A párkapcsolati erőszak intő jelei
- Dátum: 2022.06.05., 11:20
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- bántás, bűntudat, erőszak, fájdalom, félelem, krízis, párkapcsolat, segítség, szerelem
Bár a párkapcsolati erőszak elsősorban a nőket érinti, férfiak is lehetnek az elszenvedői. Az áldozatok sokszor nem mernek beszélni arról, min mennek keresztül, sőt olyanok is vannak, akik kiszabadulhatnának, de nem akarják egyedül hagyni szerelmüket. Így azonban segíteni is nehezebb. Lássuk, milyen jelek utalhatnak a testi-lelki bántalmazásra.
Ha félünk a partnerünktől, az már eleve rossz jel. Nem merjük kimondani, amit gondolunk? Nem merünk felhozni bizonyos témákat? Nem merünk nemet mondani a szexre? Nem számít, hogy miben gyökerezik a félelem, egy egészséges párkapcsolatban nincs helye.

A bántalmazó fél folyton zaklat, riogat, ellenőriz. Azzal vádol, hogy viszonyunk van, kritizál, előírja, mit vehetünk fel, többször is életveszélyesen megfenyeget minket vagy egy szerettünket, vita közben tárgyakat vág hozzánk, vagy dühösen a falhoz nyom, kiabál velünk. Irányítása alá vonhatja pénzügyeinket: elveszi bank- és hitelkártyánkat, kötelez arra, hogy minden egyes elköltött forintról beszámoljunk, meglop és megszabja, mire költhetünk, mire nem.
Minden erejével azon van, hogy egyedül maradjunk a világban, így igyekszik elvadítani, elzárni minket a családunktól, barátainktól. Nem engedi, hogy oda menjünk, ahova szeretnénk, az ő beleegyezése szükséges minden programhoz, és amikor csak lehet, megszégyenít az ismerősök előtt, hogy később már ne akarjunk velük találkozni.
Nemcsak az érzelmi, hanem a fizikai bántalmazás is jellemző az abnormálisan működő párkapcsolatokban. A bántalmazó fél gyakran hagy minket egyedül olyan helyeken, amelyeket nem ismerünk, fegyverekkel ront nekünk, nem enged enni, aludni, orvoshoz menni, kizár a lakásból, üt, rúg, pofoz, a hajunkat tépi. Az erőszak a szexbe szintén begyűrűzik: a párunk kényszeríthet arra, hogy lefeküdjünk vele, hogy kihívóan öltözködjünk, és nem hajlandó fogamzásgátló eszközöket használni.
A bántalmazó kapcsolat jeleit a külső szemlélő könnyen észreveheti, csak figyelni kell. Ha sérüléseket látunk ismerősünkön, barátunkon, családtagunkon, megváltozott a személyisége, mindenhol csak a partnerével jelenik meg, kimarad a munkából, iskolából és nem az évszaknak megfelelő ruhákat hord (nyáron hosszú ruhákban jelenik meg, hogy elrejtse sérüléseit), sejthető, hogy bajban van.

Jogunk van védelmet és támogatást kapni
Gyakorisága és súlyossága ellenére a párkapcsolati erőszakot általában elhallgatás és tagadás veszi körül – olvasható a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület honlapján. A kívülállók (és maga a bántalmazó fél is) gyakran az áldozatot hibáztatják, ami fenntartja és megerősíti az erőszakot. Az érintettek sokszor nem tudnak vagy nem mernek segítséget kérni, esetleg meggyőzik magukat, hogy előbb-utóbb úgyis megváltozik a párjuk, és nekik különböző okokból kifolyólag mellette kell lenniük.
Fontos azonban, hogy tisztában legyünk vele: a bántalmazó kapcsolat nem egészséges kapcsolat, és semmi nem indokolhatja, hogy benne maradjunk. Szintén érdemes tudni, hogy nem a mi hibánk, ami történik, és nem érdemeljük meg, hogy így teljenek a mindennapjaink. A párkapcsolati erőszak nem magánügy, így jogunk van védelmet és támogatást kapni!

Mondjunk el mindent családunknak, barátainknak, vagy forduljunk a hatóságokhoz! Magyarországon egyébként titkos menedékházak, krízisközpontok és félutas házak is működnek, ahova az érintett elmenekülhet, valamint a nap 24 órájában ingyenesen hívható +3680205520-as telefonszámon ugyancsak lehet segítséget kérni.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.