Menü

Érdekességek a lustaságról

Mi is tulajdonképpen a lustaság? A pszichológia álláspontja szerint az aktivitás és motiváció hiánya, a pihenésre való hajlandóság. Nem betegség, hanem inkább valamilyen negatív folyamat tünete. A lustaság minden rossz anyja, tartja a mondás. De ha ennyire rossz, akkor miért esik mégis olyan jól a semmittevés?

Gyerekkorban még elnézhető, de felnőttként már igencsak negatív megítéléssel jár, az unalomhoz hasonlóan, melyről itt olvashatsz, egyik korábbi cikkünkben. Megpróbálunk a végére járni, melyek a leggyakoribb okai, mi az ellenszere és mit gondolnak róla a tudósok. De ne légy lusta, olvasd végig!

A lustaság leggyakoribb okai
Fizikai fáradtság: amikor nem jut elég idő a pihenésre, a szervezetünk egy idő után kikényszeríti a pihenést. Az agyi és a fizikai fáradtság is okozhatja a szervezetünk kimerültségét, melynek hatására eltűnik cselekvési kedvünk. A testünk tehát a lustaság által jelzi, hogy itt az ideje visszább venni a lendületből. Így tehát ha valaki lustasággal vádol minket, nyugodtan válaszoljuk rá, hogy csupán a szervezetünk véd meg éppen a fáradtság káros szövődményeitől.

Letargikus állapot: előidézheti akár a depresszió is, de a túlzott fáradtság szintén okozója lehet. A „szeretnék” és a „kellene” között ilyenkor egy személyes konfliktus áll fenn. Egy ideig rá tudjuk kényszeríteni magunkat a cselekvésre, ám egy idő után a lustaság itt is át fogja venni a vezető szerepét felettünk.

Félelem: egy védelmi funkció, amikor félünk megtenni valamit, mert attól tartunk, az adott tevékenység kényelmetlenséget fog okozni. Okozhatja az is, hogy valami számunkra ismeretlent kell megtennünk, vagy olyan helyzetet próbálunk elkerülni, amely során már korábban rossz tapasztalatokat szereztünk.
Neurológiai vagy mentális betegségek: ilyenkor a betegnek semmihez nincs kedve, így a lustaságba menekül.

Titkos módszerek a lustaság ellen
Igen, még ha nem is receptre felírható, és kis vízzel bevehető is a megoldás, de létezik. A lustaság legnagyobb ellenségei a tettvágy, az optimizmus, a szorgalom. Ha van egy célunk, amit el szeretnénk érni, akkor nem tántoríthat el tőle semmi, akármilyen fáradtak is vagyunk. Még a lustaság sem. De ehhez nagyon kitartónak és erősnek kell lennünk. Mert a lustaság bizony el tud minket csábítani. Persze jóval kisebb az esélye, ha olyan társaságban vagyunk, akik előtt nem lennénk büszkék arra, hogy semmittevők vagyunk.

A lustaság és az egyedüllét kéz a kézben jár. Sokkal előbb szánjuk rá magunkat a semmittevésre, amikor nincs ehhez közönségünk. Alapvetően ugyanis mindig szeretjük jó színben feltüntetni magunkat és megmutatni, hogy mennyire hasznosak és elfoglaltak vagyunk.
De vajon hogy lehet legyőzni az életünket megkeserítő lustaságot?

Tűzz ki célokat magad elé és ne hagyd, hogy bármi is elbizonytalanítson. Állíts fel ütemtervet és ragaszkodj hozzá, hogy a terv szerint haladsz.

Légy fegyelmezett! Hiába jobb érzés lustálkodni, gondolj arra, milyen rossz lesz, ha a ma elvégzendő feladatok is holnapra maradnak.
Ne hagyd, hogy bármi is elvonja a figyelmed. A zavaró tényezőket ki kell iktatnunk, mert különben rossz irányba vezetnek bennünket.

Ne csinálj egyszerre sok dolgot. Egyet csinálj, de arra összpontosíts teljes figyelemmel. Törődj másokkal. Ha másokért kell tennünk valamit, kevésbé vagyunk hajlamosak elodázni azt, mintha magunkról lenne szó.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?