznek, a depressziónak, a Meniere-betegségnek vagy a fej-nyaki sérüléseknek is. A kezelés pedig a kiváltó októl függ, de bizonyos alternatív terápiák, antidepresszánsok, fehér zajgépek és bizonyos kiegészítők és gyógynövények is segíthetik a gyógyulást.

A fülzúgás fajtái
Ahogyan már említettük, a fülzúgás többféle formában jelentkezhet, a beteg legtöbbször az alábbi hangokat érzékeli:
zümmögés,
hasító zaj,
zúgás,
susogó hang,
csengés,
sikításhoz hasonlatos zaj,
ritmikus, pulzáló hang,
halk robbanáshoz hasonló zaj.

Tudnunk kell, hogy a fülzúgás önmagában nem betegség, hanem más rendellenességek következménye. Orvosi szempontból két típusát különböztethetjük meg.
1. Szubjektív fülzúgás. Ez a gyakrabban előforduló típus, ebben az esetben a fülzúgást csak a beteg érzékeli, külső eszközzel nem lehet kimutatni.
2. Objektív fülzúgás. Bár közvetlenül ezt a fülzúgást is csak a beteg hallja, orvosi eszközökkel (pl. sztetoszkóp) a szakember számára is érzékelhető.

A ginkgo bioba egy olyan gyógynövény, ami erős antioxidáns hatásokkal és keringést segítő tulajdonságokkal bír. Két fontos hatóanyagot, flavonoidokat és terpenoidokat tartalmaz, amelyek védik az idegeketet, a véredényeket, a szívizmokat,valamint javítja a vér áramlását és tágítja a vérereket. A ginkgo biloba ma már kapszula, tabletta, folyékony kivonat és tea formában is beszerezhető. Mivel a tinnitus gyakran társul érrendszeri betegségekkel, a ginkgo biloba igen hasznos lehet, hiszen a vérkeringést is serkenti.

A tudományos vizsgálatok is alátámasztják, hogy a ginkgo biloba enyhíti a tinnitus tüneteit. A kutatók bebizonyították, hogy a tinnitus tüneteinek kezelésére a ginkgo biloba jelentős javulást mutatott.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?