A párkapcsolati erőszak intő jelei
- Dátum: 2022.06.05., 11:20
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- bántás, bűntudat, erőszak, fájdalom, félelem, krízis, párkapcsolat, segítség, szerelem
Bár a párkapcsolati erőszak elsősorban a nőket érinti, férfiak is lehetnek az elszenvedői. Az áldozatok sokszor nem mernek beszélni arról, min mennek keresztül, sőt olyanok is vannak, akik kiszabadulhatnának, de nem akarják egyedül hagyni szerelmüket. Így azonban segíteni is nehezebb. Lássuk, milyen jelek utalhatnak a testi-lelki bántalmazásra.
Ha félünk a partnerünktől, az már eleve rossz jel. Nem merjük kimondani, amit gondolunk? Nem merünk felhozni bizonyos témákat? Nem merünk nemet mondani a szexre? Nem számít, hogy miben gyökerezik a félelem, egy egészséges párkapcsolatban nincs helye.

A bántalmazó fél folyton zaklat, riogat, ellenőriz. Azzal vádol, hogy viszonyunk van, kritizál, előírja, mit vehetünk fel, többször is életveszélyesen megfenyeget minket vagy egy szerettünket, vita közben tárgyakat vág hozzánk, vagy dühösen a falhoz nyom, kiabál velünk. Irányítása alá vonhatja pénzügyeinket: elveszi bank- és hitelkártyánkat, kötelez arra, hogy minden egyes elköltött forintról beszámoljunk, meglop és megszabja, mire költhetünk, mire nem.
Minden erejével azon van, hogy egyedül maradjunk a világban, így igyekszik elvadítani, elzárni minket a családunktól, barátainktól. Nem engedi, hogy oda menjünk, ahova szeretnénk, az ő beleegyezése szükséges minden programhoz, és amikor csak lehet, megszégyenít az ismerősök előtt, hogy később már ne akarjunk velük találkozni.
Nemcsak az érzelmi, hanem a fizikai bántalmazás is jellemző az abnormálisan működő párkapcsolatokban. A bántalmazó fél gyakran hagy minket egyedül olyan helyeken, amelyeket nem ismerünk, fegyverekkel ront nekünk, nem enged enni, aludni, orvoshoz menni, kizár a lakásból, üt, rúg, pofoz, a hajunkat tépi. Az erőszak a szexbe szintén begyűrűzik: a párunk kényszeríthet arra, hogy lefeküdjünk vele, hogy kihívóan öltözködjünk, és nem hajlandó fogamzásgátló eszközöket használni.
A bántalmazó kapcsolat jeleit a külső szemlélő könnyen észreveheti, csak figyelni kell. Ha sérüléseket látunk ismerősünkön, barátunkon, családtagunkon, megváltozott a személyisége, mindenhol csak a partnerével jelenik meg, kimarad a munkából, iskolából és nem az évszaknak megfelelő ruhákat hord (nyáron hosszú ruhákban jelenik meg, hogy elrejtse sérüléseit), sejthető, hogy bajban van.

Jogunk van védelmet és támogatást kapni
Gyakorisága és súlyossága ellenére a párkapcsolati erőszakot általában elhallgatás és tagadás veszi körül – olvasható a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület honlapján. A kívülállók (és maga a bántalmazó fél is) gyakran az áldozatot hibáztatják, ami fenntartja és megerősíti az erőszakot. Az érintettek sokszor nem tudnak vagy nem mernek segítséget kérni, esetleg meggyőzik magukat, hogy előbb-utóbb úgyis megváltozik a párjuk, és nekik különböző okokból kifolyólag mellette kell lenniük.
Fontos azonban, hogy tisztában legyünk vele: a bántalmazó kapcsolat nem egészséges kapcsolat, és semmi nem indokolhatja, hogy benne maradjunk. Szintén érdemes tudni, hogy nem a mi hibánk, ami történik, és nem érdemeljük meg, hogy így teljenek a mindennapjaink. A párkapcsolati erőszak nem magánügy, így jogunk van védelmet és támogatást kapni!

Mondjunk el mindent családunknak, barátainknak, vagy forduljunk a hatóságokhoz! Magyarországon egyébként titkos menedékházak, krízisközpontok és félutas házak is működnek, ahova az érintett elmenekülhet, valamint a nap 24 órájában ingyenesen hívható +3680205520-as telefonszámon ugyancsak lehet segítséget kérni.
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.