Menü

Érdekességek a lustaságról

Mi is tulajdonképpen a lustaság? A pszichológia álláspontja szerint az aktivitás és motiváció hiánya, a pihenésre való hajlandóság. Nem betegség, hanem inkább valamilyen negatív folyamat tünete. A lustaság minden rossz anyja, tartja a mondás. De ha ennyire rossz, akkor miért esik mégis olyan jól a semmittevés?

Gyerekkorban még elnézhető, de felnőttként már igencsak negatív megítéléssel jár, az unalomhoz hasonlóan, melyről itt olvashatsz, egyik korábbi cikkünkben. Megpróbálunk a végére járni, melyek a leggyakoribb okai, mi az ellenszere és mit gondolnak róla a tudósok. De ne légy lusta, olvasd végig!

A lustaság leggyakoribb okai
Fizikai fáradtság: amikor nem jut elég idő a pihenésre, a szervezetünk egy idő után kikényszeríti a pihenést. Az agyi és a fizikai fáradtság is okozhatja a szervezetünk kimerültségét, melynek hatására eltűnik cselekvési kedvünk. A testünk tehát a lustaság által jelzi, hogy itt az ideje visszább venni a lendületből. Így tehát ha valaki lustasággal vádol minket, nyugodtan válaszoljuk rá, hogy csupán a szervezetünk véd meg éppen a fáradtság káros szövődményeitől.

Letargikus állapot: előidézheti akár a depresszió is, de a túlzott fáradtság szintén okozója lehet. A „szeretnék” és a „kellene” között ilyenkor egy személyes konfliktus áll fenn. Egy ideig rá tudjuk kényszeríteni magunkat a cselekvésre, ám egy idő után a lustaság itt is át fogja venni a vezető szerepét felettünk.

Félelem: egy védelmi funkció, amikor félünk megtenni valamit, mert attól tartunk, az adott tevékenység kényelmetlenséget fog okozni. Okozhatja az is, hogy valami számunkra ismeretlent kell megtennünk, vagy olyan helyzetet próbálunk elkerülni, amely során már korábban rossz tapasztalatokat szereztünk.
Neurológiai vagy mentális betegségek: ilyenkor a betegnek semmihez nincs kedve, így a lustaságba menekül.

Titkos módszerek a lustaság ellen
Igen, még ha nem is receptre felírható, és kis vízzel bevehető is a megoldás, de létezik. A lustaság legnagyobb ellenségei a tettvágy, az optimizmus, a szorgalom. Ha van egy célunk, amit el szeretnénk érni, akkor nem tántoríthat el tőle semmi, akármilyen fáradtak is vagyunk. Még a lustaság sem. De ehhez nagyon kitartónak és erősnek kell lennünk. Mert a lustaság bizony el tud minket csábítani. Persze jóval kisebb az esélye, ha olyan társaságban vagyunk, akik előtt nem lennénk büszkék arra, hogy semmittevők vagyunk.

A lustaság és az egyedüllét kéz a kézben jár. Sokkal előbb szánjuk rá magunkat a semmittevésre, amikor nincs ehhez közönségünk. Alapvetően ugyanis mindig szeretjük jó színben feltüntetni magunkat és megmutatni, hogy mennyire hasznosak és elfoglaltak vagyunk.
De vajon hogy lehet legyőzni az életünket megkeserítő lustaságot?

Tűzz ki célokat magad elé és ne hagyd, hogy bármi is elbizonytalanítson. Állíts fel ütemtervet és ragaszkodj hozzá, hogy a terv szerint haladsz.

Légy fegyelmezett! Hiába jobb érzés lustálkodni, gondolj arra, milyen rossz lesz, ha a ma elvégzendő feladatok is holnapra maradnak.
Ne hagyd, hogy bármi is elvonja a figyelmed. A zavaró tényezőket ki kell iktatnunk, mert különben rossz irányba vezetnek bennünket.

Ne csinálj egyszerre sok dolgot. Egyet csinálj, de arra összpontosíts teljes figyelemmel. Törődj másokkal. Ha másokért kell tennünk valamit, kevésbé vagyunk hajlamosak elodázni azt, mintha magunkról lenne szó.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.