Menü

A párkapcsolati erőszak intő jelei

Bár a párkapcsolati erőszak elsősorban a nőket érinti, férfiak is lehetnek az elszenvedői. Az áldozatok sokszor nem mernek beszélni arról, min mennek keresztül, sőt olyanok is vannak, akik kiszabadulhatnának, de nem akarják egyedül hagyni szerelmüket. Így azonban segíteni is nehezebb. Lássuk, milyen jelek utalhatnak a testi-lelki bántalmazásra.

Ha félünk a partnerünktől, az már eleve rossz jel. Nem merjük kimondani, amit gondolunk? Nem merünk felhozni bizonyos témákat? Nem merünk nemet mondani a szexre? Nem számít, hogy miben gyökerezik a félelem, egy egészséges párkapcsolatban nincs helye.

A bántalmazó fél folyton zaklat, riogat, ellenőriz. Azzal vádol, hogy viszonyunk van, kritizál, előírja, mit vehetünk fel, többször is életveszélyesen megfenyeget minket vagy egy szerettünket, vita közben tárgyakat vág hozzánk, vagy dühösen a falhoz nyom, kiabál velünk. Irányítása alá vonhatja pénzügyeinket: elveszi bank- és hitelkártyánkat, kötelez arra, hogy minden egyes elköltött forintról beszámoljunk, meglop és megszabja, mire költhetünk, mire nem.

Minden erejével azon van, hogy egyedül maradjunk a világban, így igyekszik elvadítani, elzárni minket a családunktól, barátainktól. Nem engedi, hogy oda menjünk, ahova szeretnénk, az ő beleegyezése szükséges minden programhoz, és amikor csak lehet, megszégyenít az ismerősök előtt, hogy később már ne akarjunk velük találkozni.

Nemcsak az érzelmi, hanem a fizikai bántalmazás is jellemző az abnormálisan működő párkapcsolatokban. A bántalmazó fél gyakran hagy minket egyedül olyan helyeken, amelyeket nem ismerünk, fegyverekkel ront nekünk, nem enged enni, aludni, orvoshoz menni, kizár a lakásból, üt, rúg, pofoz, a hajunkat tépi. Az erőszak a szexbe szintén begyűrűzik: a párunk kényszeríthet arra, hogy lefeküdjünk vele, hogy kihívóan öltözködjünk, és nem hajlandó fogamzásgátló eszközöket használni.

A bántalmazó kapcsolat jeleit a külső szemlélő könnyen észreveheti, csak figyelni kell. Ha sérüléseket látunk ismerősünkön, barátunkon, családtagunkon, megváltozott a személyisége, mindenhol csak a partnerével jelenik meg, kimarad a munkából, iskolából és nem az évszaknak megfelelő ruhákat hord (nyáron hosszú ruhákban jelenik meg, hogy elrejtse sérüléseit), sejthető, hogy bajban van.

Jogunk van védelmet és támogatást kapni

Gyakorisága és súlyossága ellenére a párkapcsolati erőszakot általában elhallgatás és tagadás veszi körül – olvasható a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület honlapján. A kívülállók (és maga a bántalmazó fél is) gyakran az áldozatot hibáztatják, ami fenntartja és megerősíti az erőszakot. Az érintettek sokszor nem tudnak vagy nem mernek segítséget kérni, esetleg meggyőzik magukat, hogy előbb-utóbb úgyis megváltozik a párjuk, és nekik különböző okokból kifolyólag mellette kell lenniük.

Fontos azonban, hogy tisztában legyünk vele: a bántalmazó kapcsolat nem egészséges kapcsolat, és semmi nem indokolhatja, hogy benne maradjunk. Szintén érdemes tudni, hogy nem a mi hibánk, ami történik, és nem érdemeljük meg, hogy így teljenek a mindennapjaink. A párkapcsolati erőszak nem magánügy, így jogunk van védelmet és támogatást kapni!

Mondjunk el mindent családunknak, barátainknak, vagy forduljunk a hatóságokhoz! Magyarországon egyébként titkos menedékházak, krízisközpontok és félutas házak is működnek, ahova az érintett elmenekülhet, valamint a nap 24 órájában ingyenesen hívható +3680205520-as telefonszámon ugyancsak lehet segítséget kérni.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.