Menü

Hogyan szabadulhatunk meg a zsigeri zsírtól?

A zsigeri zsírt megtalálni és eltüntetni is igen nehéz, hiszen nem mutatja meg sem a mérleg, sem a testtömegindex (BMI), hogy mennyi zsírt tárolunk a hasizom alatt, a belső szerveink között. A jó hír azonban az, hogy az egészséges arányok visszaállítására léteznek hatékony módszerek.

A cukortól nő a zsigeri zsír?

Ha több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk, akkor a felesleg zsír formájában raktározódik. Ez történhet a bőr alatt, egyenletesen elosztva testünkön, de akár a zsigerek között megbújva is. Ez utóbbit hívjuk zsigeri zsírnak és ez az a típus, amely nem csak esztétikailag zavaró, de súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

A zsigeri zsírszövet anyagcseréje ugyanis aktív, működése közben pedig olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek többek között gyulladást okozhatnak - ez az oka a legtöbb, elhízással összefüggő betegségnek is. Minél több zsírt raktározunk a belső szerveink között, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki nálunk szív- és érrendszeri betegség, agyvérzés (stroke), cukorbetegség, magas vérnyomás, daganatos betegség, terméketlenség, reflux, zsírmáj, epekövesség, légzési probléma vagy akár depresszió is.

Cukorra, azaz szénhidrátra szükségünk van, elsősorban agyunknak, vörösvértestjeinknek, izmainknak. Egészségünk megőrzése érdekében napi kalóriaszükségletünk nagyjából felét - minimum 120 grammot - még diéta alatt is szénhidrát formájában érdemes bevinni. Különösen lényeges ez a nagy koncentrációt igénylő munkáknál, a fizikai aktivitásnál, terhesség és szoptatás alatt, illetve komolyabb társbetegségek esetén. Az azonban nem mindegy, hogy szénhidrátigényünket hüvelyesekből, gyümölcsből és gabonákból, vagy vitamint, rostot és egyéb tápanyagot sem tartalmazó cukros péksüteményekből fedezzük.

Amit a BMI nem mutat ki

A BMI egy arányszám, ami a testmagasságunkhoz képest meglévő testtömeget mutatja meg, azt azonban nem különbözteti meg, hogy testsúlyt izom, csont, zsír vagy egyéb szövet alkotja-e. Ha otthon szeretnénk egy gyors mérést végezni, akkor érdemes megmérni a haskörfogatunkat: nőknél a 80-88, férfiaknál pedig a 94-102 centiméter feletti értékek jelezhetik a zsigeri zsír meglétét.

Ha pedig nagyon pontosan szeretnénk látni, milyen a testünk összetétele, hol van izom, milyen a csontsűrűségünk, hol van víz, illetve hol bujkálhat a zsigeri zsír, akkor érdemes egy DEXA készülékkel végzett vizsgálaton részt vennünk, amely részletes képet ad a szervezetünkről.

Ne stresszeljünk!

Az elhízás egyik egyértelmű oka a stressz. A folyamatos feszültség ugyanis olyan anyagok, hormonok felszabadulását okozza, amelyek megakadályozzák a zsírbontást. Ha pedig még a stresszevés is jellemző ránk, akkor az esélyeink még tovább romlanak. Fontos tudni, hogy az alváshiány is elhízást okozhat.

A csökkentett energiatartalmú, mégis változatos étkezés nagyon fontos. Ezért ajánlott zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű illetve proteinben gazdag gabonaféléket, csökkentett zsírtartalmú tejterméket, sovány húst és olajos magvakat fogyasztani. Ilyen diéta mellett extra vitaminbevitel is ritkán szükséges (a D-vitamin kivételével). Ráadásul ez az étrend lényegében mindenféle betegség vagy ételintolerancia esetén tartósan alkalmazható - szükség esetén kisebb módosítással.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.