Menü

Hogyan szabadulhatunk meg a zsigeri zsírtól?

A zsigeri zsírt megtalálni és eltüntetni is igen nehéz, hiszen nem mutatja meg sem a mérleg, sem a testtömegindex (BMI), hogy mennyi zsírt tárolunk a hasizom alatt, a belső szerveink között. A jó hír azonban az, hogy az egészséges arányok visszaállítására léteznek hatékony módszerek.

A cukortól nő a zsigeri zsír?

Ha több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, akkor a felesleg zsír formájában raktározódik. Ez történhet a bőr alatt, egyenletesen elosztva testünkön, de akár a zsigerek között megbújva is. Ez utóbbit hívjuk zsigeri zsírnak és ez az a típus, amely nem csak esztétikailag zavaró, de súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

A zsigeri zsírszövet anyagcseréje ugyanis aktív, működése közben pedig olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek többek között gyulladást okozhatnak - ez az oka a legtöbb, elhízással összefüggő betegségnek is. Minél több zsírt raktározunk a belső szerveink között, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki nálunk szív- és érrendszeri betegség, agyvérzés (stroke), cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos betegség, terméketlenség, reflux, zsírmáj, epekövesség, légzési probléma vagy akár depresszió is.

Cukorra, azaz szénhidrátra szükségünk van, elsősorban agyunknak, vörösvértestjeinknek, izmainknak. Egészségünk megőrzése érdekében napi kalóriaszükségletünk nagyjából felét - minimum 120 grammot - még diéta alatt is szénhidrát formájában érdemes bevinni. Különösen lényeges ez a nagy koncentrációt igénylő munkáknál, a fizikai aktivitásnál, terhesség és szoptatás alatt, illetve komolyabb társbetegségek esetén. Az azonban nem mindegy, hogy szénhidrátigényünket hüvelyesekből, gyümölcsből és gabonákból, vagy vitamint, rostot és egyéb tápanyagot sem tartalmazó cukros péksüteményekből fedezzük.

Amit a BMI nem mutat ki

A BMI egy arányszám, ami a testmagasságunkhoz képest meglévő testtömeget mutatja meg, azt azonban nem különbözteti meg, hogy testsúlyt izom, csont, zsír vagy egyéb szövet alkotja-e. Ha otthon szeretnénk egy gyors mérést végezni, akkor érdemes megmérni a haskörfogatunkat: nőknél a 80-88, férfiaknál pedig a 94-102 centiméter feletti értékek jelezhetik a zsigeri zsír meglétét.

Ha pedig nagyon pontosan szeretnénk látni, milyen a testünk összetétele, hol van izom, milyen a csontsűrűségünk, hol van víz, illetve hol bujkálhat a zsigeri zsír, akkor érdemes egy DEXA készülékkel végzett vizsgálaton részt vennünk, amely részletes képet ad a szervezetünkről.

Ne stresszeljünk!

Az elhízás egyik egyértelmű oka a stressz. A folyamatos feszültség ugyanis olyan anyagok, hormonok felszabadulását okozza, amelyek megakadályozzák a zsírbontást. Ha pedig még a stresszevés is jellemző ránk, akkor az esélyeink még tovább romlanak. Fontos tudni, hogy az alváshiány is elhízást okozhat.

A csökkentett energiatartalmú, mégis változatos étkezés nagyon fontos. Ezért ajánlott zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű illetve proteinben gazdag gabonaféléket, csökkentett zsírtartalmú tejterméket, sovány húst és olajos magvakat fogyasztani. Ilyen diéta mellett extra vitaminbevitel is ritkán szükséges (a D-vitamin kivételével). Ráadásul ez az étrend lényegében mindenféle betegség vagy ételintolerancia esetén tartósan alkalmazható - szükség esetén kisebb módosítással.

Miért bántjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk?

Az emberi kapcsolatok egyik legkülönösebb ellentmondása, hogy sokszor éppen azoknak okozzuk a legnagyobb fájdalmat, akik a legtöbbet jelentik számunkra.

A kétszínűség valódi arca

A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.

Amikor a munkahelyed lassan felemészt

A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?