A párkapcsolati erőszak intő jelei
- Dátum: 2022.06.05., 11:20
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- bántás, bűntudat, erőszak, fájdalom, félelem, krízis, párkapcsolat, segítség, szerelem
Bár a párkapcsolati erőszak elsősorban a nőket érinti, férfiak is lehetnek az elszenvedői. Az áldozatok sokszor nem mernek beszélni arról, min mennek keresztül, sőt olyanok is vannak, akik kiszabadulhatnának, de nem akarják egyedül hagyni szerelmüket. Így azonban segíteni is nehezebb. Lássuk, milyen jelek utalhatnak a testi-lelki bántalmazásra.
Ha félünk a partnerünktől, az már eleve rossz jel. Nem merjük kimondani, amit gondolunk? Nem merünk felhozni bizonyos témákat? Nem merünk nemet mondani a szexre? Nem számít, hogy miben gyökerezik a félelem, egy egészséges párkapcsolatban nincs helye.

A bántalmazó fél folyton zaklat, riogat, ellenőriz. Azzal vádol, hogy viszonyunk van, kritizál, előírja, mit vehetünk fel, többször is életveszélyesen megfenyeget minket vagy egy szerettünket, vita közben tárgyakat vág hozzánk, vagy dühösen a falhoz nyom, kiabál velünk. Irányítása alá vonhatja pénzügyeinket: elveszi bank- és hitelkártyánkat, kötelez arra, hogy minden egyes elköltött forintról beszámoljunk, meglop és megszabja, mire költhetünk, mire nem.
Minden erejével azon van, hogy egyedül maradjunk a világban, így igyekszik elvadítani, elzárni minket a családunktól, barátainktól. Nem engedi, hogy oda menjünk, ahova szeretnénk, az ő beleegyezése szükséges minden programhoz, és amikor csak lehet, megszégyenít az ismerősök előtt, hogy később már ne akarjunk velük találkozni.
Nemcsak az érzelmi, hanem a fizikai bántalmazás is jellemző az abnormálisan működő párkapcsolatokban. A bántalmazó fél gyakran hagy minket egyedül olyan helyeken, amelyeket nem ismerünk, fegyverekkel ront nekünk, nem enged enni, aludni, orvoshoz menni, kizár a lakásból, üt, rúg, pofoz, a hajunkat tépi. Az erőszak a szexbe szintén begyűrűzik: a párunk kényszeríthet arra, hogy lefeküdjünk vele, hogy kihívóan öltözködjünk, és nem hajlandó fogamzásgátló eszközöket használni.
A bántalmazó kapcsolat jeleit a külső szemlélő könnyen észreveheti, csak figyelni kell. Ha sérüléseket látunk ismerősünkön, barátunkon, családtagunkon, megváltozott a személyisége, mindenhol csak a partnerével jelenik meg, kimarad a munkából, iskolából és nem az évszaknak megfelelő ruhákat hord (nyáron hosszú ruhákban jelenik meg, hogy elrejtse sérüléseit), sejthető, hogy bajban van.

Jogunk van védelmet és támogatást kapni
Gyakorisága és súlyossága ellenére a párkapcsolati erőszakot általában elhallgatás és tagadás veszi körül – olvasható a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület honlapján. A kívülállók (és maga a bántalmazó fél is) gyakran az áldozatot hibáztatják, ami fenntartja és megerősíti az erőszakot. Az érintettek sokszor nem tudnak vagy nem mernek segítséget kérni, esetleg meggyőzik magukat, hogy előbb-utóbb úgyis megváltozik a párjuk, és nekik különböző okokból kifolyólag mellette kell lenniük.
Fontos azonban, hogy tisztában legyünk vele: a bántalmazó kapcsolat nem egészséges kapcsolat, és semmi nem indokolhatja, hogy benne maradjunk. Szintén érdemes tudni, hogy nem a mi hibánk, ami történik, és nem érdemeljük meg, hogy így teljenek a mindennapjaink. A párkapcsolati erőszak nem magánügy, így jogunk van védelmet és támogatást kapni!

Mondjunk el mindent családunknak, barátainknak, vagy forduljunk a hatóságokhoz! Magyarországon egyébként titkos menedékházak, krízisközpontok és félutas házak is működnek, ahova az érintett elmenekülhet, valamint a nap 24 órájában ingyenesen hívható +3680205520-as telefonszámon ugyancsak lehet segítséget kérni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.