Menü

Allergiavizsgálat: melyik teszt mit mutat?

Sajnos egyre nagyobb probléma, egyre többeket érint, egyre több mindenre terjed ki. Nem szabad félvállról venni. Hogyan zajlik egy allergiavizsgálat, miként készüljünk rá és mi derül ki belőle? Nézzük meg kicsit közelebbről!

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atkák, penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek” – írja tudományosan a wikipedia a fogalmat.

Aki allergiás, jól ismeri a tüneteket. A pollen vagy az atkák a légutak és a szem szaruhártyájának a gyulladását okozzák, ekkor beszélünk szénanátháról, mely orrdugulással, orrfolyással, tüsszentéssel, szemviszketéssel jár. Ha az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat, ezért az allergiát sosem szabad félvállról venni.

Amennyiben az allergén az emésztőrendszerbe kerül, akkor hasfájás, hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés a jellemző, a bőrön megjelenő allergiás reakciók pedig kiütéssel, bőrpírrel, duzzadással járhatnak. A legsúlyosabb reakció az anafilaxiás sokk, ekkor az allergia az egész szervezetre kiterjed és sokkos állapotot okoz, kezelés nélkül halálhoz is vezethet.

Az allergia kivizsgálására számtalan módszer létezik. Alapvetően kétféle módon végzik a vizsgálatokat, provokációs tesztekkel és vérvizsgálattal. Én ma mindkettőm voltam.

A provokációs tesztek során kis mennyiségű allergén anyaggal hozzák reakcióba a bőrt, cseppentenek az adott anyagból és kis tűvel megkarcolják a bőrfelszínt. Körülbelül negyedóra múlva megjelenik az eredmény, mutatva, hogy mely pollenekre, fákra, fűfélékre érzékeny az illető.

Az első allergiavizsgálat előtt az orvos kikérdezi a beteget a panaszairól, emiatt az alábbiakat érdemes átgondolni a vizsgálat előtt:

- Mikor jelentkeztek először a tünetek és milyen formában, milyen gyakorisággal? Szabadban, vagy beltéren érezzük ezeket, van-e allergiás a családban és szedünk-e valamilyen gyógyszert.

Bizonyára hallottuk már a keresztallergia kifejezést. Ez azt jelenti, hogy egyes anyagok kémiai szerkezetében olyan kicsi az eltérés, hogy a szervezet nem tud különbséget tenni közöttük.

Például, ha valaki a nyírfapollenre érzékeny, az almával szokott leginkább jelentkezni a keresztallergia, de bizonyos esetekben allergiás reakciót válthat ki a mogyoró, a dió, a mandula, a cseresznye, a sárgabarack, a körte, a szilva, a meggy, az őszibarack és a burgonya is.

Aki földimogyoró-allergiás, óvatosnak kell lennie más magvakkal is, ugyanis a bennük található allergén – egy kis fehérje molekula – annyira hasonlít egymásra, hogy a szervezet nem tudja megkülönböztetni őket és szintén allergiás választ adhat. Régóta tudom, hogy a parlagfű keresztallergiát okoz a görögdinnyével, ahogy a mogyoró a nyírfapollennel.

Hogyan kezeljük az allergiát, mi lehet a megoldás?

Az allergia kezelése történhet hagyományos és alternatív módon. A legfontosabb a megelőzés, hogy amennyire tudjuk kerüljük az allergéneket. Van, aki az immunterápiára esküszik. Ilyenkor a betegnek egyre nagyobb mennyiségű allergént adnak, a kezelés során pedig az immunrendszer tűrőképessége fokozatosan alkalmazkodik az allergénhez.

A hagyományos kezelés részét képezik az antiallergiás gyógyszerek, melyek közül ma már számtalan áll rendelkezésre. Alternatív kezelések például a homeopátia, a különböző fényterápiák. Bármely módszert is részesítjük előnyben, nagyon fontos az allergia szakszerű kivizsgálása és mielőbbi kezelése.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.

Őszi otthonteremtés a négy fal között

A nyár utáni hűvös időszak sokak számára a befelé fordulás ideje. Hosszabb esték, hűvösebb reggelek és lassabb ritmus jellemzi a mindennapokat. Ilyenkor a lakásunk is átalakulhat, hogy igazodjon a természet színeihez és az otthonosság iránti fokozott igényünkhöz. Valójában nem szükséges nagy költségvetés vagy teljes átrendezés, apró változtatásokkal is elérhetjük, hogy a kuckónk melegséget és nyugalmat sugározzon.

Az ősz gyümölcse a szőlő

Az ősz egyik jellegzetes növénye a tőkék ágain ringatózó szőlőfürtök, melyek nem csak finomak, hanem egészségesek is.