Menü

Hogyan szabadulhatunk meg a zsigeri zsírtól?

A zsigeri zsírt megtalálni és eltüntetni is igen nehéz, hiszen nem mutatja meg sem a mérleg, sem a testtömegindex (BMI), hogy mennyi zsírt tárolunk a hasizom alatt, a belső szerveink között. A jó hír azonban az, hogy az egészséges arányok visszaállítására léteznek hatékony módszerek.

A cukortól nő a zsigeri zsír?

Ha több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, akkor a felesleg zsír formájában raktározódik. Ez történhet a bőr alatt, egyenletesen elosztva testünkön, de akár a zsigerek között megbújva is. Ez utóbbit hívjuk zsigeri zsírnak és ez az a típus, amely nem csak esztétikailag zavaró, de súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

A zsigeri zsírszövet anyagcseréje ugyanis aktív, működése közben pedig olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek többek között gyulladást okozhatnak - ez az oka a legtöbb, elhízással összefüggő betegségnek is. Minél több zsírt raktározunk a belső szerveink között, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki nálunk szív- és érrendszeri betegség, agyvérzés (stroke), cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos betegség, terméketlenség, reflux, zsírmáj, epekövesség, légzési probléma vagy akár depresszió is.

Cukorra, azaz szénhidrátra szükségünk van, elsősorban agyunknak, vörösvértestjeinknek, izmainknak. Egészségünk megőrzése érdekében napi kalóriaszükségletünk nagyjából felét - minimum 120 grammot - még diéta alatt is szénhidrát formájában érdemes bevinni. Különösen lényeges ez a nagy koncentrációt igénylő munkáknál, a fizikai aktivitásnál, terhesség és szoptatás alatt, illetve komolyabb társbetegségek esetén. Az azonban nem mindegy, hogy szénhidrátigényünket hüvelyesekből, gyümölcsből és gabonákból, vagy vitamint, rostot és egyéb tápanyagot sem tartalmazó cukros péksüteményekből fedezzük.

Amit a BMI nem mutat ki

A BMI egy arányszám, ami a testmagasságunkhoz képest meglévő testtömeget mutatja meg, azt azonban nem különbözteti meg, hogy testsúlyt izom, csont, zsír vagy egyéb szövet alkotja-e. Ha otthon szeretnénk egy gyors mérést végezni, akkor érdemes megmérni a haskörfogatunkat: nőknél a 80-88, férfiaknál pedig a 94-102 centiméter feletti értékek jelezhetik a zsigeri zsír meglétét.

Ha pedig nagyon pontosan szeretnénk látni, milyen a testünk összetétele, hol van izom, milyen a csontsűrűségünk, hol van víz, illetve hol bujkálhat a zsigeri zsír, akkor érdemes egy DEXA készülékkel végzett vizsgálaton részt vennünk, amely részletes képet ad a szervezetünkről.

Ne stresszeljünk!

Az elhízás egyik egyértelmű oka a stressz. A folyamatos feszültség ugyanis olyan anyagok, hormonok felszabadulását okozza, amelyek megakadályozzák a zsírbontást. Ha pedig még a stresszevés is jellemző ránk, akkor az esélyeink még tovább romlanak. Fontos tudni, hogy az alváshiány is elhízást okozhat.

A csökkentett energiatartalmú, mégis változatos étkezés nagyon fontos. Ezért ajánlott zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű illetve proteinben gazdag gabonaféléket, csökkentett zsírtartalmú tejterméket, sovány húst és olajos magvakat fogyasztani. Ilyen diéta mellett extra vitaminbevitel is ritkán szükséges (a D-vitamin kivételével). Ráadásul ez az étrend lényegében mindenféle betegség vagy ételintolerancia esetén tartósan alkalmazható - szükség esetén kisebb módosítással.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?