Menü

A párkapcsolati erőszak intő jelei

Bár a párkapcsolati erőszak elsősorban a nőket érinti, férfiak is lehetnek az elszenvedői. Az áldozatok sokszor nem mernek beszélni arról, min mennek keresztül, sőt olyanok is vannak, akik kiszabadulhatnának, de nem akarják egyedül hagyni szerelmüket. Így azonban segíteni is nehezebb. Lássuk, milyen jelek utalhatnak a testi-lelki bántalmazásra.

Ha félünk a partnerünktől, az már eleve rossz jel. Nem merjük kimondani, amit gondolunk? Nem merünk felhozni bizonyos témákat? Nem merünk nemet mondani a szexre? Nem számít, hogy miben gyökerezik a félelem, egy egészséges párkapcsolatban nincs helye.

A bántalmazó fél folyton zaklat, riogat, ellenőriz. Azzal vádol, hogy viszonyunk van, kritizál, előírja, mit vehetünk fel, többször is életveszélyesen megfenyeget minket vagy egy szerettünket, vita közben tárgyakat vág hozzánk, vagy dühösen a falhoz nyom, kiabál velünk. Irányítása alá vonhatja pénzügyeinket: elveszi bank- és hitelkártyánkat, kötelez arra, hogy minden egyes elköltött forintról beszámoljunk, meglop és megszabja, mire költhetünk, mire nem.

Minden erejével azon van, hogy egyedül maradjunk a világban, így igyekszik elvadítani, elzárni minket a családunktól, barátainktól. Nem engedi, hogy oda menjünk, ahova szeretnénk, az ő beleegyezése szükséges minden programhoz, és amikor csak lehet, megszégyenít az ismerősök előtt, hogy később már ne akarjunk velük találkozni.

Nemcsak az érzelmi, hanem a fizikai bántalmazás is jellemző az abnormálisan működő párkapcsolatokban. A bántalmazó fél gyakran hagy minket egyedül olyan helyeken, amelyeket nem ismerünk, fegyverekkel ront nekünk, nem enged enni, aludni, orvoshoz menni, kizár a lakásból, üt, rúg, pofoz, a hajunkat tépi. Az erőszak a szexbe szintén begyűrűzik: a párunk kényszeríthet arra, hogy lefeküdjünk vele, hogy kihívóan öltözködjünk, és nem hajlandó fogamzásgátló eszközöket használni.

A bántalmazó kapcsolat jeleit a külső szemlélő könnyen észreveheti, csak figyelni kell. Ha sérüléseket látunk ismerősünkön, barátunkon, családtagunkon, megváltozott a személyisége, mindenhol csak a partnerével jelenik meg, kimarad a munkából, iskolából és nem az évszaknak megfelelő ruhákat hord (nyáron hosszú ruhákban jelenik meg, hogy elrejtse sérüléseit), sejthető, hogy bajban van.

Jogunk van védelmet és támogatást kapni

Gyakorisága és súlyossága ellenére a párkapcsolati erőszakot általában elhallgatás és tagadás veszi körül – olvasható a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület honlapján. A kívülállók (és maga a bántalmazó fél is) gyakran az áldozatot hibáztatják, ami fenntartja és megerősíti az erőszakot. Az érintettek sokszor nem tudnak vagy nem mernek segítséget kérni, esetleg meggyőzik magukat, hogy előbb-utóbb úgyis megváltozik a párjuk, és nekik különböző okokból kifolyólag mellette kell lenniük.

Fontos azonban, hogy tisztában legyünk vele: a bántalmazó kapcsolat nem egészséges kapcsolat, és semmi nem indokolhatja, hogy benne maradjunk. Szintén érdemes tudni, hogy nem a mi hibánk, ami történik, és nem érdemeljük meg, hogy így teljenek a mindennapjaink. A párkapcsolati erőszak nem magánügy, így jogunk van védelmet és támogatást kapni!

Mondjunk el mindent családunknak, barátainknak, vagy forduljunk a hatóságokhoz! Magyarországon egyébként titkos menedékházak, krízisközpontok és félutas házak is működnek, ahova az érintett elmenekülhet, valamint a nap 24 órájában ingyenesen hívható +3680205520-as telefonszámon ugyancsak lehet segítséget kérni.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.