Menü

Érdekességek a lustaságról

Mi is tulajdonképpen a lustaság? A pszichológia álláspontja szerint az aktivitás és motiváció hiánya, a pihenésre való hajlandóság. Nem betegség, hanem inkább valamilyen negatív folyamat tünete. A lustaság minden rossz anyja, tartja a mondás. De ha ennyire rossz, akkor miért esik mégis olyan jól a semmittevés?

Gyerekkorban még elnézhető, de felnőttként már igencsak negatív megítéléssel jár, az unalomhoz hasonlóan, melyről itt olvashatsz, egyik korábbi cikkünkben. Megpróbálunk a végére járni, melyek a leggyakoribb okai, mi az ellenszere és mit gondolnak róla a tudósok. De ne légy lusta, olvasd végig!

A lustaság leggyakoribb okai
Fizikai fáradtság: amikor nem jut elég idő a pihenésre, a szervezetünk egy idő után kikényszeríti a pihenést. Az agyi és a fizikai fáradtság is okozhatja a szervezetünk kimerültségét, melynek hatására eltűnik cselekvési kedvünk. A testünk tehát a lustaság által jelzi, hogy itt az ideje visszább venni a lendületből. Így tehát ha valaki lustasággal vádol minket, nyugodtan válaszoljuk rá, hogy csupán a szervezetünk véd meg éppen a fáradtság káros szövődményeitől.

Letargikus állapot: előidézheti akár a depresszió is, de a túlzott fáradtság szintén okozója lehet. A „szeretnék” és a „kellene” között ilyenkor egy személyes konfliktus áll fenn. Egy ideig rá tudjuk kényszeríteni magunkat a cselekvésre, ám egy idő után a lustaság itt is át fogja venni a vezető szerepét felettünk.

Félelem: egy védelmi funkció, amikor félünk megtenni valamit, mert attól tartunk, az adott tevékenység kényelmetlenséget fog okozni. Okozhatja az is, hogy valami számunkra ismeretlent kell megtennünk, vagy olyan helyzetet próbálunk elkerülni, amely során már korábban rossz tapasztalatokat szereztünk.
Neurológiai vagy mentális betegségek: ilyenkor a betegnek semmihez nincs kedve, így a lustaságba menekül.

Titkos módszerek a lustaság ellen
Igen, még ha nem is receptre felírható, és kis vízzel bevehető is a megoldás, de létezik. A lustaság legnagyobb ellenségei a tettvágy, az optimizmus, a szorgalom. Ha van egy célunk, amit el szeretnénk érni, akkor nem tántoríthat el tőle semmi, akármilyen fáradtak is vagyunk. Még a lustaság sem. De ehhez nagyon kitartónak és erősnek kell lennünk. Mert a lustaság bizony el tud minket csábítani. Persze jóval kisebb az esélye, ha olyan társaságban vagyunk, akik előtt nem lennénk büszkék arra, hogy semmittevők vagyunk.

A lustaság és az egyedüllét kéz a kézben jár. Sokkal előbb szánjuk rá magunkat a semmittevésre, amikor nincs ehhez közönségünk. Alapvetően ugyanis mindig szeretjük jó színben feltüntetni magunkat és megmutatni, hogy mennyire hasznosak és elfoglaltak vagyunk.
De vajon hogy lehet legyőzni az életünket megkeserítő lustaságot?

Tűzz ki célokat magad elé és ne hagyd, hogy bármi is elbizonytalanítson. Állíts fel ütemtervet és ragaszkodj hozzá, hogy a terv szerint haladsz.

Légy fegyelmezett! Hiába jobb érzés lustálkodni, gondolj arra, milyen rossz lesz, ha a ma elvégzendő feladatok is holnapra maradnak.
Ne hagyd, hogy bármi is elvonja a figyelmed. A zavaró tényezőket ki kell iktatnunk, mert különben rossz irányba vezetnek bennünket.

Ne csinálj egyszerre sok dolgot. Egyet csinálj, de arra összpontosíts teljes figyelemmel. Törődj másokkal. Ha másokért kell tennünk valamit, kevésbé vagyunk hajlamosak elodázni azt, mintha magunkról lenne szó.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.